Tata Nano: A legolcsóbb autó

Igaznak bizonyultak tehát a korábbi hírek, miszerint Tata a világ legolcsóbb autóján dolgozik. A méretei után ötletesen elkeresztelt csöppséggel az a gyártó célja, hogy a hatalmas és népes ország lakosságának elérhető árú új autót kínáljon kerékpár és motorbicikli helyett. A százezer rúpia ugyan még mindig egy átlagos indiai hároméves fizetését teszi ki, de jóval elérhetőbb közelségbe hozza számukra a négykerekű közlekedést.

A Tata Nano 3,1 méter hosszú, 1,5 méter széles és 1,6 méter magas. Annak ellenére, hogy rövidebb, mint az indiaiak egyik legnépszerűbb autója, a Suzuki Alto alapjaira épített Maruti 800, utastere több helyet kínál annál. A Nano belsejének kialakítása tükrözi az árát, de a legfontosabb berendezések azért megtalálhatók benne. A műszerfal egy darab fröccsöntött műanyag elemből áll; a közepén elhelyezett „óráról” a sebesség, az üzemanyagszint és olajnyomás olvasható le.

A hátsó kerekek meghajtásáról a hátulra beépített 624 köbcentis, 33 lóerős kéthengeres benzinmotor gondoskodik, amelyhez négyfokozatú kézi váltót csatlakoztattak. Ezzel a kombinációval a kocsi 100 km/órás végsebességre képes, ami bőven elégnek ígérkezik az indiai forgalom ritmusának tartásához, illetve az ottani útviszonyokhoz. A motor – gyári adatok szerint – 5 liter benzint fogyaszt a 30 literes tankból száz kilométerenként, de tervbe vették egy még takarékosabb dízelváltozat kifejlesztését is. Az igazsághoz tartozik, hogy az indiai környezetvédők máris tiltakoznak az ország több mint egymilliárd lakosának „autóba ültetése”, és az ezzel járó környezetszennyezés ellen. Megnyugtatásukra a Tata közölte, hogy a Nano teljesíti a helyi károsanyag-kibocsátási normákat, de akár az Euro 4 határértéket is.

Olcsósága miatt joggal merülhetnek fel kételyek a kiskocsi biztonságát illetően, hiszen a gyártási költségek alacsonyan tartása miatt a Nano nem rendelkezik légzsákkal vagy blokkolásgátlóval (igaz, ez az indiai piacon kapható kocsik nagy részéről elmondható), sőt hátsó biztonsági övei sincsenek; így egy esetleges ütközésnél az utasok csak a gyűrődési zónákban és az ajtók oldalvédelmében bízhatnak. A Tata ugyan végzett frontális és oldalütközési teszteket, de az autó biztonságát csak független töréstesztekkel lehet majd megítélni. A 100 ezer rúpiás alapmodellben semmilyen plusz kényelmi kellékek nincsenek, de két további szereltségi szint is létezik, amelyeknél például már a szervokormány is elérhető.

A kocsi sorozatgyártása a tervek szerint 2008 második felében indul, és évi 200 ezer darab eladásával számolnak – egyelőre kizárólag Indiában. Később évi 500 ezer Nano eladása lesz a cél, ami éppen a négyszerese annak, amennyi jelenleg az Indica kisautóból fogy. A jobban felszerelt modellek 2011 után akár Európába is eljuthatnak. (a5, o-a, vas)