A kebel változásai az élet során

Az életkor szerinti változások normálisan a következőképpen zajlanak: Születéskor fiúknál és lányoknál egyaránt előfordul, hogy az anyai hormonok hatására az emlők kissé megnagyobbodnak, sőt, olykor még tej is nyomható ki belőlük. Ezt népiesen „boszorkánytej”-nek nevezik. Teljesen ártalmatlan jelenség, néhány nap alatt elmúlik. A gyermekkor hormonális nyugalmi időszak. Ekkor a kisfiúk és kislányok mellkasa egyforma, az emlő mirigyszövete nem tapintható.

A serdülőkor 9-11 éves korban kezdődik. Először az agyban (hypothalamusban és az agyalapi mirigyben) kezdenek termelődni a hormonok, melyek több hónap, év alatt érik el a felnőttkori normál szintet. A gyermekből felnőtt lesz. A külső testi változásokat másodlagos nemi jellegnek nevezzük.

A lányoknál a serdülés hamarabb kezdődik. Ezért tapasztaljuk, hogy a lányok magasabbak az azonos korú fiúknál. A csípők szélesebbé válnak, a mellek növekednek, kialakul a hónalj- és fanszőrzet. A ciklikus hormontermeléssel együtt havonta pattanások is megjelennek az arcon, időnként a mellkason, háton. Amikor az agyi hormonokra érzékennyé válnak a petefészkek és a méhnyálkahártya is, akkor jelentkezik az első menstruáció (menarche). Ekkor a mellek nagysága körülbelül a végleges fele.

Az első kétéves menstruációs időszak alatt kialakul a hormonális egyensúly, megáll a testmagasság növekedése, kialakul a nőies külső és a mellek közel végleges nagysága.

Az emlőben hormonérzékeny szövet van a mirigyek, kötőszövet és zsír között, ezért egyes nők megérzik mellük feszességéből a közelgő (egy hét múlva esedékes) havivérzésüket. De az is normális, ha nem érez semmit. Fokozott érzékenység esetén beszélünk havivérzés előtti tünetegyüttesről (praemenstrualis syndroma), amikor a víz felhalmozódik a test szöveteiben, így az emlőkben is, emelkedhet a vérnyomás, kisfokú vizenyő (ödéma), enyhe fejfájás, hangulati nyomottság, mellduzzanat alakul ki. Ezt megfelelő gyógyszerekkel, életmód-változtatással (nyugodtabb élet, fehérjedús ételek kerülése, stb.) rendezni lehet.

Amikor terhesség jön létre, a női hormonok vérszintje a normálérték több százszorosára vagy több tízezerszeresére emelkedik. Természetesen ez kihat az emlőre is. A mirigyállomány szaporodni kezd, hogy felkészüljön a tejtermelésre, ami a szüléskor a lepény leválása után kezdődik. De vannak olyan nők, akiknek már a terhesség közepétől kevés sárgás előtejük van. Ezzel nem kell tenni semmit. Az újszülött táplálását pedig már a szülőágyon meg lehet kezdeni, mert így hamarabb kellő mennyiségű anyatej képződik. Fontos az emlő védelmében is, hogy amíg csak lehet, szoptassunk. Megfigyelték, hogy azoknál a nőknél, akik sosem estek teherbe, vagy szülés után nem szoptattak, nagyobb eséllyel fordult elő emlőrák.

Vetélés után általában a 16. hét után már az esetek túlnyomó részében 2-3 nappal a vetélés után megindul a tejcsorgás – mellfeszülés kíséretében. Ezt a nemkívánatos állapotot hideg vizes borogatással, hashajtással, és tejtermelést csökkentő tablettákkal (Bromocriptin, Parlodel) szüntethetjük meg.

Bizonyos megfigyelések arra utalnak, hogy terhességmegszakítás után is kárt szenvedhet az emlő. Ugyanis a terhesség megfogant, a hormontermelés megsokszorozódott, majd a nő kérésére műtét következik. A törvény a 12. hét alatti terhességek megszakítását engedélyezi, és már ez idő alatt is szaporodtak, növekedtek az emlőmirigyek. Feltételezik, hogy ez is kiváltója lehet egy későbbi emlőráknak. Tehát már ezért is megfontolandó a fogamzásgátlás, és a megfogant terhességek kiviselése a terhességmegszakítás helyett.

Aki vállalja megfogant magzatát, megszüli, utána mindenképpen szoptassa. Hiszen melle átalakult, a tejelválasztás megindult. Eleinte bizsergő, majd feszítő érzést kelt. Aki rendszeresen szoptat, az tapasztalja, hogy az 5-6 órán át ki nem fejt tej olyan érzést kelt, mintha két téglát cipelnénk a mellkasunkon. Újszülöttet szoptatni csodálatos érzés, nem is beszélve a praktikus oldaláról: mindig kéznél van, nem kerül pénzbe, testmeleg, s a csecsemő igényének legjobban megfelel az összetétele, fajazonos fehérjét tartalmaz.

