Egyre több gyártó fesz fel a programjába maxi egyterűeket, más nevükön vanokat vagy buszlimuzinokat. A KIA sem kivétel: még 1991-ben mutatta be a Carnivalt, néhány évvel később pedig már az autó második nemzedéke is napvilágot látott.
KIA Carnival 2.9 CRDi LX: Hosszú távra építették
Külalak, besorolás
A nagy buszlimuzinok külsején általában nincs sok elemeznivaló, és ez a Kia Carnivalra is érvényes. Hosszú, kissé kombira hasonlító karosszéria, amely azonban annál jóval magasabb, hátul viszonylag meredek fal, esetleg a szélvédő ívével enyhítve. Ilyenek a csoporttársak is: a Fiat Ulysse, a Hyundai Trajet, a Peugeot 807, a Citroe#n C8 és még folytathatnánk. Némi különbség a részletekben lelhető fel: kollégáinál egyértelműen impozánsabb a Carnival nagy hűtőmaszkja, a közteslevegő-hűtő motorháztetőre telepített légnyelője pedig kifejezetten macsós külsőt kölcsönöz az amúgy abszolút civil, békés küldetésű buszlimuzinnak.
Komfort, szereltség, térkínálat
Minden ülés egyformán kényelmes, kartámlák a középsőkhöz is járnak Miután a két hagyományos elülső, vagy az ugyancsak két oldalsó tolóajtó valamelyikén beszállunk, óriási belső terű járműben találjuk magunkat. A hatszemélyes kivitel három üléssora között szabad az átjárás, ami kivételes mozgásszabadságot ad. Egyedül leghátra kissé bonyodalmas a beszállás, de nyaktörőnek semmiképpen nem nevezhető, mivel a középső ülések egyetlen mozdulattal előrebillenthetők. Ez tehát a személyszállító verzió (egyébként rendkívül kényelmes, középen is kartámlával ellátott ülésekkel), ha pedig méretes szállítanivalóink akadnak, hozzáláthatunk a leghátsó, vagy akár a középső üléssor felszámolásához. Nem könnyű munka, de véghezvihető. Az eredmény pedig: több mint 2 köbméter rakodókapacitás.
A kocsi ergonómiája kifogástalan; a kapcsolók és kezelőszervek a nagy belső méretek ellenére is könnyen elérhetők, beleértve a hátsó rész külön fűtésszabályozónak körkapcsolóját is. A sebességváltó rövid karja a középkonzolból nyúlik ki, tehát magasan van és könynyen elérhető: e megoldás óhatatlan hátránya viszont, hogy a kar kevésbé egyértelműen jár, az egyes fokozatokat kissé nehezebb megtalálni. Ami pedig a szereltséget illeti, az LX még az úgynevezett olimpiai széria, ABS-szel, két frontlégzsákkal, az ütközéskor hátrahúzódó kormányoszloppal, kétzónás klímaberendezéssel, négyhangszórós rádió-előkészítéssel és faberakású műszerfallal. A kormányrásegítő igen hatásos, ködfényszórók viszont ezen a szinten nincsenek. Az elülső ülések magassága kézzel állítható, elektromos ablakemelőből négy van, a tükrök is elektromosan állíthatók. Pakolóhelyekben igazán nem szűkölködünk: kesztyűtartóból például kettő van, szemüvegtokból szintén, és az anyósülés alá is jutott egy közepes űrtartalmú fiók.
Motor, meghajtás, menettulajdonságok
A közös csöves, közel három liter hengerűrtartalmú turbódízel erőpotenciálja nem lebecsülendő, de ennyire szüksége is van egy több mint 2 tonna önsúlyú, ráadásul aerodinamikailag sem az élmezőnybe tartozó autónak. Körülbelül azt nyújtja, mint egy 30-35 „lóval” gyengébb dízel egy hagyományos építésű középkategóriás limuzinban. Kivéve persze a fogyasztást, de itt ismét tekintettel kell lennünk a kocsi alakjára, súlyára és méreteire. Az autó egyébként méreteihez képest viszonylag könnyen vezethető; a kormány, mint említettük, kis erőráfordítással forgatható, magasan ülünk, jó áttekintésünk van a forgalomról. Egyedül tolatáskor, átlósan hátrafelé nem túl jó a kilátás, ilyenkor viszont a terjedelmes külső visszapillantó tükrök jönnek a segítségünkre.
Zárszó helyett
Nem kizárt, hogy tesztünk elolvasása után néhányan fanyalogni fognak: Ilyen bazi nagy batár, és hatszemélyes? Amikor a jóval kisebbek között is akadnak hétszemélyesek? Ez igaz. Viszont két másik dolog is igaz. Az egyik: a kocsi műszaki forgalmi engedélyében hivatalosan 7 férőhely szerepel, ám ekkor már némi kompromisszumra lesz szükség a kényelem terén. A másik: ha tényleg csak hat, méreteiben végképp nem korlátozott felnőtt utazik az autóval, mindegyikük akár 1000-1500 kilométeres út megtétele után is olyan pihenten fog kiszállni az egyformán tágas, fotelszerű kényelmes ülésekből, mint ahogyan beszállt. Mert igazi BUSZLIMUZINNAL utaztak, nem zsugorított-zanzásított ülésekkel telizsúfolt minivannal. Vas Gyula
Hengerűrtartalom: 2902 cm3
Legnagyobb teljesítmény: 106 kW (145 LE)/3600min-1
Legnagyobb forgatónyomaték: 310 Nm/2000min-1
Sebességváltó: ötfokozatú kézi
Legnagyobb sebesség: 168 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 15,2 s
Menetkész tömeg: 2078 kg
Méretek (h/sz/m): 4925x1900x1805 mm
A csomagtér űrtartalma: 426–2059 l
Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 11,0/6,6/8,2 l/100 km
Az üzemanyagtartály űrtartalma: 75 l
Ár: 799 000 korona (azonos a benzines alapmodellével)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.