Biztonságos előzés: nemcsak a motorerő kell

Az előzéshez kocsink motorjának erején kívül egy tapasztalt vezető bátorsága, határozottsága és előrelátása is szükséges. Veszélyes művelet, amelynek kockázatai azonban a minimumra csökkenthetők, ha az adott helyzetet képesek vagyunk villámgyorsan felmérni, kiértékelni, és ennek megfelelően cselekedni.

Az előzés egyik fontos előfeltétele, hogy ne közelítsük meg túlságosan az előttünk haladó járművet, egyszóval ne „lógjunk a nyakán”. Ezzel ugyanis megfosztjuk önmagunkat a gyorsításhoz szükséges útszakasztól, amelyet legfeljebb egy bivalyerős sportkocsi volánja mögött tudnánk nélkülözni. Abban a pillanatban, amikor tisztáztuk, hogy szemközt és hátulról nem közlekedik gyorsabb jármű, és az előttünk haladó kocsi sem készül előzésre vagy kitérő manőverre, a gázpedálra lépve gyorsítani kezdünk. Amennyiben megérezzük, hogy kézi váltós kocsinknak már nincs elegendő erőtartaléka, a lehető leggyorsabban kapcsoljunk vissza egy fokozattal – hatfokozatú váltó esetében akár kettővel is –, és úgy gyorsítsunk. Ha automata váltónk van, egyszerűbb a dolgunk: az ilyen váltó ugyanis a gázadás intenzitásából „kiolvassa”, milyen tempóban akarunk gyorsítani, aszerint vált vissza egy vagy két fokozatot.

A tapasztalt és előrelátó vezető csakis száz százalékos biztonság esetén határozza el magát az előzésre. Ez az előzés fenti alapfeltételein kívül még azt is jelenti: a körülményekhez képest igyekszünk megbizonyosodni arról, hogy az előttünk haladó gépkocsi (traktor, fogat, stb.) előtt nem halad-e például motoros vagy kerékpáros, akit feltehetően ő is előzni vagy kerülni fog. Éppen ezért még az előzés megkezdése előtt érdemes kissé jobbra húzódni, hogy a lehetőségek szerint felmérjük az előttünk haladó jármű előtti útszakaszt is. Csak akkor lépjük át a szaggatott vonalat, ha meggyőződtünk arról, hogy az előttünk haladó és már jó ideje egyenletes sebességet tartó jármű nem fog előzni vagy kerülni valamit. A tapasztalt vezető csak ilyenkor kezdi meg az előzést. Ezt azért is érdemes megjegyezni, mert előfordulhat, hogy az előttünk haladó méretesebb jármű (teherautó, autóbusz, hűtőkocsi, kamion stb.) teljesen eltakarja az úton előtte haladó kisebb kocsit, traktort, kerékpárost, motorost, és ezért számunkra váratlanul, meglepetésszerűen kezd előzésbe vagy kitérő manőverbe.

Az előzéshez szükséges valamenynyi művelet fontos előfeltétele, hogy biztosan uraljuk kocsinkat. Minél magabiztosabbak és bátrabbak vagyunk, annál gyorsabban, folyamatosabban és veszélytelenebbül tudjuk végrehajtani a manővert. A megfelelő gyorsulás rövidebb előzési utat eredményez. Az előzés végén csak akkor térjünk vissza jobbra az előzött jármű elé, amikor az már feltűnt a visszapillantó tükörben. Ha csak lehetséges, hosszú ívben, nyújtott pályán előzzünk, és ugyanígy térjünk vissza az út menetirány szerinti jobb oldalára. Ilyenkor ugyanis jóval kisebb a megcsúszás vagy a megfarolás veszélye.

(Almássy Tibor: Tanuljunk könynyen, gyorsan autót vezetni!)