150 évig fogunk élni?

Kétezer évvel ezelőtt már egy 22 éves ember öregnek számított. Őseink átlagosan 25 évet éltek, a 18. században 29 évet, száz évvel később pedig 45 évet. Napjainkban az átlagéletkor 79 év, a nők valamivel tovább élnek. Az élet maximális hossza 150 év. A tudományos előrejelzések szerint a következő évszázadban legalább 60 százalékkal meghosszabbodik az ember élete.

Miután a nemzetközi tudóscsoport felállította az emberi genómot, hamarosan azt is meg tudják majd mondani, hogy az újszülött milyen hosszú életre számíthat. Bár már megtalálták a hosszú életért felelős néhány gént, de még csak az egerek esetében tudják hasznosítani.

Eljön az az idő, amikor elég lesz majd egy gént hatástalanítani és az állat 25 százalékkal tovább él, mint normális társai. Az ember esetében ez sokkal bonyolultabb. Bebizonyosodott, hogy a gének nem univerzálisan működnek. Az, amelyik bizonyos körülmények között meghosszabbíthatja az életet, más viszonyok között jelentősen megrövidítheti. Ez azt jelenti, hogy a hoszszú élet titkára addig még várni kell, míg a tudósok az emberi genóm minden információját meg nem fejtik. Ez eltart még néhány évig.

Míg a génszakemberek reményei távoliak, a gerontológusok a hormonokra építenek. Nemrég egy amerikai tudós tette közzé elképzelését, miszerint nem egészen alaptalan, hogy az idős emberek hormonszintjét a húszévesek hormonszintjére lehet emelni. Sikerre számíthat a DHEA nevű mesterséges hormon, amely az emberi szervezetben az ösztrogént tesztoszteronná változtatja, s ez új energiával látja el az embert és a szexualitás helyreállításával kecsegtet. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy ez a hatás hosszú távú lehet-e.

Mindennek az alapja a DNA, a dezoxiribonuklein sav. Ebből állnak a gének, amelyek az öröklés egységei és az öröklési információkat viszik tovább. Az embernek 60-120 ezer génje van.

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk mindazt, ami gyorsítja és ami lassítja az öregedést. (zs-ki)