A nyugat-európai minta szerint

Már születésük pillanatában hátránnyal indulnak a magyar férfiak a nőkkel szemben a várható életkor tekintetében. A legfrissebb felmérések szerint átlagosan nyolc évvel élnek kevesebbet, mint a gyengébbnek mondott nem képviselői. Ha a nyugat-európai férfiakkal hasonlítjuk össze az adatokat, semmivel sincs több okunk a derűre: az aktív korú emberek közül sokkal többen halnak meg 65 éves koruk előtt, mint például Ausztriában, s a férfiak élethosszát összehasonlítva még lehangolóbb a kép. Dr. Skrabski Árpád, a szociológiai tudomány kandidátusa, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára 2006-ban egy tanulmányt adott közre a témában, amelyet ő és felesége – Dr. Kopp Mária egyetemi tanár – jegyzett. Tanulmányuk egy megszívlelendő ötlet ismertetésével zárul: „Amikor Finnországban az 1960-as években a miénkhez hasonlóan rossz volt a férfiak korai halálozási aránya, a finn nők az egészségügyi minisztérium előtt tüntettek a következő felkiáltással: meg akarjuk menteni a férfiakat! Összefogtak, és máig a leghatékonyabb egészségfejlesztési programot valósították meg.” Nos, mi ennek a programnak a lényege? – kérdeztük dr. Skrabski Árpádtól.

– A társadalomban minden egyént körülvesz egy csoport. Amikor valaki lecsúszik, akár munkájának elvesztése miatt, akár önhibájából, például azért mert iszik, nem hagyják magára, hanem megpróbálják helyes, jó irányba terelni. Finnországban a kábítószer elleni küzdelembe bevonták az ifjúság körében népszerű zenekarokat is. Ott az emberek törődnek egymással, ami kistelepüléseinken azért hazánkban is tapasztalható. Városainkban azonban a ridegség jellemző. Nálunk nagyon anómiás a társadalom, magyarán: nagyon sokan nem veszik figyelembe a társadalmi normákat. Az emberek úgy érzik, a törvények nem védik meg őket, s erre így reagálnak. A munkájukat elvesztők azt gondolják, hogy nem érdemes terveket szőniük, hiszen azok munka és pénz nélkül nem valósíthatók meg. Fontosnak tartom, hogy ez az anómiás állapot szűnjön meg.

A férfiak korai halálozásának egyik fő oka a krónikus szorongás, az állandó stressz. Nagyon sok embernél ez kiváltja a depressziót, amelynek a tünetei abban is megnyilvánulnak, hogy az illető éjszakánként gyakran felébred, kínzó gondolatai vannak, elveszti minden reményét. Orvoshoz csak kevesen fordulnak emiatt, pedig a közepes és súlyos depressziót kezelni kell. Annál is inkább, mert 2002 és 2005 között 13-ról 18 százalékra nőtt a depressziósok száma, ez nagyon negatív tendencia! A stressz egyébként – ha nem krónikus – jó teljesítményre is ösztönözhet, de a folyamatos, megoldatlan stresszhelyzet eredményeként az egyén magába zárkózik, feladja a küzdelmet, ami kaput nyit a ráknak, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának is. Selye János állatkísérletei ezt kitűnően bizonyítják. Mindez a férfiakra van erőteljesebb hatással. Ugyanis, ha egy férfi elveszíti állását, akkor önazonosságában, identitásában sérül. Úgy érzi, nem tudja teljesíteni a rá háruló feladatokat, nem tud megfelelő anyagi körülményeket teremteni. A nőknél inkább a megromló kapcsolatok jelentik a veszélyforrást – állítja a szociológia tanára. Az Európai Unióban a munkaadók és munkavállalók megegyeztek abban, hogy a munkaadók felelősek dolgozóik egészségéért. Azok a legsérülékenyebbek, akik még az alapiskolát sem végezték el. A hatvanas években még ugyanannyi évig éltek a magyarok, mint az osztrákok. A szakember szerint a tragikus változást a túlmunkák vállalása okozta, az, hogy hétvégén is dolgozunk, nem tudunk aktívan pihenni. Főleg a magyar középkorú férfiakra jellemző: ha érzik, hogy baj van az egészségükkel, akkor sem mennek orvoshoz, csak ha már viszik őket. Pedig ha egy magyar férfi eléri a 65 éves kort, minden esélye megvan arra, hogy a nyugat-európai országok népességének életkorát megélje, ha odafigyel az egészségére.

S hogy mi a helyzet Szlovákiában? Tovább öregszik a lakosság, mindez annak ellenére, hogy a születések száma 2003 óta növekszik. A legtöbb nő most 25-29 éves korban szül. „2010-ben már több nyugdíjas lesz az országban, mint gyermek” – figyelmeztetett Ivan Rovný a Közegészségügyi Hivatal igazgatója. A születéskor várható átlagéletkor a férfiak esetében meghaladta a 70 évet, míg a nők esetében csaknem 78 év. Rovný tájékoztatása szerint az országban fokozatosan csökken a terhesség-megszakítások száma. 2003-ban 3159 nő volt abortuszon, 2004-ben 1084-gyel kevesebb. A leggyakoribb halálok továbbra is a keringési betegség (54,5%) és az onkológiai megbetegedések (22,6%). A harmadik helyre kerültek a sérülések, mérgezések és egyéb balesetek (5,9%).

Az 1989-et követő radikális demográfiai csökkenés már mögöttünk van. Már ránk is a nyugat-európai minta jellemző, vagyis alacsony a gyerekvállalási kedv, magas a házasságon kívül született utódok aránya, alacsony a házasságkötések száma, felerősödött a lakosság öregedése. (mti, dem, t)