Miután felírtam a címet, jöttem rá, hogy mire Önök a soraimat olvashatják, már réges-rég meglesz az elnökünk, úgyhogy picit másként kell fogalmaznom az induló gondolatot. Az egy szép vasárnapból ugyanis addigra remélhetőleg kettő lesz-lett.

Elfújt múlt héten a reklám, pedig hej, de lett volna mit dalolnom műanyag témára

Nem lehet elkerülni a témát. Nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történne, nem lehet arra játszani, hogy engem, bennünket nem érint, más ország belügye, nem a mi dolgunk. Ugyanakkor nem a mi dolgunk, mint ahogyan kettős állampolgárként a parlamenti választás sem.

2004. január 21-én, az akkori Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének (akkor még volt köztársaság is!) meghívására érkezett Pozsonyba Esterházy Péter, hogy a magyar kultúra napjának előestéjén szavainak csodálatos életéből adjon ízelítőt.

Vágjunk a közepébe. Július 1-jével véget ér státusod az Új Szóban. De még valamikor tavaly röppent fel a hír, hogy lemondtál. Így is volt, egy éve, június 1-jén, mikor éppen 10 éve voltam főszerkesztő.