Szilárd alapokon álló autók: avagy a moduláris platform szerepe

Az autótervezés legfontosabb eleme a padlólemez, vagy más néven platform, amely alapjaiban határozza meg egy gyártó modellpalettájának felépítését, s túlzás nélkül elmondható, hogy gyakorlatilag mindenre kihatással van. Manapság moduláris alapokkal igyekeznek minél több modellt fejleszteni és gyártani, miközben a tervezési folyamat egyszerűsödik, a költségek pedig csökkennek.

Egy autó kifejlesztése megdöbbentő költségekkel jár, hiszen temérdek rendszert, elemet meg kell tervezni, tesztelni, a tapasztalatokból következően igény szerint áttervezni. Azonban egy új modell talpra állítása esetén a legnagyobb összeget az alap, a platform kifejlesztése jelenti, hisz ma már gyakorlatilag minden fontosat ez az egység tartalmaz. A padlólemez nem csupán az autóépítés kezdő kockája, amelyre mindenfélét csak úgy ráaggatnak, a modern platform már tartalmazza a tűzfalat bizonyos szerelvényekkel, a kormányművet, a futóművet és a fékrendszert, illetve a kialakítás révén az aktuális motorpaletta kívánt tagjaihoz az illesztést.

Míg manapság már kizárólag moduláris, akár 5–10 modell alapját is adó padlólemezt használnak a gyártók, addig korábban a sokkal egyszerűbb, kevesebb közös részegységet tartalmazó platformok legfeljebb 1-2 autót szolgáltak ki. Azonban az ötlet, hogy a tengelytávolság, a túlnyúlások és bizonyos értelemben a szélesség variálásával adott keretek között a modellpaletta java egy bizonyos platformra ráépíthető, mindenképpen zseniálisnak mondható. Kifejezetten előnyös ez a megoldás azon gyártók számára, akik több leányvállalattal rendelkeznek, s a társmárkák számára ugyanúgy fel tudják használni a közös alapokat, mint a saját modellek fejlesztéséhez. Ilyen tipikusan a Volkswagen és a PSA konszern is, de a Nissan-Renault-Infiniti vonalról sem feledkezhetünk meg, amelyhez még a Mercedes-Benz is csatlakozik bizonyos pontokon.

Az úttörő Volkswagen

Az nem vitás, hogy az egységes alapok magasiskoláját a Volkswagenhez köthetjük, a gyártó ugyanis már korábban is törekedett a műszaki egységek uniformizálására, mégis, az igazi áttörést a 2012-ben bemutatott MQB (Modularer Querbaukasten) platform hozta meg a konszern számára. Olyannyira széles körű ennek használata, hogy csupán a VW tíz modellt építene rá, és akkor az Audi, a Seat és a Škoda igényét nem is említettük. A wolfsburgiak a platform debütálásaként szolgáló Golf mellett a Polo, a Beetle, a Scirocco, a Jetta, a Tiguan, a Touran, a Sharan, a Passat, a CC modellt gyártják még ezen az alapon. Míg az Audi esetében az A3 nyugszik az MQB-n, a cégcsoport cseh és spanyol márkáinak több típusa is.

Az MQB platform különlegessége a kiemelkedő flexibilitásában, jobban mondva modularitásban rejlik, hiszen a tengelytáv, nyomtávok, kerékméretek és az ülések helyzete szabadon variálható, miközben a pedálsor és az első kerék tengelyének távolsága kötött, aminek eredményeképpen akár az eltérő tengelytávú és nyomtávú modellek mégis egy és ugyanazon a gyártósoron építhetők, ráadásul egy időben. A németek a moduláris motorokkal csak fokozzák a platformban rejlő lehetőségek tárházát, hiszen az MOB és MDB, azaz a kifejezetten az MQB platformhoz fejlesztett, keresztben beépíthető erőforrások bármelyike beilleszthetővé válik, sőt, a hibrid és elektromos hajtás is passzol bele. Ennek megfelelően nem csupán az MQB-ra épülő modellek skálája, a teljesítménypaletta is széles: a benzinesek esetében már 60 lóerőtől egészen a kétliteres TSI 300 lóerejéig húzódik a kínálat, míg a dízelmotorok 90 és 190 lóerő közötti teljesítménnyel állnak rendelkezésre. A Volkswagen platformjának ütőkártyája leginkább az alacsony tömege, minek révén gyakorlatilag az összes ráépülő típus a kategóriája legkönnyebbjei közé tartozik. Az eredmény a jobb vezethetőségben és a kisebb fogyasztásban is megmutatkozik, amit immáron a hengerlekapcsolási technológia is fokoz bizonyos példányok esetében.

