A központi idegrendszer – 2.

A kérges test alatt helyezkedik el a talamusz, az érzőpályák „átkapcsoló állomása”. Ez a tojásdad törzsdúc az érzékszervektől az agykéregnek üzeneteket szállító információs csatornák óriási tömegével áll kapcsolatban.

A talamusz alatt foglal helyet az ujjhegynyi méretű hipotalamusz. Ez egyfajta „agy az agyban”. Az érzelmeket – boldogság, öröm, szorongás –, valamint az egyéb jelentős funkciókat – éhség, szomjúság, hőszabályozás – irányítja.

A hipotalamusz sérülése gyakran jár a szexuális aktivitás csökkenésével, valamint az érzelmi élet zavarával, mivel a belső elválasztású mirigyrendszert is ellenőrzés alatt tartja.

Az agyterületek rendeltetése

Az agyszövet speciális tulajdonsága, hogy fájdalomra érzéketlen. Ez tette lehetővé azt, hogy sebészeti beavatkozások során a tanulmányozott területekre elektródákat helyezhettek és megfigyelhették a beteg akaraton kívüli reakcióit. ĺgy sikerült megállapítani például, hogy a látás reprezentációja az agy nyakszirtlebenyében (occipitalis), a hallásé a halántéklebenyben (temporalis) található. A harmadik homloklebenyi (frontalis) tekervényben az elsődleges beszédközpont, a központi barázda előtti tekervényben az akaratlagos mozgások központja van.

A középagy vagy agytörzs egyrészt a nagyagy és a kisagy, másrészt a kisagy és a gerincvelő között helyezkedik el. Alakja egy három centiméter magas csonka piramisnak felel meg. Tartalmazza az agykéregből leszálló mozgató és érző idegpályákat, valamint a nyúltvelőt, amely az akarattól független funkciókért felelős (mint a légzés és a szívműködés). Az agytörzs közepén található a formatio reticularis, melyet bonyolult, sűrű neuronhálózat alkot. Szerepe meghatározó az agy működésében. Sérülésekor kómás állapot alakul ki. Az agytörzs az agykéreggel van összeköttetésben és szabályozza az alvás-ébrenlét ciklust.

A gerincvelő

A gerincvelő az öreglyuknál (foramen occipitale magnum) kezdődik, és a II. ágyéki csigolyáig terjed. A csigolyák hátulsó felszíne és a csigolyaívek által határolt nyílások összességéből álló gerinccsatornában helyezkedik el, amely egy elöl és hátul ellapított hengerre emlékeztet. A gerincvelő a végfonalban (filum terminale) végződik.

A gerincvelő elülső felszínén egy hasadék, a hátulsón egy barázda fut végig. A hátsó barázda (sulcus medianus posterior) keskeny és mély. Az első (fissura mediana anterior) viszont szélesebb. A hátulsó felszínt egy újabb oldalsó, hosszanti barázda tagolja tovább (sulcus lateralis posterior), ahonnan a harmincegy pár gerincvelői ideg hátulsó gyökérszálai lépnek ki. Az elülső oldalon egy szalagszerű lyukacsos terület található az elülső hosszanti hasadékkal párhuzamosan. Itt lépnek ki a gerincvelői idegek elülső gyökérszálai (fila radicularia centralia). Az aggyal ellentétben a szürkeállomány – amely metszeti képen pillangó alakú – a gerincvelő közepén, a fehérállomány pedig kívül található. A gerincvelő, amelynek teljes hosszán végighúzódik a szűk csatorna (canalis centralis), nem foglalja el egészében a gerinccsatornát, a lágy gerincagyburkok és az agyvíz védi és határolja kívülről. Az agyhártyák által alkotott kettős lemezű burokban helyezkedik el az agyvíz. Ebben a térben végzik a lumbálpunkciókat, amelyeknek nagy jelentőségük van a központi idegrendszer betegségeinek diagnosztikájában.

A gerincvelő minden egyes szelvényének megfelelően az idegrostok három irányba tartanak: a gerincvelő felszíne felé az ideget alkotva, az agy irányában a felszálló, és részben a farkcsont irányában a leszálló pályákat alkotva.

Az idegrendszer két része

A szervezet minden funkcióját az agy szabályozza?

Nem. Az idegrendszer két részre osztható. Központi idegrendszerre, amelyet az agy és a gerincvelő alkot és amelyben az idegi központok foglalnak helyet, valamint perifériás idegrendszerre, amelyet az információkat továbbító idegek testesítenek meg. Ezek együttesen szabályozzák a szervezet funkcióit.

A kisagy vagy utóagy

Az agyvelő alsó részénél helyezkedik el. Az aggyal két nyél – a felső kisagykarok – segítségével van összeköttetésben, a nyúltvelővel pedig a két alsó kisagykarral. Két oldalsó (laterális) lebenyét a központitól féregszerű barázdák határolják el. A kisagy impulzusokat kap a belső fül félkörös ívjárataiból és szabályozza a mozgató agykéreg által gerjesztett mozgásokat. Az agy mozgató központjaiból kiinduló és az izmok idegvégződéseiből befutó összes ingerületet folyamatosan elemzi. Bár egyetlen mozgás indításában sem vesz részt, szünet nélkül koordinálja azokat. Itt tárolódik a mozgások kivitelezéséhez szükséges emlékkép. Bizonyítottan szerepe van az öröm és a harag érzésének szabályozásában is.

Fehérállomány

A szürkeállományról már hallottam, de mi a szerepe a fehérállománynak a gerincvelőben?

A szürkeállományban foglalnak helyet a sejttestek, sűrű halmazokba tömörülve, oszlopszerű képződményben. Elülső részéből indulnak ki a gerincvelői idegek és az izomműködésért felelős mozgató magvakat tartalmazza. A szürkeállomány hátulsó részében pedig az érző magvakat találjuk. Ide futnak az érző idegekből begyűjtött információk. Ezt veszi körül a fehérállomány, amelyet a sejtek mielinnel borított nyúlványai alkotnak. A fehérállomány idegvezető rostjai felelősek az idegingerület vezetéséért.

Forrás: Család és Egészség