A csokoládé és az egészség

Minden eddigi ismeret szerint a minőségi csokoládé beilleszthető az egészséges étrendbe. Heti 1-2 alkalommal történő fogyasztása egészséges emberek számára kedvező hatást fejthet ki, és megfelelő mennyiségben (egyszerre 1-1 kisebb szelet) magas energiatartalma ellenére sem hizlal. Nézzük a tényeket:

100 g csokoládé energiatartalma kb. 500 kcal. Fajtájától, összetételétől, dúsításától függően 5-8 g fehérjét, kb. 30 g zsírt és mintegy 55-60 g szénhidrátot tartalmaz. Emellett számos, a szervezet működésében fontos szerepet játszó ásványi anyagnak is forrása. Ezek közül kiemelkedő a réz, a magnézium, a foszfor, a vas, a kálium és a kalcium.

Az ét- és a tejcsokoládé ásványi anyagainak aránya egyes esetekben eltérő, ami nagyrészt a tejcsokoládéban lévő tejnek köszönhető. Külön kiemelendő az étcsokoládé réztartalma, mivel 100 g étcsokoládéban megtalálható a felnőttek napi rézszükségletének több mint 60%-a. A réz fontos szerepet játszik az idegrendszer, a szív- és érrendszer működésében, a csontnövekedésben, a vas szállításában, illetve az immunrendszer egészséges működésének biztosításában. A mandulával, mogyoróval vagy aszalt gyümölcsökkel való dúsítás még kedvezőbb irányba befolyásolhatja e mikro tápanyagok mennyiségét.

A csokoládék nagy részében kb. 30% kakaó van, ami kb. csak a fele a minőségi csokoládékban lévő 50-70%-nak. Vásárláskor érdemes ez utóbbiak közül választanunk. Vannak olyan étcsokoládék, amelyekben ez az arány még magasabb (80-90%).

Az étcsokoládéban nincs koleszterin, a tejcsokoládéban pedig csak annyi, amennyi a tejből származik. Ez a mennyiség 1 tábla (100 g) csokiban mintegy 30 mg. A napi ajánlott koleszterinbevitel egészséges felnőttek esetében napi 300 mg, tehát 1 egész tábla tejcsokoládé elfogyasztásával is csak mintegy 1/10-ed részét vinnénk be a napi ajánlott koleszterin adagnak. Koleszterinszegény diétát folytatóknak azonban érdemesebb az étcsokoládét választani.

Zsírsavak

A csokoládéban 3 fő zsírsav található: az egyszeresen telítetlen olajsav (35%), a telített sztearinsav (34%), valamint palmitinsav (26%). A koleszterinszint emelkedéséért főként a telített zsírsavakat teszik felelőssé, azonban a csokoládéban lévő jól felszívódó sztearinsavról bebizonyosodott, hogy nem hat a vér koleszterinszintjére, és mintegy 14 %-ban egyszeresen telítetlen olajsavvá alakul át.

Polifenolok

A csokoládéban, főként az étcsokoládéban jelentős mennyiségű antioxidáns hatású polifenol van. Az antioxidánsok fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében, mivel lekötik a szervezetben jelen lévő káros hatású szabad gyököket.

A csokiban lévő polifenolok közül kiemelkedik a ketechin és az epikatechin. Mivel a táplálékokban lévő antioxidánsok szervezetre gyakorolt hatását nagyban befolyásolja felszívódásuk, megvizsgálták, hogy csokoládéfogyasztás után hogyan változik a vérplazma epikatechin tartalma. Összehasonlítva a csokoládéfogyasztás előtti és utáni vérmintákat, azt találták, hogy csokoládéfogyasztás után nőtt a plazmában a szintje. Ez azt bizonyította, hogy a csokiban lévő epikatechin könynyen felszívódik, így kedvező, antioxidáns hatását ki tudja fejteni.

Egyéb hatások

A csokoládé energiatartalmának és könnyen felszívódó szénhidrátjainak köszönhetően gyors energiaforrás. Ezt leginkább hosszan tartó, nagy kitartást igénylő sportok űzése, valamint tanulás, hosszú koncentrálást igénylő tevékenységek esetén tudja a szervezet kihasználni. Emellett hangulatjavító, nyugtató hatást is tulajdonítanak ennek a sokak által kedvelt ínyencségnek.

Megfigyelték, hogy a nők a menstruáció előtti napokban, illetve a menstruáció alatt különösen kívánják a csokoládét. Tudósok ezt a menstruáció miatti magnéziumhiánynak tulajdonítják.

Koffeintartalma miatt élénkítő, teljesítményfokozó hatása is ismert.

A csokoládé, amellett, hogy kedvező hatással lehet a szervezet működésére, az emberek többségének elsősorban örömforrást jelent. Ez az érzés azzal magyarázható, hogy a csokoládéfogyasztás hatására megnövekszik a szervezetben a szerotonin szint. Ha ez az anyag nincs elegendő mennyiségben jelen a szervezetben, depresszió alakulhat ki.

A szerző dietetikus

Miben segítenek a polifenolok

Épségben tartják az ereket,

csökkentik a trombózis kialakulásának veszélyét,

csökkentik az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát,

leközik a sejthártyákat károsító szabad gyököket,

immunszabályozó szerepük van,

csökkentik a rák kialakulásának kockázatát,

lassítják az öregedési folyamatokat.