Csereföld: szerződést kell hosszabbítani

A bársonyos forradalom után sokan próbálták visszaszerezni a korábban elkobzott, államosított termőföldjeiket, nagy volt az érdeklődés a mezőgazdaság iránt. A múlt század kilencvenes éveinek elején több mint 300 ezren dolgoztak az ágazatban, 10 év leforgása alatt a számuk mintegy 30 ezerre csökkent. Sok magyarlakta település lakossága is a mezőgazdaságból próbált megélni. Jelenleg az agrárszektor elöregedőben van, a fiatalokat sem vonzza annyira a földművelés, mert a földtulajdonjog és a földhasználati viszonyok a hazai jogrend egyik legkuszább területét képezik.

A csereföldek

A szlovákiai jogrendnek pedig egyik különlegessége az ún. csereföldek használata a ma már nem létező, régi területrendezési törvény 15. cikkelye szerint. E norma alapján a kilencvenes években mintegy 100 ezren jutottak átmeneti időszakra pótföldhöz a szétaprózott, főleg a szövetkezetek által művelt földjeik helyett. 1991-től 2007-ig 341 ezer hektárnyi földet osztottak szét, a legtöbbet a Lévai, a Dunaszerdahelyi, a Tőketerebesi, a Galántai, a Komáromi és a Rimaszombati járásban. Dióhéjban a csereföld azt jelenti, hogy nem a saját földünket műveljük, hanem valaki másét, és ezt az idegen földet a földhivatal vagy a járási hivatal földügyi részlege jelölte ki 1991 és 2008 között a 330/1991-es számú törvény 15. paragrafusa alapján. Erre azért volt szükség, mert a gazdák által birtokolt földterületek nagyon fel voltak aprózva, és a tulajdonrészeiket képtelenek voltak megművelni.

Átmeneti intézkedés

Átmeneti intézkedésről volt szó, amely ugyan nagyon sokáig érvényben volt, 2008-ban az említett 15. cikkelyt megszüntették. Az idén elfogadott törvénymódosítás értelmében pedig 2018. december 31-ével lejár a pótföldek használatával kapcsolatos valamennyi korábbi döntés. Ezért új határozatot kell kiadni azon földtulajdonosok számára, akik ilyen idegen pótföldet használnak, miközben nem kell feltétlenül vállalkozóknak lenniük, csak továbbra is használni akarják a területet.

Fontos határidő

Fontos, hogy az érintett polgárok 2018. február 28-áig felvegyék a kapcsolatot a helyileg illetékes járási hivatal földművelésügyi részlegével. Lényegében egy kérvényt kell benyújtani, melyben igénylik a bérleti szerződés meghosszabbítását. A kérvénynek bizonyos formai követelményeknek kell megfelelnie, például tartalmaznia kell az érintett kataszteri terület pontos nevét. Mellékelni kell azt a korábbi döntést, mely alapján a csereföldet kijelölték és engedélyezték a használatát. Pontosan ki kell jelölni a térséget, s fel kell tüntetni minden ismert adatot, például az átadás évét, a földterület kijelölésekor készült tervrajzot, fényképeket, annak a szövetkezetnek a nevét, amelyik a pótföldet korábban megművelte, csatolni lehet a pótföld átvételekor készült jegyzőkönyvet stb. Minden eset egyedi, a szükséges okmányok esetenként változhatnak. Az erdőségeket a dolog nem érinti, vagy csak kivételesen. (sza)

Rendet tesz a földművelési tárca a csereföldekben

A kormány úgy döntött, rendet tesz a mára átláthatatlanná vált földtulajdonjog-viszonyokban, s első lépésként a pótföldek problémáját próbálják megoldani. A témáról Csicsai Gábor földművelési államtitkárt kérdeztük.

Mi a pótföld?

