A gerinc is bűnös lehet...

Az első figyelmeztető fájdalomra rendszerint csak intünk, hogy majd elmúlik… A nyak vagy a váll merevségét a rossz fekvésnek vagy ülésnek tulajdonítjuk. Nem tudatosítjuk, hogy e kellemetlenségért a gerincet körülvevő gyenge izmok rossz terhelése a felelős, amikor az egyes izmok átmenetileg természetellenes helyzetbe kerülnek. Idővel azonban a gerinc izmainak merevsége állandósul, és érintésre is merev marad. A merev izmok nyomják a gerincből kiinduló, a belső szervekhez vezető idegszálakat. Ezért fájhat még az egészséges vese vagy epe is. A heves szívdobogás és a mellkasi fájdalom nem kell, hogy azonnal infarktust jelezzen, lehet, hogy „csak” a gerinc valamelyik része merev, blokkolt. Ebben a stádiumban még lehet valamit tenni a gerincért: tapasztalt gyógytornász felügyeletével naponta rendszeresen tornászni, s ezzel feloldani a blokkokat. Az elsajátított gyakorlatok később otthon egyedül is elvégezhetők.

Téves az a nézet, hogy a hátfájást néhány tabletta meggyógyítja. Legfeljebb csak a fájdalmat szünteti meg, s mi – tünetmentesen ugyan – tovább károsítjuk gerincünket. Ha elhanyagoljuk ezt a fontos testrészünket, és évekig hajlottan, görbén járunk, krónikus panaszokat „gyűjthetünk” össze. Tudni kell, hogy az elváltozások a csigolyák közötti kis ízületeket is érintik. A degenerált csigolyák kinövései nyomhatják a gerincvelőt, s ezzel együtt az idegszálakat. Ez pedig bizonyos belső szervek fájdalmát válthatja ki. A súlyosabb eseteket csak műtéttel lehet megoldani.

Vigyázzunk a nyakra és a csípőre!

A nyakcsigolyák rendellenességei rosszullétet, fejfájást, az összpontosítás romlását, látás- vagy halláskárosodást okozhat. Ha az ülőideg csípődik be, isiászról beszélünk. A fájdalom néha olyan erős, hogy lehetetlenné teszi a mozgást. Ebben az esetben inkább keressük fel a szakorvost. Házi kezeléssel semmiképpen se próbálkozzunk!

Hogyan őrizzük meg gerincünk egészségét?

Hogyan üljünk: Az alsó végtagok legyenek derékszögben, s lehetőleg egész hátfelülettel támaszkodjunk a szék támlájának.

Számítógép előtt: A könyök és az alsó kar merőlegesen helyezkedjen el az asztalon. A monitor egyenesen a szem előtt legyen. Legjobb, ha enyhén lefelé nézve nézzük. Az egér közvetlenül a kéz mellett legyen. Optimális az lenne, ha puhább alátéten, az asztalnál öt cm-rel alacsonyabban helyezkedne el, hogy íráskor ne kelljen a könyököt mozgatni. Kétóránként tartsunk legalább 15 perc szünetet. Ilyenkor mozgassuk meg a kezet és a lábat.

Táskacipelés: Ne cipeljünk nehéz terhet! A kézitáskát se viseljük az egyik vállon. Rendszerint azzal próbáljuk megakadályozni, hogy le ne csússzon, hogy az egyik vállunkat felemeljük, s ezzel a gerinc automatikusan az egyik oldalra mozdul.

Egész nap erősítsünk: A mély alváson kívül állandóan erősíthetjük az izmokat. Még tárgyalás közben is hátrahúzhatjuk a vállat és megfeszíthetjük az izmokat anélkül, hogy valaki is észrevenné azt. Fejmozgatást írás közben is végezhetünk. A hasizmok mozgatása még autóvezetés közben sem zavar.

A nagy, kitömött vánkost a nyak alá helyezett kis vánkossal cseréljük fel. Alvás közben fontos, hogy a gerincet a nyak görbületénél támasszuk meg. (zs-zs-ki)

Menjen-e a nő konditerembe?

Különbséget kell tenni aközött, hogy a nő egyedül vagy szakoktató felügyeletével tornászik az erősítőteremben. Az oktató feladata, hogy meghatározza, kinek milyen gyakorlatot és hányszor kell végeznie. Az edzést bemelegítéssel kezdjük, és lazítással fejezzük be. Veszélyforrást jelenthet a nem megfelelő gyakorlatok végzése nem megfelelő formában. Az is fontos, hogy a gyakorlatok során a testet megfelelő hőmérsékleten tartsuk. Bizonyos egészségi panaszokkal küzdő emberek számára is lehetséges, hogy az edző megfelelő erősítő programot dolgozzon ki. Azt mindenképpen kerülni kell, hogy a szervezetet túlterheljük, mert ez még a teljesen egészséges embernek is káros és veszélyeket rejt magában.