Százmilliós kiadások

A Peugeot és Citroën szövetsége a jelek szerint igyekszik minél gyorsabban felvenni a harcot, így a napokban be is mutatták azt az EMP2 (Efficient Modular Platform 2) platformot, ami a C és a D szegmensekben számos típusnak biztosít majd műszaki hátteret, legyen szó kompakt, vagy éppen egyterű modellről.

A változás az acél, az alumínium és a kompozitok megfelelő arányban való alkalmazásának köszönhetően átlagosan 70 kg-os megtakarítást ígér például a korábbi PF2-vel szemben, ami természetesen a fogyasztásban is érezteti majd a hatását. Az új alapokra elsőként a Citroën C4 Picasso és a Peugeot 308 építkezik. Nem mellékes, hogy ennek a platformnak a kifejlesztése mintegy 630 millió euróba fájt a franciáknak, ami még a moduláris padlólemez eltagadhatatlan előnyei mellett is óriási összegnek számít.

Toyota New Global Architecture (TNGA) néven kevésbé fondorlatos elnevezéssel, ám annál több előnyt ígérve mutatkozott be a japánok új fejlesztésű moduláris platformja, amely a jövőben modellek széles választékának szolgál majd alapjául. Az első- és hátsókerék-hajtású járművekhez is használható platform ugyanis jóval könnyebb lesz, miközben hatékonyabb hajtásláncoknak ad helyet.

A TNGA a gyártó közleménye szerint alacsonyabb súlyponttal ruházza fel az autókat, mint a konkurensek egységei, amelyből 2020-ra a Toyota modellkínálatának 50 százaléka profitál majd. Ez komoly lépés lesz a gyártó számára, amely jelenleg 100 különböző platformmal dolgozik. Az újdonság emellett modelltől függően 30–65 százalékkal merevebb lesz, mint a jelenlegi típusoké, amely a rugózás és a vezethetőség előnyére is válhat, a passzív biztonságról nem is beszélve.

A háttérben folyó komoly fejlesztések – ha hihetünk a közleménynek – olyan előrelépést hoznak, amellyel méltán fokozza majd termelését a világ legnagyobb autógyártója. Ráadásul a japánok szándéknyilatkozatot tettek, hogy a 40 %-kal csökkenő gyártási költségek teljes egészét fejlesztésekre fordítják, hogy „még jobb autókat készítsenek”.

Más márka, más platform

Ott van a Mercedes-Benz is a saját elsőkerekes padlólemezével, amire gyakorlatilag az összes új, kompakt modellje épül, például Kecskeméten, sőt, az Infiniti Q30 is ezeket az MFA néven ismert alapokat kapja meg. Emellett a Volvo saját magának fejlesztett ki új, kétliteres benzines, illetve dízelmotorral kompatibilis moduláris padlólemezt, a már ismertetett irányvonalak mentén, ahogy a Mazda is a maga útját járja a SKYACTIV fantázianévvel illetett tervezési filozófia nyomán.

A BMW-ről sem feledkezhetünk meg, hiszen a bajorok UKL1 platformja egy sor elsőkerekes újdonsághoz szolgáltat műszaki bázist, kezdve az új 1-es sorozattal, a 2-es Active Toureren és az X1-esen át egészen a MINI modellpalettájáig.

Nem vitás, minden gyártó számára elsődleges szemponttá nőtte ki magát a moduláris platform kifejlesztése, amely számtalan előnnyel kecsegtet, az unifromizált hajtásláncok, futóművek és egyéb rendszerek segítségével ugyanis időben és költségoldalon is hatékonyabban folyhat a munka, miközben több modellel gazdagodhat a kínálat. A moduláris platformoké a jövő, ez nem is kérdés, mindinkább az lehet érdekes, hogy mi lesz a következő lépés a folyamatban. (autopult.hu)