A 89-es rendszerváltás után természetes folyamatként rögtön megjelentek a magángazdálkodók. Saját néven levő földeken, szülőktől, családtagoktól, ismerősöktől bérbe vett vagy megvett termőföldeken akartak és kezdtek gazdálkodni. Az akkori törvények ezt lehetővé tették. Az addig gazdálkodó szövetkezetek, állami gazdaságok kötelesek voltak kiadni, kimérni ezeket az igényelt területeket. A gond csak az volt, amire az akkori törvényhozás nem gondolt, hogy ezek a parcellák sok helyütt szétszórva, gyakorlatilag művelhe-tetlen részekben voltak, mivel akkoriban a földkérdés még nem volt rendezve. Hogy ennek ellenére ki lehessen mérni az igényelt területeket, azokat kérvényezőnként összegezték, és a sok kis parcellát egy tagban kimérte az addig ott gazdálkodó szubjektum. Csakhogy így azokat gyakorlatilag rámérték egy 3. személy tulajdonára. Akkoriban ez nem okozott gondot, mivel ez a 3. személy az eredeti érvényes szerződése alapján továbbra is kapta a bérletet a főbérlőtől – annak ellenére, hogy azt nem a szerződésbeli bérlő használta. A főbérlő, aki kimérte a területet, továbbra is használta a kimérést igénylő gazda eredeti helyen lévő földjeit. Matematikailag ült a dolog.

Ha mindenki elégedett, akkor miért értékelik át a pótföldek használóival kötött bérleti szerződéseket?

A gond akkor kezdődött, amikor pár év elteltével a kezdeti eufória után az így kimért pótföldeken gazdálkodónál jelentkezett a termőföld igazi-eredeti tulajdonosa, hogy ő is gazdálkodni akar, éspedig a saját földjén, amire joga van. A normális az lett volna, hogy az addig pótföldes gazda vagy az újonnan gazdálkodni akaró, jelentkezik a főbérlő cégnél, aki kimérte a pótföldet, és egy másik parcellán kiméri az új igénylést. Közben viszont a 2000-es években született egy olyan törvény, miszerint pótföld kimérésének esetén az eredeti tulajdonosnak bele kell egyeznie, hogy a tulajdonában levő földet a vele szerződésben álló főbérlő pótföldnek méri ki. Tekintettel a tulajdonviszonyok bonyolultságára, ez teljes képtelenség volt, illetve a főbérlők jóakaratán múlott, hogy nem takarózva a törvénnyel, hajlandóak a pótföld kimerésére. Hát nem voltak hajlandóak. Azoktól, akik az első között kaptak pótföldet, gyakorlatilag visszavették a csereföldet, de másikat már nem mértek ki nekik. Egyértelműen az addigi nagygazdálkodók voltak előnyben, hatékonyan tudták blokkolni a földigénylések megvalósítását.

A közelmúltban elfogadott intézkedésnek mi a célja?

Mára teljesen tarthatatlanná vált a helyzet, és mivel a jelenlegi kormány a kis- és középgazdaságok, valamint a családi gazdaságok fejlesztését, illetve egy fenntartható vidékfejlesztést tűzte ki fő céljának – ami pedig termőföld nélkül nem megy –, rendet kell tenni a tulajdonviszonyokban. A földbérletet szabályozó törvény csak az egyik eszköz ehhez. Szervesen ide tartozik a földrendezések beindítása is, ami viszont jóval hosszabb és rendkívül költséges folyamat, ezért évtizedekig eltarthat, míg az egész országban végzünk vele.

Mi van akkor, ha az a személy, aki a csereföld használatáról szóló szerződést aláírta, már meghalt? Örökösei 2018. február 28. után elveszítik a megművelt pótföldet? Vagy a jogutódok is kérhetik a bérleti szerződés meghosszabbítását?

Ilyen esetben az eredeti szerződés érvényét veszti, és vissza kell adni a területet a főbérlőnek, ugyanakkor az örökösök igényelhetik az eredeti területeket, melyekért a csereföldet kimérték. Gyakorlatilag innen már csak egyezség kérdése, hogy az eredetit méretik ki, vagy a főbérlő továbbra is akceptálja a jelenlegi pótföldet.

A kérvényeket, hogy az érintett gazdák tovább használhassák a csereföldeket, az illetékes földhivatalok csak 2018. március 1-jével kezdik elbírálni, s a végső döntést két éven belül, 2020. február 29-éig kell meghozni. Addig de facto minden marad a régiben?

Igen, minden marad a régiben. Amennyiben a főbérlőnek 2019 után is lesz érvényes szerződése a pótföldként kimért eredeti területekre az eredeti tulajdonossal, illetve az eredeti tulajdonos azt nem adta el, nem halt meg, a hivatal köteles jóváhagyni az addig használt pótföldeket. Ameny-nyiben a kimért pótföld eredetileg több kis parcellából tevődik össze, és abból körülbelül a felével az imént említett változás történt, vagy egyébként nem megközelíthető, nem mérhető helyen van a tagban, akkor is marad tovább az eredetileg kimért pótföld.