Emilia Vášáryová ősi titka: Hölgyek éjszakája a monacói Grace Kelly hercegnővel!

Egyik legjobb színésznőnk nem kosarazta ki Vajdát, és négy teljes nyári napon át marad ezen a kivételes kulturális eseményen. EMÍLIA VÁŠÁRYOVÁ (81) sem mondott nemet. A Gréta Klimkovskának adott interjúban felidézte színpadi élményeit és elárult dolgokat a magánéletéből.

A tervezett fesztivál nem az első és nem is az egyetlen. Hogyan emlékszel vissza rájuk?
Valójában több ilyen fesztiválon is részt vettem már. Nem csak Szlovákiáról beszélek, a világot is bejártam már. Kétszer voltam Cannes-ban, ami egy nemzetközi filmfesztivál, amelyet 1946 óta évente rendeznek meg a francia Riviérán. A filmemmel is jelen lehettem, ez nem mindenkinek sikerül.

Mi a legjobb élményére onnan?
Először '63-ban mentem Cannes-ba a Až príde kocúr című filmmel. Azt hiszem, sosem felejtem el, amikor átvettem a díjat a gyönyörű francia színésznőtől, Jeanne Moreau-tól, aki egy lenyűgöző fehér ruhában volt. Olyan volt, mint egy álom.

Nem fogom elfelejteni azokat a pillanatokat sem, amikor találkoztam az Oscar-díjas amerikai film- és színpadi színésznővel, Grace Kellyvel. Ő szervezett egy hölgyeknek szóló körutazást  és meglátogattuk Monte Carlo kertjeit. Az egész napot ott töltöttük, és felejthetetlen élmény volt.

Akkor is világsztárokkal mulattál?
Az nem nekem való. Nem vagyok bulizós típus, de természetesen elmentünk valahová, hogy leüljünk és megünnepeljük a sikeres alkotásokat. Azt hozzá kell tenni, hogy utána minden fesztivál újabb együttműködést vagy ajánlatot hozott nekem.

Térjünk vissza Szlovákiába. Ön lesz az első hölgy Pöstyénben ezen a nyáron. Ott is emlékeznek majd néhai kollégádra, Jozef Kronerre...
Kedveltem őt, és a feleségét, Teréziát is. Egyszerűen csodálatos hölgy volt, Terka. Nagyon tiszteltem őket. Amikor fiatalabb színésznőként kerültem a színházba, ők voltak azok, akik segítő kezet nyújtottak, amikor csak szükségem volt rá.

Mit értékeltél benne a legjobban?
Nagyon kedves volt, ami nem magától értetődő egy férfinál, és szerette a gyerekeket. Amikor a dolgok a legrosszabbra fordultak, és vittem magammal a gyerekeimet a színházba, tudtam, hogy vigyázni fog rájuk, képes volt nagyszerű programot csinálni nekik, játszani velük, és ez sokat segített nekem. Ráadásul nagyszerű humorérzéke volt. Gyakran és nagy hálával gondolok rá.

Hogyan hálálta meg a segítségét?
Tizenöt éves koromban statisztaszerepet kaptam Besztercebányán. Zuzka Kroner akkor tízéves volt, és Kronerék megkértek, hogy vigyázzak rá. Bár még gyerekek voltunk, már akkor is jól kijöttünk egymással, és a mai napig remek a kapcsolatunk, és emlékszünk arra, hogy én voltam a nevelőanyja.

(plus7dní-pluska)