Ami a tankönyvekből kimaradt: fejezetek a Kosztolányi család életéből

Napról napra a Vasárnappal

Napról napra a Vasárnappal

Könyvet írt a magyarországi szervezett bűnözésről (Maffiózók mackónadrágban) és a kokaincsempészetről (Magyar kóla), legújabban pedig a titkosszolgálatok rejtélyes világáról (Fedősztori). Kiből lesz a jó hírszerző? Hogyan dolgoznak a mélyfedésben levő kémek? Miért nem nyilvánosak Magyarországon az ügynöklisták? Jelen van-e az orosz hírszerzés Közép-Európában? Miért botrány a Pegasus-ügy, és hogyan akarták őt is beszervezni? Dezső András újságíróval beszélgettünk.

Kémjátszmák, ügynöksztorik, titkosszolgálati akciók. Dezső András oknyomozó újságíró Fedősztori című könyvéről.

Örkény István számára a nemzetközi hírnevet az Egyperces novellák (1968) hozták meg, és két drámája, a Tóték (1967) és a Macskajáték (1971) – előbbiből Fábri Zoltán rendezett nagy sikerű filmet, Isten hozta, őrnagy úr! címmel, Latinovits Zoltánnal és Sinkovits Imrével a főszerepben.

Hétről hétre

Az Öt és feles (2008) és A futball ábécéje és más történetek (2014) után megjelent Sajó László trilógiájának harmadik kötete, a Kell egy mosodás. Tárcák, tárcanovellák, tudósítások a társadalom perifériájáról: a futballpályák és a bádogbüfék környékéről. Sajó Lászlóval Budapesten, az Írók boltjában beszélgettünk.

Beszélgetés Nyáry Krisztiánnal és Berg Judittal a könyvek jövőjéről.

Milyen volt az élet a járvány epicentrumában, a legszigorúbb karantén idején? Erről szól Fang Fang kínai írónő Vuhani napló című könyve. S arról is, hogyan lett a népszerű szerzőből, a „nép hangjából” a média lejáratókampányának hatására „Amerika bérence”, „nyugati kém” és „hazaáruló”, akit veréssel fenyegettek a kínai állampárt fizetett trolljai. Könyvajánló.

Híres magyarok szenvedélyeiről írt könyvet Csiffáry Gabriella levéltáros. Tudták, hogy Zrínyi Miklós sakkozott, Jókai Mór tarokkpartikat játszott, Bartók Béla pedig hegyet mászott?

Nem igaz, hogy az ember önző és kegyetlen, írja Rutger Bregman holland történész az Emberiség című könyvében, amelynek radikális alapgondolata az, hogy az ember eredendően jó. De ha ez így van, akkor hogyan történhetett meg Auschwitz és a holokauszt?

Milyen jövő vár az emberiségre? Fenntartható-e a jóléti társadalom Európa közepén? Meddig lesznek elérhetők a civilizáció vívmányai a széles néprétegek számára? Mire tanít bennünket a történelem, hány évig élhetünk békében? S mi a teendő egy váratlan katasztrófa – például egy globális áramszünet – esetén?

Mit tudunk meg a magyar társadalomról, ha csak az apróhirdetéseket olvassuk? Milyen Magyarország és milyen 20. század rajzolódik ki előttünk, ha elolvassuk a Vincze Mátyás által összeállított, Minden megoldás érdekel című, száz év apróhirdetéseiből szemezgető gyűjteményt?

Mi történik akkor, ha megszűnnek a civilizációs szabályok? Megfékezhető-e az emberben lakozó állat? S hogyan tűnt el Königsberg, ez az előkelő Hanza-város, a múltjával együtt?