A dializált betegek étrendje

A súlyos veseelégtelenség stádiumában a laborértékektől, a beteg állapotától, valamint más betegségek alakulásától függően a káros méreganyagok szervezetből való kiürítése miatt művese-kezelést kell végezni. Általában háromszor több órán át távolítják el a betegek szervezetéből felszaporodott mérgező anyagokat.

Mitől függ a dialízis hatékonysága?

A megfelelő táplálkozástól.

A dialízis kezdetekor a betegre jellemző tápláltsági állapottól.

Attól, hogy milyen kezelésben részesül a beteg.

Egyéb megbetegedésektől.

A vese vizeletkiválasztó képességétől.

Mire kell odafigyelni a beteg étrendjének összeállításakor?

Az étrend energiatartalmára.

A megváltozott fehérjemennyiségre.

Az étrend foszfortartalmára.

Az étrend káliumtartalmára.

Az étrenddel felvett nátrium- és folyadékmennyiségre.

A betegek számára rendkívül gondot okoz a kezelés bevezetésével járó megnövekedett fehérjemennyiség. Lehetséges, hogy korábban éveken keresztül naponta összesen 4045 g fehérjét fogyasztottak. A kezelés kapcsán bekövetkezett változás miatt lehet, hogy ennek a mennyiségnek a dupláját is megehetik. A mennyiségi változtatás sokszor csak hónapok múltán sikerül, ráadásul a megnövelt fehérjemennyiséggel együtt párhuzamosan nő az étrend foszformennyisége. A dializált betegek étrendjében a tápanyag-összetevők arányát az úgynevezett száraz testtömegre javasoljuk.

Miből mennyit?

Energia: száraz testtömeg x 3040 kcal (pl. 70x35 kcal = 2450 kcal/nap).

Fehérje: száraz testtömeg x 11,2 gramm (pl. 70x1,2 = 84 g/nap).

Foszfor: 600-800 mg/nap.

Kálium: 1500-2000 mg/nap.

Nátrium: 2000 mg (= 2 gramm), ami 5 gramm konyhasónak felel meg.

Folyadék

1. 24 órás vizelet mennyisége megfelelő + maximum 58 dl.

2. Ha nincs vizelet: az ételek folyadéktartalmát figyelembe véve öszszesen maximum 11,5 l.

A konyhasó mennyiségére azért érdemes odafigyelni, mert a naponta 5 grammnál több konyhasómennyiség szomjúságot okoz.

A nátrium mennyisége csökkenthető

Tápanyagtáblázat segítségével, nyersanyagok helyes kiválasztásával.

Az ételek elkészítéséhez felesleges a hozzáadott só. Célszerűbb az elkészült ételt nagyon kevés sóval ízesíteni.

Hosszú távú étrendi előírások esetén legjobb, ha a betegek megpróbálják a nyersanyagok természetes ízét megszokni. Az ételek ízesítésénél a káliumban gazdag zöldfűszerekkel óvatosan kell bánni.

Folyadékban gazdag élelmiszerek

Gyümölcsök, zöldségfélék, tejtermékek, pudingok, ivólevek, bor, üdítők, levesek, mártások, fagylalt. A tej nem oltja a szomjúságot.

Foszforban különösen gazdag nyersanyagok és ételek:

Kenhető sajtok, tej, belsőségek, felvágottak, tojások sárgája, hüvelyesek, olajos magvak, élesztő, zabpehely, búzacsíra, búzakorpa.

Káliumban különösen gazdag nyersanyagok és ételek:

Szárított gyümölcsök, zöldség- és gyümölcslevek, gyümölcsök, mogyoró, burgonya (!), chipsek, diétás sók, kakaó, teljes kiőrlésű gabonafélék, barna kenyerek, zabpehely, korpafélék, csíráztatott olajos magvak és hüvelyesek, lecsó, paraj, zöldborsó.

Ötletek az ételek káliumtartalmának csökkentésére:

Az apróra vágott nyersanyagokat áztatás közben állni hagyni, a levet leönteni.

Az ételek első főzőlevét leönteni.

A kompótok levét leönteni.

A mélyhűtött termékek levét leönteni.

A dializált betegek étrendjének összeállítása sokszor még a szakembereknek is különös odafigyelést igényel. (P. R. )