A szike vág és megállítja a vérzést

A városban zajló nemzetközi konferencia résztvevői – 250 lengyel, magyar, cseh és szlovák orvos – egyenes adásban nézhették végig a műtétet. Ezt a módszert Európában csak néhány helyen alkalmazzák, köztük a besztercebányai Roosevelt Kórházban dr. Ľubomír Marko vezetésével.

A MIVAT a pajzsmirigyműtétek legmodernebb módszere. Olyan szikével végzik, amely egyszerre vág és állítja meg a vérzést. Ez az ultrahangos készülék a magas frekvenciájú mechanikus rezgés elvén alapszik. Úgy lehet vele műteni, hogy közben elektromos és hőkárosodás nem éri sem a pajzsmirigyet, sem a környező struktúrákat.

„Több szempontból is nagyon előnyösnek tartom a MIVAT módszert, nyilatkozta dr. Marko. – Mind a kis, mind pedig a közepes méretű pajzsmirigyet lehet vele műteni. Nagy előnye, hogy csak 2-3 cm-es vágást ejt, biztonságos és kímélő beavatkozás a nagyon vérbő szervbe, minimális műtét utáni fájdalommal és a beteg rövid ideig tartó kórházi kezelésével.”

A besztercebányai kórház az egyedüli Közép-Európában, amely e módszert alkalmazza. Dr. Marko csapata már több mint 100 pajzsmirigyműtétet hajtott végre ezzel a módszerrel. (ú-ki)

Mit tud a hormontermelő szervről?

A pajzsmirigy a nyak elülső részén helyezkedik el, a légcső két oldalán. Két lebenyből áll, melyet egy középső rész köt össze. A legnagyobb hormontermelő szervünk. Legegyszerűbb vizsgáló módszere az ultrahang. A megnagyobbodott pajzsmirigy elnyomhatja, félrenyomhatja a légcsövet és nyelőcsövet is, sőt össze is nyomhatja, így zavart szenvedhet a légzés és nyelés folyamata. Sokszor a betegek ilyen jellegű panaszokkal jelentkeznek: gombócérzésük van, nem tudnak nyelni, szinte csak folyékony étel megy le, nem kapnak levegőt, fulladásérzésük van, stb.

Egyes irodalmi adatok szerint a pajzsmirigygöbösség előfordulása 5-8%, de az ultrahangvizsgálat eredményei szerint a nők 20%-ánál észlelhető. Ezen felül, a boncolások során kiderülő, tünetmentes, nem ismert pajzsmirigygöbösséget 30%-ra becsülik. A pajzsmirigyben levő göbösödés lehet egyszerű, önálló göb vagy lehet többszörös. Felmerül a kérdés, ha ilyen gyakori a lakosság körében a göbök előfordulása és tünetmentesek is, miért kell vele törődnünk? Azért, mert a már tapintható göbök 5-10%-a rosszindulatúan elfajult.

A pajzsmirigyrákot a ritkán jelentkező rosszindulatú daganatos betegségek közé soroljuk. A kiváltó tényezők részben ismertek, de a pontos kialakulás még nem tisztázott. Pajzsmirigyrák esetében a fejnyak területét ért besugárzás, a kísérleti atomrobbantások, reaktorbalesetek (pl. Csernobil), atombombatámadások (pl. Hirosima, Nagaszaki) kóroki szerepe ismert. Ilyenkor a besugárzást követően 5 hónap-35 év után fejlődhet ki a rák.

A pajzsmirigyrákok egyik formája családi halmozódást mutat. Diagnózisuk viszonylag nehéz. Gyanújel lehet például az ismert pajzsmirigygöb növekedése, kemény tapintatú strúma, környezethez való rögzítettség, a megnövekedett nyaki nyirokcsomók tartós megléte, féloldali hangszalagbénulás.

Ha valamilyen fenti gyanújelünk van, azonnal jelentkezzünk kivizsgálásra. Ha valamilyen okból pajzsmirigy-ultrahangvizsgálat történik, és göbösödést észlelnek, szintén célszerű endokrinológust felkeresni, és gyanújelek hiányában a követés évente szükséges. (o)