A szem betegségei – 2.

Negyvenedik életévük után az emberek nagy része egyre homályosabban lát közelre. Az életkor előrehaladásával a szemlencse veszít rugalmasságából és alkalmazkodó képessége is csökken. A jelenség az ötödik évtizedben minden embert elér. Az öregszeműség (presbyopia) tünete az, hogy a közelre látás életlenné válik, közeli munkánál – pl. hímzés, gombvarrás, tűbefűzés, rajzolás –és olvasásnál a szemek gyorsan elfáradnak. A fénytörési hiba szemüveggel kitűnően korrigálható. A szemorvos a szemvizsgálat után az olvasáshoz (kb. 30–40 cm távolságra) és bizonyos munkákhoz (ennél távolabbra) felírja a megfelelő szemüveget.

Rövid- vagy közellátás (myopia)

Ahhoz, hogy a tárgyakról világos és részletes képet nyerhessünk, a fénysugaraknak pontosan a retinán kell egyesülniük. A leggyakoribb fénytörési hibákat az okozza, hogy a szemgolyó hosszirányú vagy nyílirányú átmérője kicsit hosszabb vagy kicsit rövidebb a kelleténél. A hosszúra nyúlt szemgolyó rövidlátást okoz. Ilyenkor a távoli tárgyak éles képe jóval az ideghártya előtt, az üvegtestben jön létre: a beteg jól lát közelre, de távolra rosszul.

Távollátás (hypermetropia)

Távollátás esetén a beteg a távoli tárgyakat élesen látja, a közelieket viszont nem. A fénytörési hiba oka az, hogy a szemgolyó – többnyire már születéskor – túl rövid. A kép nem esik pontosan a retinára, hanem jóval mögé. A népesség közel 55%-a távollátó, de ez nem mindenkinél annyira kifejezett, hogy szemüveget kelljen viselnie. Fiatalkorban a szem általában kiegyenlíti a távollátást, ez azonban túlterheli azt az izmot, amely a lencse alakját megváltoztatja.

Szemsérülések

A szemsérülések tünetei néha súlyosabbnak tűnnek, mint maga a szemet ért károsodás. Minden szemsérülést mutassunk meg a szemészorvosnak, csak ő tudja megítélni, milyen kezelés szükséges. Az arc és a szem felépítése kitűnően alkalmas arra, hogy a szemeket megvédje a sérülésektől. A szemgolyók egy erős, csontos üregben helyezkednek el, a szemhéjak pedig gyorsan bezáródnak, ha a szemhez valamilyen idegen tárgy közelít. Ennek ellenére nem ritka, hogy a szem károsodik különféle balesetek következtében. A szem sérülésével mindig forduljunk szakorvoshoz.

Tompa sérülések

A szemet érő tompa ütés befelé nyomja a szemgolyót a szemüregbe, és károsíthatja a szemgolyó felszínét, valamint a hátsó részen elhelyezkedő idegeket és ideghártyát is. A sérülést követő 24 órában alakul ki az ún. „monokli” (pápaszemzúzódás), amit a bőrbe szivárgó vér okoz. Enyhe vérzés alakulhat ki a szem felszínén futó egyik ér sérülése miatt. A szem belsejét érő károsodás gyakran súlyosabb, mint a felszíni sérülések. A szem elülső üregében történő vérzés és a megnövekedett nyomás a szaruhártya olyan mértékű károsodásához vezethet, ami jobban ronthatja a látást, mint a szürkehályog, és jelentősen megnöveli a zöldhályog kialakulásának kockázatát. A szem belsejébe szivárgó vér hatására megrepedhet a szivárványhártya, a lencse pedig elmozdulhat. A szem környékének duzzanata jeges borogatással csökkenthető, a második naptól kezdve azonban meleg borogatást alkalmazzunk, mert ez segíti a „monokli” felszívódását. Az orvos a sérülésnek megfelelően pupillát tágító és a felülfertőzést megelőző gyógyszereket ad. A szem belső vérzése indokolttá teszi az ágynyugalmat, és a megnövekedett szemnyomást csökkentő gyógyszerek előírását. A komolyabb sérülések, a szemgolyó repedése sebészi beavatkozást igényel csakúgy, mint az esetleg felrepedt szemhéj összeöltése. A sérült szemhéj ellátása lehetőleg ne sebészi, hanem szemészeti osztályon történjen, nehogy a szemhéj peremének közelébe helyezett öltések a szemhéj torzulását okozzák. Forrás: Család és Egészség

Tudja-e?

A szaruhártya sérülése esetén tilos a kortizontartalmú szemcseppek és -kenőcsök, gyógyszerek használata.

A szemsérülést követő belső vérzés esetén kerülni kell minden aszpirintartalmú gyógyszert, mert az aszpirin fokozhatja a vérzést a szemben. Ha a beteg aszpirint vagy bizonyos véralvadást gátló gyógyszereket szed, szemsérülés esetén haladéktalanul közölnie kell azt orvosával.

Ha a szembe maró hatású kémiai anyag kerül, és nincs a közelben tiszta víz, a kiöblítéshez használhatunk akár teát vagy kávét is (persze csak ha nem forró), de tejet semmiképpen sem. Azonnal vigyük a sérültet szemészhez, és ha lehetséges, a károsító anyag címkéjét is vigyük magunkkal.