Az emberi test mikroorganizmusok segítségével működik. A jól működő immunrendszer felismeri és eredményesen védekezik a káros mikrobák ellen, és türelmesen együttműködik a testüregeinkben, emésztőrendszerünkben és a bőr felszínén található hasznos mikroorganizmusokkal.
Csak a bélrendszerben nagy mennyiségű hasznos mikroorganizmus van. Ezek védenek bennünket a kórokozók bejutásától és elszaporodásától. Ez a mikroflóra alakítja immunrendszerünket, értékes vegyületeket termel, és szimbiózisban él a az emberi szervezettel. A bélbaktériumok tehát pótolhatatlanok, és szorosan együttműködnek a gazdaszervezettel.
Immunrendszerünk 70%-a bélrendszerünkben van. A jótékony baktériumok (mikrobion) összetétele változatos, hiszen a genetikai tényezőkön kívül életkörülményeink, táplálkozási szokásaink, aktuális betegségeink, lakhelyünk, életminőségünk és ételeink rosttartalma is befolyásolja összetételét és működését. Fontos szerepet játszik például az is, hogy az újszülött hogyan jön a világra. Hagyományos szüléskor az újszülött a végbél mikrobái útján találkozik az anya mikroorganizmusaival. Ezek az aerob, vagyis az oxigént kedvelő mikroorganizmusok. Miután felhasználták az újszülött beleiben az oxigént, lehetőséget kapnak a szaporodásra az anaerob mikroorganizmusok, melyek a belek mikroflórájának 99%-át teszik ki. Így alakul ki a mikrobion. A lactobacillusok és a bifidobaktériumok szoptatáskor jutnak a csecsemő szervezetébe, és a bélflóra jelentős részét alkotják. A szoptatás befejeztével a baba bélflórája akár 35 000 mikroorganizmus fajt is tartalmazhat. Az étel felszínén levő mikrobák nem hőkezelt gyümölccsel, zöldséggel kerülnek be az emésztőrendszerbe, ahol a gyomorsav, majd az epe és a hasnyálmirigy emésztőnedvei próbálják hatástalanítani őket. Vannak nem élősködő bélbaktériumok, amelyek segítik az anyagcserefolyamatokat. A legtöbb ilyen baktérium a vékonybélben található. Egy részük a bélbolyhok nyálkahártyájához tapad, egy részük pedig a tápanyagokkal keveredve a bélüregben található. Összetételük, arányuk nagyrészt a gazdatest egészségéért, immunreakcióiért felelős.
1. Miközben fellépnek a betegséget okozó baktériumok ellen, savassá változtatják az emésztésre váró tápanyagok és a béltartalom pH-értékét. Ez nem jó a betegséget okozó baktériumoknak. Ráadásul baktériumölő anyagokat is termelnek, és meggátolják, hogy a patogén mikroorganizmusok a bélbolyhokra telepedjenek.
2. Erősítik a bélnyálkahártya védekező képességét, mégpedig speciális nyálka- és klórvegyületek termelésével, továbbá segítik a bolyhok felszínét alkotó enterociták egymáshoz tapadását.
3. Immunrendszert serkentő hatásukkal aktivizálják a bolyhok fedőhámjának sejtjeit, sőt a nyiroksejteket, a monocitákat és a makrofágokat is. Ráadásul speciális fehérjék képződése által nyugtatnak és csökkentik a gyulladást.
4. Segítik a rostok emésztését, így kis molekulaszámú cukrok, zsírsavak keletkeznek. Itt képződik a K-, a K2-, a B12-vitamin és a folsav. Ezek a hasznos baktériumok nemcsak az immunrendszert, hanem az egész testre ható idegrendszeri és a belső egyensúlyt teremtő homeosztatikus folyamatokat szabályozzák. Röviden bemutatjuk a legismertebbeket:
5. Lactobacillus acidophillus – a tej erjedését váltja ki. A tejcukor lebontásával tejsavat termel, így a pH-érték akár 2-re is lecsökkenhet. Baktériumölő hatású, hozzájárul a bélflóra állandóságához, megakadályozza a kóros, fertőzést okozó baktériumok elszaporodását.
6. Lactobacillus helveticus – szaporodásához és működéséhez a 39-50 C-fok az ideális, elősegíti a tejsav termelődését és a tejcukor lebontását. PH-értéke alacsony.
7. Escherichia coli – az egészséges ember normális bélflórájának része. Többségében testünket segítő törzsek alkotják. Ráadásul a K2-vitamint is ők termelik. Azonban patogén törzsek is vannak közöttük, melyek húgyúti gyulladást, sőt az újszülött központi idegrendszerének gyulladását okozzák.
8. Enterococcus (Streptococcus) faecalis: csupán kis mennyiségben, főleg a vastagbélben fordul elő. Anaerob (oxigénmentes) közegben szaporodik, és az enzimatikus lebontásban vesz részt. A patogén törzsek kórházi (nozokomiális) fertőzést okozhatnak.
Az egészséges emberi test a változatos étkezéssel tudja fenntartani a mikroflóra egyensúlyát. A hangsúly a tejtermékeken és a tej erjedésén van. Amikor betegség miatt (például antibiotikumok szedése után) ez az egyensúly felborul, és elpusztulnak a hasznos baktériumok, olyan preparátumok állnak rendelkezésünkre, melyek a szokásos étrendnél sokkal nagyobb koncentrációban tartalmaznak jótékony mikroorganizmusokat. Miután az antibiotikum a jótékony bélflórát is elpusztítja, felborul a természetes egyensúly. Elszaporodnak a kórokozó baktériumtörzsek, amelyek hasfájást, hasmenést, az immunrendszer legyengülését váltják ki.
Amikor csökken a hasznos mikroorganizmusok száma, és elszaporodhatnak a kórokozó baktériumok, a hiányzó baktériumtörzseket lehet pótolni, például a lactobacillusokat és a bifidobakté-riumokat. Hamarosan újra benépesítik beleinket, és helyreállítják a bélflóra egyensúlyát.
Az átlagember nem is tudja, hogy milyen összefüggés van a bélflóra minősége és összetétele, valamint az alapvető immunológiai mechanizmusok között. Ha megújul a bélflóra, ez jó hatással van nemcsak az immunrendszer működésére, hanem fizikai erőnlétünkre és teljesítőképességünkre is. Ezt az ismeretet akár megelőzésként is hasznosítani lehet, főleg a bélflórát terhelő betegség kezelése után vagy az antibiotikumos kezelés okozta kóros folyamatok megszüntetésére.
A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.