A nők másként gondolkodnak, mint a férfiak

Az eltérő gondolkodási módra az első magyarázatot a méretekben vélték megtalálni. A férfiak agya a nőkénél átlagosan 100 grammal többet nyom – állítja Davison Ankney kanadai agykutató, 1261 halott agyának a megmérése után. Csakhogy a mennyiség még nem jelent minőséget. A női agy valóban kisebb, ám meghatározott területeken a férfiakénál átlagosan 11 százalékkal több idegsejtet tartalmaz. Ráadásul a kor előrehaladtával az erősebb nem agyveleje gyorsabban zsugorodik. Mindezt Edward Coffey amerikai pszichiáter vizsgálatai támasztják alá, aki 330 egészséges férfit és nőt vizsgált meg 66-tól 96 évesig. A kísérlet eredménye szerint az uraknál ebben az életkorban az agynak azon területei, amelyek a tervezésben, a tanulásban és az emlékezésben szerepet játszanak, kortársnőikénél bizony kisebbek. Az intelligencia mértékét sem befolyásolja az agy nagysága. Az IQ-teszteknél nők és férfiak hasonlóan jól szerepelnek.

Mégis, az asszonyok könnyedén két vállra fektetik életük párját a beszélőkéjükkel, ugyanakkor az anyósülésen meglehetősen tanácstalanul forgatják a térképet. Az iskolában a fiúk jobbak a geometriában, a lányok viszont gyorsabban számolnak. A nők könnyebben sajátítják el az idegen nyelveket, ám ha eldugul a lefolyó, az ezermester munkák férfikezet igényelnek. A laikus tapasztalatokat tudományos vizsgálatok is megerősítették. Richard Haller a kaliforniai Irvine Egyetemen 22 férfiból és nőből álló csoportban számolási feladatokat oldatott meg. A férfiak erőfeszítése világosan látható volt a tomográfon. A meglepetést a matematikailag gyakorlott nők szolgáltatták, akik különösebb erőfeszítés nélkül értek el férfikollégáikkal megegyezően jó eredményeket. Matematikai feladatokkal foglalkozva a női „matekzseni” az agysejtjeit nyilvánvalóan eredményesebben használja a férfiakénál. Más tanulmányok azonban kimutatták, a térbeli képzelőtehetséget is igénylő geometriai feladatoknál rosszabbak a nők eredményei.

A legújabb kutatások szerint gondolkodásbeli eltérések terén a hormonok is jelentős szerepet játszanak. Doreen Kimura kanadai pszichológus kimutatta: a női nyelvi fölény az ovuláció idején hág a tetőpontjára, amikor az ösztrogénszint különösen magas. A férfiak térbeli képzelőtehetsége pedig ősszel a legbravúrosabb, ilyenkor a legmagasabb a vérben a tesztoszteron.

A Los Angeles-i egyetem egyik tanulmánya a hormonelméletet kísérletekkel támasztja alá. E kísérlet során két kutató 67 három-nyolc éves gyereket filmezett le játék közben. A gyerekek szabadon döntötték el, hogy babával, autóval vagy építőkockával akarnak-e játszani. Közülük 26 kislány mellékveséje még a születésük előtt túl sok férfihormont termelt. Egészséges kortársaikkal ellentétben ezek a kislányok feltűnően gyakran és sokáig játszottak tipikusan fiús játékokkal.

A hormonok hatásán túl az is a magyarázathoz tartozik, hogy eltérő mértékben használják az agyukat a két nem képviselői. A két agyféltekét egy híd köti össze. A PET-felvételen világosan látható, hogy az összekötő híd hátsó része a nőknél nagyon jellegzetes. Ebből a tudósok arra következtetnek, hogy szellemi igénybevételnél a nők agyuk különböző területeinek aktivitásával reagálnak. Ezzel szemben a férfiagyban a világos feladatmegosztás a jellegzetes.

A New Hawen-i Yale Egyetemen egy tizenkilenc férfiból és nőből álló csoport összefüggéstelen szavak sorozatát kapta meg egy képernyőn, melyek közül egyebek között meg kellett találniuk az egymással összeillő fogalmakat és az egymásra rímelő szavakat.

A feladat megoldása közben a kutatók, Sally és Benett Shaywitz megfigyelték a kísérleti személyek agyában lejátszódó folyamatokat. A férfiak valamennyien csupán a bal agyféltekéjük nyelvközpontját használták. A nők közül pedig tizenegynél a bal oldali agyfélteke is aktív volt, mely oldal a kreativitásért és az érzésekért is felelős. A tudósok ebből arra következtettek: a nők komplex nyelvérzékkel rendelkeznek.

A fokozottabb agytevékenység nem mindig előny. Tíz férfinak és tíz nőnek életük legszomorúbb eseményére kellett emlékeznie, miközben Mark Georg és kollégái megfigyelték az agyi tevékenységeiket. A szomorú eseménynél való elidőzésnél a férfiak limbikus rendszere, amely az érzelmeket kontrollálja, különösen aktív volt. A fájdalmas tapasztalásokra való emlékezés azonban a tesztelt nőknél kétségtelenül intenzívebb reakciót váltott ki. A nők esetében a férfiakénál nyolcszor nagyobb volt az agy aktiválódott területe. A tudósok ebben a lehetséges magyarázatát látják annak a ténynek, hogy kétszer annyi nő szenved súlyos depresszióban, mint férfi.

Agyunk szerencsére alakítható az anatómiai és a funkcionális különbségek ellenére is. Új idegsejteket ugyan nem tud teremteni, azonban öszszeköttetéseket közöttük igen, s ezáltal szerezhet az ember új képességeket. Megfelelő tréning segítségével egy nő akár férfi társait is lepipáló kiváló térképolvasóvá, egy férfi pedig a nőkön is túltevő nyelvzsenivé válhat.

ÍGY VÁLIK A GONDOLKODÁS LÁTHATÓVÁ

Komputertomográfiával lehetségessé vált a bepillantás az élő ember agyába. Ezekkel a rétegfelvételekkel az orvosok az agy meghatározott területeit vizsgálhatják. A tomográf felvételeit a komputer képekbe fordítja át. Minél világosabban felismerhető az agy egyes területeinek az agycseréje, annál intenzívebben dolgozik az érintett rész.

Positron-emisszió-tomográfia (PET): A kísérleti személybe rövid időre rakdioaktívan megjelölt cukros anyagot fecskendeznek be. Minél aktívabbak az agy egyes területei, annál többet használnak fel e cukorból. A monitoron jól láthatóak az anyagcsere-tevékenységet jelző fényes részecskék.

Aktív területek: ez a mágnesesrezonancia-felvétel mutatja azokat a területeket, ahol a sejtek fokozott oxigénfelvételt igényelnek.