Bevált a Renault Koleos

A francia autómárka ismét egy olyan autót dobott a piacra, amely több okból is felkelti az ember érdeklődését. S bár az előző generáció nem tartozott a legnépszerűbb modellek közé, ez a járgány már nagy eséllyel pályázik a sikerre.

Már megszokhattuk, hogy a Renault az utóbbi években nagyon mutatós autókat gyárt. Minőségük is javult, noha sok modell azért hagy némi kívánnivalót maga után.

A lelkesedést nemegyszer csalódás váltotta fel közvetlenül azután, hogy az ember beült az autóba és megtett vele néhány kilométert. Előfordul ugyanis, hogy a külső vonzóbb a belsőnél és annál, ami a motorházban van. A Koleost viszont szerencsére más tésztából gyúrták. Az attraktív dizájnon kívül minőségi utasteret kínál, a motor sem okozott csalódást, a kényelem pedig igazán lehengerlő.

Nem kell vagy inkább nem is lehet véka alá rejteni, hogy a francia autó nagyon szoros kapcsolatban áll a Nissan modelljeivel. Az összefonódás ékes példája a CVT váltó, amely egyben az autó talán egyetlen gyenge pontja. A CVT ugyanis végképp nem kedvez a dinamikus vezetésnek, inkább olyan sofőröknek fog tetszeni, akik a nyugodt vezetést részesítik előnyben, akik díjazzák, hogy a nagy és kényelmes autóban magasan ülnek, jó a kilátásuk és biztonságban érzik magukat.

Csak dízel

A Renault meglepő taktikát választott, s az európai piacra szánt Koleosba csak dízelmotorokat szerel. A néhány évvel ezelőtt kiötlött üzleti stratégia jelenleg, főleg a dízelbotrány után, már nehezen értelmezhető. Igen, a vásárlók többsége bizonyára dízelmotorral fogja megrendelni az új Koleost, viszont az, hogy nem létezik benzines alternatíva, érthetetlen.

Mindennek ellenére a Koleos motorkínálata nem okoz csalódást, hiszen az alap egy 130 lóerős dízeles erőforrás manuális váltóval. A két liter viszont két liter marad, s a 128 kW 175 lóerő kellő dinamikát ígér, s ez beigazolódott a gyakorlatban is. A motor 1700–2700 fordulatszám-tartományban a legerősebb. 1700 fordulat alatt, 1500 fordulat környékén viszont szenved, a dinamika látszatát sem tudják kipréselni belőle. Ha nem próbáltak mást, s a Koleosba nem egy másik SUV járgányból fognak átülni, akkor nem lesznek csalódottak, s pontosan azt kapják majd, amit elvárnak. Aki viszont több autót is kipróbált már, azt zavarni fogja az alacsonyabb fordulatokon hiányzó dinamika.

A motor hangja klasszikusan dízeles, vezetés közben nem zavaró, csak épp tudtára adja az utasoknak, hogy nem benzines erőforrással hajtott autóban ülnek. A fogyasztás körülbelül 600 kilométer megtétele után kerek hét liter volt, ami egészen jó eredmény. Városon kívül a hat liter körüli értéket is elérik, városban viszont nem gond megközelíteni a tíz litert.

Elsősorban kényelem

Az alváz nagyon kényelmesre van állítva, s jól elnyeli az utak egyenetlenségeit. Nagyobb sebességnél sem kerül az utastérbe túl sok zaj, a hangszigetelés tehát ideálisnak mondható. Az ülések rendkívül kényelmesek, s épp ennek köszönhetően van néhány kilométer megtétele után olyan érzésem, hogy a Koleosszal legszívesebben hoszszabb kirándulást terveznék be. A négykerék-meghajtás nem tartozik a legújabbak közé, s a szerpentines utakon való gyors száguldás helyett – mert néhány SUV-val ilyet is lehet – inkább arra szolgál, hogy egyenetlen terepen vagy jeges úton alacsonyabb sebességeknél legyen magabiztos az autó.

A Koleosszal idén összesen már több mint ezer kilométert tettem meg, s egyszer sem fordult elő, hogy megfájdult volna a hátam. Jó hír, hogy az alapban 498 literes csomagtérbe bármi elfér, így nem kell attól tartani, hogy nem lenne hova pakolni az öttagú család holmiját. Az autó külseje ismét mutatósra sikeredett, a LED fényszórókat és a távolsági lámpák automatikus ki- és bekapcsolását ugyancsak díjazni tudom.

A korábban említett kifogásaim elhanyagolhatók, s tíz vásárlóból kilencet ezek nem is fognak érdekelni. A Koleos manuális váltóval és abszolút elégséges Intens felszereltségi szinttel egy olyan családi SUV lehet, amelyben megtalálnak mindent, amire szükségük lehet.