<p>Pozsony. Statisztikai adatok szerint az autógyártók által meghatározott átlagfogyasztási értékek és a valódi fogyasztás között évi 300 eurós különbség van.</p>
Tévesek a gyári fogyasztási adatok?
ÖSSZEFOGLALÓ
Az erőforrások teljesítménye évről évre emelkedik. Míg évekkel ezelőtt egy bizonyos teljesítmény eléréséhez még kétliteres motorra volt szükség, ma már elég az egyliteres is. Az autók teljesítménye megugrott, a fogyasztás pedig csökkent – ideális sikertörténet vagy inkább csak mese?
Az autógyártók nagyon jó, de sajnos „igazságos” kibeszélése rendszerint a károsanyag-kibocsátási normákat érinti. Hogy teljesítsék az előírásokat, a gyártók a motorok fejlesztésénél az Európai Unió által meghatározott normák határán mozognak. A fejlesztés során minden módszert kihasználnak, amit az unió engedélyez vagy kifejezetten nem tilt. Így aztán az erőforrásokat nem úgy gyártják, hogy a sofőröknek, hanem az uniós normáknak feleljenek meg.
A cél egyértelmű: elérni a lehető legalacsonyabb CO2-kibocsátást, aminek velejárója az alacsony fogyasztás is, de csak papíron. Ahhoz, hogy egy sofőr a gyakorlatban is elérje a gyári adatokat, nagyon sok szempontot kellene teljesítenie. Például tökéletes útfelületen kellene vezetnie; soha nem nyithatná ki az ablakot; nem kapcsolhatná be a légkondicionálót; csak bekapcsolt Start-Stop rendszerrel vezethetne; a karosszéria minden hézagát be kellene tömnie; csak akkor vezethetne, ha 30 foknál is melegebb lenne; soha nem siethetne; s mindenekelőtt diplomáznia kellene a gazdaságos vezetési technikákból. Az autók ugyanis csak ilyen extrém tesztelés során érik el a környezetvédelmi normákat. Az már más lapra tartozik, hogy a gyakorlatban senki sem vezet úgy, mint a tesztelés során.
A Tiszta és Környezetbarát Közlekedésért Tanácsa (ICCT) által végzett felmérés szerint a gyártók által megadott fogyasztási adatok és a valós, fogyasztók tapasztalatai szerint regisztrált értékek között átlagosan 25 százalék a differencia, ami igen jelentős különbség. Ami sokkal meglepőbb, hogy az elmúlt tíz évben ez a mutató 2,5-szer romlott – 2003-ban a szóban forgó eltérés csupán 10 százalékos volt. A kutatásban több mint tízezer konkrét autó fogyasztási mutatóit figyelték. A legnagyobb eltéréseket a német BMW járgányainál tapasztalták. Az autoespress.co.uk portál szerint a ranglista legvégén a francia gyártók modelljei szerepelnek, a legigazságosabbnak pedig a japán Toyota autói bizonyultak. A statisztikát figyelve felmerül a kérdés, hogy az autógyártók csalnak vagy csak a Mercedesek, a BMW-k és az Audik tulajdonosai vezetnek gyorsabban? Másképp vezetnek mint tíz évvel ezelőtt?
Egyik gyártó sem akar büntetést fizetni a túlzott károsanyag-kibocsátásért, mivel ezt végül a vásárlókkal fizettetné meg, drágábban kellene árulnia az adott modellt.
A harc ráadásul még inkább kiéleződhet, hiszen az Európai Bizottság új, az eddiginél jóval szigorúbb emissziós normák kidolgozását tervezi, amelyek becslések szerint 2017-től lépnek hatályba. Kérdés, hogy mi okozna nagyobb örömet a vásárlóknak. Alacsonyabb károsanyag-kibocsátás vagy minimális különbség a gyári és reális fogyasztási értékek között. (dp)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.