A hallás folyamata – 2.

A belső fül a halántékcsont sziklacsonti részében helyezkedik el, a csontos, és hártyás labirintus, valamint a VIII. agyideg végágai és dúcai alkotják. A labirintus részei az előcsarnok (verstibulum), a vele összefüggő három ívjárat, valamint a csiga. A hártyás rész egy vékony falú tömlőrendszer, ennek részei a tömlőcske (utriculus), a zsákocska (sacceulus), a hártyás ívjáratok, valamint a csigavezeték. A csontos és a hártyás rész között, valamint a hártyás rész üregeiben átlátszó folyadék van, amit peri-, illetve endolymphának neveznek.

A csiga a hártyás labirintus zsákocskájából indul ki és egy központi tengely körül spirális alakban helyezkedik el, mint egy valódi csigaház. Három párhuzamosan futó csatornából áll, ezek a hangérzékeny szőrsejteket tartalmazó középső járat (scala media), az ovális ablaktól induló felső járat (scala vestibuli) és az alsó járat (scala tympani). A felső és alsó járat a csiga csúcsán találkozik, a középső járat a két másik csatorna között fut, mindhárom járatot folyadék tölti ki.

Az ovális ablakot érintő kengyel rezgései a felső járat folyadékában nyomáshullámokat keltenek, ami végigfut a csatornában, majd a csiga csúcsán visszakanyarodva az alsó járaton is, mely a középfül felé tekintő ovális ablak lemezén végződik. A középső járatot vagy cochleáris csatornát a Reissner-hártya választja el a felső járattól, így az azt kitöltő folyadék minden változása e hártyán keresztül nyomásingadozást idéz elő a középső járat üregének alsó lemeze, az alaphártya (membrana basalis) foglalja magában az érzékelő szőrsejteket és támasztó sejteket tartalmazó Corti-szervet. A Corti-féle szerv az az érzékszerv, amely a hanghullámokat idegingerületekké alakítja át. A Corti-féle sejtek szőreikkel az alaphártyára merőlegesen rezegve beleütköznek a Reissner-hártyába, innen az idegingerület az agyba jut akusztikus érzet formájában: a nyomáshullámok által mozgásba hozott szőrsejtek a hullám természetétől függő idegimpulzusokat küldenek át a hallóidegen át az agyba. A csiga azonban nemcsak a hangokra reagál, képes érzékelni a hangok magasságát és a hangerőt is.

Mechanikus vagy agyi jelenség?

Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk, hogy a hallás érzékeléséről szóló két nagy elmélet áll egymással szemben. Az egyik a Helmhotz-féle rezonancia elmélet, mely szerint az alaphártya minden egyes rostja külön mozog, amikor a saját frekvenciája rezegteti.

Ezt a folyamatot megfigyelhetjük a hangszereknél is, például ha egy zongora mellett lévő hegedű egy hangot játszik, akkor a zongora azonos frekvenciára rezonáló húrja is rezegni kezd.

A Rutheford-féle mikrofon elmélet ezzel szemben az alaphártyát mikrofonhoz hasonlítja, amely teljes egészében rezeg. A hangelemzés ebben az esetben nem a fül szintjén történik – mint azt az előző elmélet állítja –, hanem közvetlenül az agyban megy végbe.

Forrás: Család és Egészség

Az egyensúly

Mi a fül szerepe az egyensúly érzékelésében?

A hétköznapi életben az egyensúly érzékelése olyan természetes, hogy nem is gondolunk rá. Az egyenes testtartás, a járás, a fej irányítása, testünk térbeli elhelyezkedésének érzékelése nem igényel tudatos erőfeszítést. Az agy automatikusan biztosítja testünk egyensúlyát. Az egyensúlyozás szervei a belső fülben találhatók. A szédülés, az „inog a talaj a talpunk alatt” érzése leggyakrabban az egyensúlyszervek zavarától és az agy rövid ideig tartó oxigénhiányától keletkezik. Az egyensúly érzékelése nem csak a belső fül félkörös ívjárataiban történik, valójában a belső fül számos más ingerfelvevő idegkészülékkel működik együtt (pl. a törzs, a nyak izmaiban, a végtagokban, a bőrben és a szemben). A belső fülben található egyensúlyozó rendszernek, a vesztibuláris apparátusnak semmi köze sincs a halláshoz. Számos folyadékkal teli üregből és csatornából áll, és több csillószőrös sejtcsoportot tartalmaz. A félkörös ívjáratok érzékelő sejtjei a forgó mozgásokat észlelik. Az egyensúlyozó rendszer másik receptorcsoportja, a nehézségi erőre és az egyenes vonalú mozgásra reagálnak. Feladatuk az egyensúly megtartása, és lényeges szerepük van a szem és a fej mozgásainak koordinációjában is.

Halláskárosodás

Milyen tényezők vezethetnek halláskárosodáshoz?

Gyakori, hogy a fülzsír eltömi a külső hallójáratot, amit ilyenkor ki kell mosni. Hirtelen erős zaj, sérülés átszakíthatja a dobhártyát, a kisebb sérülések maguktól is begyógyulnak, de a hegek csökkentik a hártya érzékenységét. A középfülgyulladás okozta hegesedés súlyosabb. A fülkürtön keresztül kórokozók juthatnak a középfülbe, középfülgyulladást okozva, ami a hallócsontocskák tartós károsodását okozhatja. Szerepet játszhat még az öregedés (a csontocskák mozgásképességének csökkenésével) a folyamatos erős zaj (a csiga szőrsejtjeinek degenerációja miatt).