A baba megtanul szopni, arcizmai erősödnek, állkapcsa és fogazata is jól fejlődnek. A szoptató anya számára óriási megkönnyebbülés, ha csecsemője teljesen kiszívja melléből a tejet. Ha mégis marad benne, azt célszerű kifejni. Érezni lehet a göböket, a tejjel telt mirigyeket, amelyeket masszírozással és emlőbimbót kifelé irányítva a tejcsatornákat a bimbóudvar határán megnyomva kiüríthetünk és kiskanállal a babának adhatunk vagy lefagyaszthatjuk.

A fejés eleinte fájdalommal járhat, de utána megkönnyebbül az anya. Ám aki ezt a fontos tevékenységet elhanyagolja, annak igen sok gondot okozhat a fájdalom, feszülés, esetleg gyulladás.

A belobbant tejmirigy fölött az emlő bőre feszül, piros és fáj. Gyulladáscsökkentő és antibiotikum rendelésére ekkor szükség lehet a fejés mellett. Ha viszont tályog lesz belőle, akkor sebészi feltárás szükséges. Ezután a tejet el kell apasztani. Van olyan természeti nép, ahol az a szokás, hogy csak a bal mellből szoptatnak. Érthető, hogy miért fordul elő gyakrabban a jobb oldalon emlőrák. (InforMed)

MELLPROBLÉMÁK A SZOPTATÁS IDŐSZAKÁBAN

A fájdalmas mellbimbó

A problémák megelőzhetők a helyes mellre tétel és a szoptatás befejezésének megtanulásával. Az első néhány napon az első szívások rövid ideig fájdalmasak lehetnek, ezt követően azonban a szoptatás nem fáj.

Fontos, hogy a szoptatás során a csecsemő ne csak a mellbimbót, hanem a bimbóudvart is a szájába vegye. A szokásosnál egy kicsit gyakrabban szoptasson, ezzel is elkerülve az „erőszakos” szopást. A kevésbé fájdalmas mellével kezdje a szoptatást, majd váltson. Nem tanácsos a szoptatást abbahagyni, még rövid időre sem. Esetleg átmenetileg használhat bimbóvédőt is. Ellenőrizni kell, hogy nem szájpenész fertőzés okozza-e a panaszokat, ekkor a fájdalmat viszkető érzés kíséri. Ebben az esetben a csecsemő száját és az anya emlőbimbóját is kezelni kell.

Kisebesedett, hámhiányos mellbimbó

Az édesanyának el kell sajátítania a helyes szoptatási technikát. Jó hatású, ha levegő, napfény éri a sérült mellbimbót. Tisztálkodáskor ne törölje, dörzsölje, hanem csak itassa fel a nedvességet. Téli időszakban a hajszárítóból a mellre fújt meleg levegő segíti a gyógyulást.

Fájdalmas csomó

A másik leggyakoribb probléma fájdalmas csomó keletkezése a mellben. A tejcsatorna eltömődése következtében az eltömődés mögött pang a tej és ez fájdalmas csomó keletkezéséhez vezet, amely fölött a bőr is kipirul. Ekkor az anya általános állapota jó. Ha az elzáródott tejcsatorna nem nyílik meg vagy a duzzadt emlőt az anya nem tudja kiüríteni, gyulladás, mastitis léphet föl. Ez előfordulhat még abban az esetben is, ha az emlőbimbó bereped és a sérült hámon keresztül ez a terület baktériumokkal fertőződik. A gyulladásért leggyakrabban a Staphylococcus nevű kórokozó felelős. Tünetek: az emlő egy része vörös, meleg, duzzadt, fájdalmas, az anya lázas, közérzete rossz.

Elzáródott tejcsatorna

Az elzáródott tejcsatorna kezelhető a szoptatási testhelyzetek váltogatásával és a helyes szoptatási technika elsajátításával, valamint a gyulladt mellből való gyakoribb szoptatással. A csomó masszírozása történjen a mellbimbó irányába a szoptatás alatt. Minden szoptatást követően az érintett területről igyekezzen a lehető legtöbb tejet kíméletesen kifejni.

Mastitis (mellgyulladás)

Mellgyulladás esetén az édesanya kifejezett pihenése javasolt. Nyugodtan szoptasson a beteg emlőből, mert a mastitist okozó baktériumok nem fertőzik meg a kisbabát, hiszen ezek legtöbbször a csecsemőkben is élnek. Az anyatejjel a csecsemők azonnal védő- és ellenanyagot is kapnak. Fokozottan figyeljen az anyuka arra, hogy szoptatással és fejéssel a mell gyakran kiürüljön, ha e mellett a láz 24 óránál tovább tart, orvoshoz kell fordulnia. (ú)

Ajánlatos minden nőnek havonta legalább egyszer alaposan áttapintani mindkét mellét. Nagy segítséget jelent az apró elváltozások észlelésében a gondos és figyelmes férj is.