A keringés karmestere: a szív

Talán azért tartják az érzelmek középpontjának, mert az ember szíve megdobban a kedves személy láttán, hevesebben ver, amikor izgatott, és még a szívverése is eláll, ha megijed. A testünk motorjának nevezett, ökölnyi izmos szerv többnyire észrevétlenül, pihenés nélkül teszi a dolgát. Minden dobbanása az életet jelenti.

Naponta százezerszer, hetven év alatt két és fél milliárdszor pumpál a szív friss, oxigénben gazdag vért az artériákba, és gyűjti be a vénákon át a sejtek működésének végtermékét. De még ennél bonyolultabb feladatot is képes ellátni. Automatikusan alkalmazkodik a különféle terhelésekhez, a szükséges ütemben látja el a testet, akár alszik az ember, akár dolgozik.

Két pitvar, két kamra

A szív a mellkas középvonalában, a szegycsonttól balra helyezkedik el. Kívülről egy dupla falú zsák, a szívburok veszi körül. Ennek belső lemeze (epikardium) szorosan a szívizomhoz (miokardium) tapad, külső lemeze (perikardium) a belsőhöz képest el tud mozdulni, a gerincen és a nyelőcsövön rögzül. A szívburok két lemeze között folyadék található. Belülről a szívizmot egy vékony, sima felületű réteg, az endokardium fedi.

A szív feladata a vérkeringés fenntartása, továbbá, hogy az oxigént és a tápanyagot eljuttassa a megfelelő helyre. Ezt a pumpafunkciót a szükséges ütemben látja el, mert a szív nemcsak egy izom zacskó, hanem olyan szerv, amely pumpálási erejét változtatni képes, illetve adott esetben gyorsabban vagy lassabban ver. A pumpaműködés sorrendjét elektromos impulzusok és egy ingerületvezető rendszer irányítja, amelynek kiindulási pontja a sinuscsomó („természetes pacemakernek“ is nevezik). Az ingerület a pitvaron és a vezetőrendszeren át lejut a kamraizomzatra.

Mi fáj?

A szívben különféle receptorok vannak, amelyek reagálnak idegi és hormonális hatásokra, de nincs benne érzőideg, tehát a szív nem fáj – a kisugárzó fájdalmat leggyakrabban a koszorúerek szűkülete okozza, például fizikai megterhelés vagy stressz következtében. Bár a felszabaduló adrenalin fokozza a szívritmust, a hormonális behatás egyidejűleg beszűkíti a koszorúereket. Ha a szívizom nem jut elegendő oxigénhez, ennek tünete a szorító, szúró szívtáji fájdalom (angina). A pumpafunkció romlását a szív úgy próbálja meg kompenzálni (ellensúlyozni), hogy növekszik a szívverések száma, illetve izmos fala megvastagszik, ami tovább rontja a szívizom saját vérellátását.

Koszorúér-megbetegedésben (koronária-szindróma) az erek belső falán lerakódások (plakkok) képződnek, ezek anyaga lehet zsír vagy koleszterin. Az így képződött plakk idővel elmeszesedhet. Megsérülhet, megrepedhet az érfal, vagy elzárják a vérlemezkék, azonnali beavatkozást igénylő, instabil állapot alakul ki: a betegnek infarktusa van, vagy még nincs, de bármikor lehet állítja a szívsebész. Noha a szív teljesítményét billentyűbetegségek és ritmuszavarok is korlátozhatják, a legtöbb tünet hátterében mégis felfedezhető a koszorúerek betegsége.

Angina és infarktus

A koronáriabetegség kétfajta állapotot jelenthet. A stabil angina pectoris adott fizikai terhelésre jelentkező, nyugalmi állapotban enyhülő, gyógyszeresen karbantartandó állapot. Ebben az esetben a feladat a vérnyomás karbantartása, a szív terhelésének és oxigénigényének csökkentése a szívritmus kezelésével (béta blokkolókkal), véralvadásgátló gyógyszerek közül ma már inkább a trombociták összecsapzódását gátló aszpirint adnak. Az instabil angina (akut koronáriaszindróma) a megszokottól eltérően kisebb terhelésre vagy nyugalomban jelentkező roham, amit a koszorúér erősödő szűkülete vagy vérrög idézhet elő. Ez azonnali beavatkozást igényel. Ha infarktusa van, erre felkészült intézetben kideríthető, hogy mi okozta, és kezelni kell. Az elzáródás feloldható, de hat órán belül kell elvégezni. Ám jobb nem megvárni, amíg a betegnek infarktusa lesz, panasz esetén azt kell kideríteni, hogy van-e koszorúér-szűkülete. Ha van, az eret stent behelyezésével ki lehet tágítani, vagy az elzáródott erek áthidalásával (bypass) megoldható a szívizom vérellátása.

Gond, hogy a széles körben alkalmazott EKG nyugalmi állapotban nem mutatja ki az anginát, csak terheléses EKG alapján várható korrekt eredmény. Ennek alapján eldönthető, hogy szükség van-e további vizsgálatokra (szívultrahang, koszorúérfestés), amelyek kiderítik, hogy van-e elzáródás, szűkület, életképes szívizom. Előfordulhat ugyanis, hogy bár nincs megfelelő vérellátása, a szívizom még „feléleszthető“.

Az infarktus szövődményeit, a pumpafunkció csökkenését, a kamrai tachikardiát gondos kezeléssel el lehet kerülni. Ha kiszakad a szív, meg lehet varrni, a halódó szövetet meg lehet foltozni, az aneurizma (a szív falának kiboltosulása) is reparálható. Ha idejében szívsebészhez juttatják a beteget, akkor túlélhetők ezek a szituációk.

Az infarktus tünetei

Mellkasi, markoló, szúró, szorító fájdalom, halálfélelem, a bal kar zsibbadása. Attól függően okozhat egyéb panaszokat, hogy a szív melyik részére lokalizálódik az infarktus. Ha az első fele érintett, amely a rekeszizmon fekszik, gyomorfájás lehet a tünet, a felső részen kialakult elzáródás kiválthat nyaki panaszokat, gombócérzést a torokban. Sok minden okozhat ehhez hasonló fájdalmat, a bordaközi- vagy rekeszizomgörcs is ilyen tüneteket válthat ki, ennek eldöntése szakorvos feladata.

Néhányfigyelmeztető jel

szívtáji fájdalom

nehéz légzés

fáradtság, csökkenő fizikai teljesítmény

szívdobogásérzés (palpitáció); gyors, lassú vagy rendszertelen szívverés

szédülés, ájulás

Veszélyeztető tényezők

Dohányzás

táplálkozással összefüggő problémák, elsősorban vérzsírok (lipidek), a koleszterin magas szintje (gyógyszeresen kezelhető sztatinokkal)

stresszes életmód

veleszületett hajlam

kísérő betegségek, például magas vérnyomás, cukorbetegség