A középkorúak betegsége a COPD

Legfontosabb tünetei – köhögés és nehézlégzés – kezdetben csak megterheléskor, de később már nyugalmi állapotban is jelentkeznek, de valójában minden szerv szenved. 

Az egész szervezet betegsége 

Az agy oxigénellátási hibája összpontosítási zavarhoz, idegességhez, aluszékonysághoz vezet. A rossz oxigénellátás az emésztőrendszert is megviseli: hasfájás, gyomorfájás alakulhat ki. A vese ilyenkor rosszul szűri ki a mérgező anyagokat a vérből. Az izmok erőtlenekké válnak. A nem jó oxigénellátottság hatására a szív nem képes elég vért pumpálni, terheléskor az ember mellkasi nyomást vagy fájdalmat érezhet. A COPD nemcsak a légzőrendszer, hanem az egész szervezet betegsége. A betegség jellemzőiről, a betegek számáról, a dohányzás mértékéről, a tüdőrákról és a tervezett szűrővizsgálat elindításáról tartottak a szakma neves szakemberei nemrég sajtóértekezletet Pozsonyban. 

A passzív dohányzás következménye 

A betegség legismertebb és legkockázatosabb oka a dohányzás. Bár a hagyományos cigaretta a legkárosabb, bebizonyosodott, hogy az elektromos cigaretta vagy a népszerű hevített dohány szintén veszélyt jelent tüdőnkre nézve. A dohányzásnak nincs egészséges alternatívája. 

„Akkor is meg lehet betegedni, ha valaki gyakran tartózkodik szmogban vagy poros környezetben, például olyan házak közelében, ahol szilárd tüzelőanyaggal fűtenek” 

– mondja dr. Štefan Laššán tüdőgyógyász. 

Néhány esetben genetikai alapja van a betegségnek. Ha egy családban több beteg van, akkor az a passzív dohányzás következménye, vagyis azok betegszenek meg, akik nem dohányoznak, csak a füstöt szívják be. 

A COPD olyan betegség, amit meg lehet előzni, lehet kezelni, ám nagyon rosszul diagnosztizálható. A helytelen diagnózis következménye, hogy a beteg nem kap kezelést, vagy nem megfelelőt, esetleg későn kapja meg. A megfelelő és idejében elkezdett kezelés pozitívan hat a közegészségügy állapotára. 

Online felmérés 

2022 végén és 2023 elején online felmérést tartottak A tüdőzavarokkal élő betegek címmel, ami a diagnózishoz és a kezeléshez vezető utat értékelte. Az általános orvosok rendelőjében névtelenül kellett kitölteni egy kérdőívet. A felmérésben 100 általános orvos vett részt. A 200 133 beteg közül 4,1 százaléknál diagnosztizáltak COPD-ot, 4,4 százaléknál asztmát. Az eredményekből kitűnt, hogy körülbelül 5,6 százaléknak van COPD-ja, de még nem tud róla. A beteg átlagosan négy héten belül vesz részt tüdőgyógyászati vizsgálaton. Gyakran fordul elő, hogy ezalatt az idő alatt a beteg állapota lényegesen romlik. 

A COPD-betegek körében a legsúlyosabb betegség a tüdőrák. A szakemberek már néhány éve igyekszenek elindítani e betegség országos szűrővizsgálatát. A legfontosabb cél a tüdőrák mielőbbi felismerése, a megfelelő kezelés megkezdése, amivel csökkenteni lehet a halandóságot. A program része lesz a dohányzásról való leszokás és nikotinfüggőség kezelésének programja. Az országos szűrés keretében alacsony dózisú CT-vizsgálattal igyekszenek felismerni a tüdőrák korai stádiumát azelőtt, mielőtt a tünetek megjelennek. 

Mi a különbség? 

Tünetileg két nagyon hasonló betegség a COPD és az asztma, de mégis tüneti különbség van közöttük. Míg a COPD esetében a tüdőkapacitás csökken és a tüdőállomány elpusztul, addig asztmánál a tünetek roham alatt jelentkeznek. Roham- és tünetmentesség esetén az asztmás beteg légzésfunkciója akár normális eredményeket is mutathat, míg COPD-nél sajnos normálállapotra már nincs lehetőség. Az asztma általában csecsemőkorban kezdődik, és a hátterében hörgő- nyálkahártya- túl-érzékenység áll fenn, mely külső-belső ingerekre reagál, akár stressz hatására is hirtelen kialakulhat. 

A COPD a középkorúak betegsége, 40 éves kor előtt igen ritkán fordul elő. Előfordulhat, hogy a kor előrehaladtával az asztma enyhül, de a COPD tünetei, mivel degeneratív szövetpusztulásról beszélünk, fokozatosan felerősödnek.