A gabona és a hosszú élet

A közvélemény kellőképpen tájékozott a vegetáriánus étkezés egyes irányzatairól. Ám sokkal kevesebben ismerik az ún. makrobiotikus étkezési módot, pedig ez sem újkeletű. Gyökerei néhány évszázadra nyúlnak viszsza. A makros szó hosszút, a bios életet jelent. E két kifejezés összekapcsolásából jött létre az a filozófiai irányzat, amely szigorú, sőt szélsőséges dietetikus és higiéniai elvek érvényesítésével törekszik az emberi élet meghosszabbítására.

A makrobiotika az élettani folyamatok két polusáról, a jinről és jangról szóló tanítás. Ez a két ellentétes erő kölcsönösen feltételezi és kiegyensúlyozza egymást. Szerinte az optimálisan kiegyensúlyozott táplálék a gabona, ezért a teljes kiőrlésű termékek a makrobiotikus étkezés alapját képezik. Akkor beszélünk makrobiotikus táplálkozásról, ha a gabonaneműek a táplálkozás 40-100 százalékát teszik ki. Az aránytól függően hét fokozata van. Az alacsonyabb, enyhébb fokozatok a gabonaféléken kívül engedélyezik a zöldség és hüvelyesek, 10-20 százalékban pedig az állati eredetű termékek fogyasztását is baromfi és hal formájában. A magasabb fokozatok az egészség szempontból elfogadhatatlanok. Ez a táplálkozási mód tiltja a hús (kivételt képez a baromfi és hal), a tej, a tejtermékek, a sajtok, a tojás, a cukor, a kávé, a méz, a konyhasó, és teljesen érthetetlen módon a gyümölcs fogyasztását. Nem ajánlja az iparilag előállított és tartósított élelmiszereket sem. Több veszélyt is rejt magában a makrobiotikus táplálkozás. Az így táplálkozók szervezetéből számos olyan tápanyag hiányzik, amelyek a jó egészségi állapot szempontjából fontosak.

A húsban, tejben és tojásban lévő fehérjét az így táplálkozók szervezetének főleg a hüvelyesek biztosítják, ám bennük nincs meg minden aminosav. Hiányoznak belőlük például az esszenciális aminosavak, amelyek pedig elengedhetetlenek a szövetek újraképződéséhez és regenerálódásához, a gyermekek optimális növekedéséhez, a szervezet belső rendszereinek működéséhez és az immunrendszer erősítéséhez. A zsírok radikális korlátozása az esszenciális zsírsavak és a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitamin hiányát okozza.

Hátránya e étkezési formának az is, hogy számos ásványi anyag és nyomelem, főleg kalcium és vas, hiányzik a szervezetből. Normális körülmények között a kalcium szintjét bizonyos hormon tartja optimális szinten. Ha a kalcium szintje túlságosan lecsökken, izomgörcsök, véralvadási zavarok, vérzékenység, izomgyengeség, csökkent immunitás, az emésztő enzimek és néhány hormon csökkent termelődése mutatkozik. Hogy ilyen szélsőséges helyzet ne alakuljon ki, a kalciumot a szervezet a csontokból vonja el. ĺgy azok szilárdsága csökken, meggörbülnek, és törékennyé válnak. Ennek következtében gyermekkorban gerincfejlődési, fogképződési zavarok alakulnak ki, felnőtt korban pedig az oly rettegett és egyre terjedő csontritkulás alakul ki.

A makrobiotika és a vegetáriánizmus híveinél azért alakul ki kalciumhiány, mert „száműzik” az étlapról a tejet és tejtermékeket, pedig ezek az ételek a napi kalciumfogyasztás 60 százalékát fedezni tudják. Csecsemőkorban elfogadhatatlan, sőt életveszélyes, ha a szoptató anya nem fogyaszt húst, s a makrobiotikus táplálkozás elvei szerint étkezik. Esetükben az anyatej nem teljes értékű, nem tartalmazza a létfontosságú anyagokat. A csecsemők energia-, fehérje-, vas- és B-12-vitaminhiányban szenvednek, testi és szellemi fejlődésük elmarad a többi gyerekétől, kis növésűek és súlyúak maradnak, letargia, apátia, jelentős vérszegénység lép fel náluk.

Most pedig néhány külföldi tanulmány eredményét ismertetném. A kutatók azt vizsgálták, hogy az alternatív táplálkozás milyen hatással van a gyerekek és anyák egészségi állapotára. Egy holland tanulmány megerősítette, hogy azok a gyerekek, akiket a makrobiotika szabályai szerint táplálkozó anyák szoptatták, alacsonyabb növésűek és kisebb súlyúak voltak. A lányok hat hónappal később menstruáltak, mint a vegyesen táplálkozók gyermekei. Menstruációs zavarok léptek fel náluk, s gyakoribb volt a meddőség.

Egy angol tanulmány egy hathónapos gyerek esetét említi, akinek anyja 8 évig vegetáriánus volt. A gyereknél jelentős B12-vitaminhiányt, majd vérszegénységet, súlyos alultápláltságot, apátiát figyeltek meg, és testsúlya egy háromhónapos gyerek súlyának felelt meg.

A tanulmány megemlíti azoknak a csecsemőknek az esetét, akiket a szoptatás befejezése után makrobiotikus étellel etettek. Ők is megálltak a fejlődésben, növekedésben, letargiába, apátiába estek, megdagadt a lábuk, súlyos alultápláltság alakult ki náluk. A csecsemőket makrobiotikus étellel – rizs, búza, zab, borsó és szezámliszt keverékével – táplálták, amely nem tartalmazta a szervezet számára elengedhetetlenül szükséges összes tápanyagot.

Főleg a fiatal szervezet számára elfogadhatatlan az alternatív táplálkozás szélsőséges változata. Nem ajánlott továbbá a terhes nőknek, szoptatós anyáknak és az időseknek. Az utóbbiak esetében számolni kell még azzal is, hogy nehezebben emésztik meg a növényi eredetű táplálékot, így roszszabbul szívódnak fel szervezetükben a tápanyagok.

Hangsúlyozni kell, hogy a makrobiotikus táplálkozásra jellemző előnyöket ésszerű vegyes étkezéssel is el lehet érni. Az optimálisan összeállított kiegyensúlyozott táplálkozás, amelyben a növekedéshez és fejlődéshez szükséges valamennyi elem megtalálható, a fiatalok számára a legmegfelelőbb.

A szerző táplálkozástudományi szakember