Az elektromobilitás korszaka

Bár sok embernek különböző okoknál fogva számos kifogása van az elektromobilokkal szemben, akár tetszik valakinek, akár nem, az elektromobilitás korszakában élünk, s meg kell tanulnunk élni a hangtalanul suhanó autókkal. Gyakran olyan emberek bírálják az elektromos meghajtású autókat, akik soha nem ültek ilyen járgány volánja mögött. Aki ugyanis kipróbál egy ilyen autót, annak szerintem megtetszik. Az esetek többségében ugyanis meglepően energikus gyorsulással rendelkeznek, ami igazán élvezetessé teszi a vezetést. Az pedig, hogy az autó semmilyen hangot nem ad ki, kifejezetten vicces.

Számos akadálya van annak, hogy ténylegesen elterjedjenek az utakon az elektromobilok. Az egyik, hogy túl drágák, a másik pedig, hogy az elemek töltése még mindig időigényes, így akinek nincs lehetősége otthon vagy a munkahelyén tölteni az autót, annak gyakorlatilag nem éri meg megvenni. Ráadásul az elektromobilok piacán nem olyan nagy a választék. Tény, hogy lassan már minden márka modellpalettáján szerepel legalább egy elektromos meghajtású autó, de még így is nagyon szűk a kínálat. Hiába keresnének például elektromos kombit vagy pick-upot. Leegyszerűsítve, a manapság elérhető elektromobilokat három csoportba sorolhatjuk: kicsik, nagyok (főleg SUVmodellek), illetve haszongépjárművek. Szerintem jelenleg a legnagyobb értelme az első és a harmadik kategóriába sorolt autóknak van.

Mikor éri meg?

Az elektromos meghajtású autó városokban és azok környékén hasznosítható a legjobban. Az elérhető és még megfizethető elektromobilokkal ugyanis nem lehet egyetlen feltöltésre több száz kilométert megtenni, a városi, hétköznapi ingázásra és mozgásra viszont már abszolút megfelelnek. Aligha találhatnának jobb közlekedési eszközt az elektromos meghajtású autónál. Ahogy korábban írtam, az ideális használat alapfeltétele, hogy legyen hol tölteni az autót: vagy éjjel otthon, vagy a munkaidő alatt (220V-os hálózatból a töltés körülbelül 5-8 órát vesz igénybe). Akinek tehát van hol tölteni az autót, az száz kilométert körülbelül 1,50-2,50 euróért fog tudni megtenni, a belső égésű motorokkal rendelkező autók esetében ezek a kiadások száz kilométeren 6-10 euró körül mozognak.
Akinek nincs lehetősége tölteni az autót, az valamelyik gyorstöltő állomáson vesz hűségkártyát, a kiadások viszont ebben az esetben sem lesznek sokkal nagyobbak, csak épp több időt kell majd elkülöníteni a töltésre, ezeken az állomásokon átlagban 40-től 80 percig tart, míg az elemek jelentős része feltöltődik.

Mikor nem éri meg?

Elsősorban autópályán. A sztráda egyelőre nem az a hely, ahol elterjednének az elektromos meghajtású autók. Az elemek egyszerűen nem szeretik a nagyobb sebességeket. Minél gyorsabban halad az autó, annál gyorsabban lemerül. Ha teljesen igazságos szeretnék lenni, akkor azt is elmondanám, hogy a belső égésű motorokkal rendelkező autók fogyasztása is megugrik a sztrádán, nagy előnyük viszont, hogy az elfogyott üzemanyagot perceken belül pótolni tudjuk. Ráadásul a túl gyors vezetés miatt felhevült elemeket sokkal lassabban tudjuk csak feltölteni, s a gyorstöltés hosszabb távon árt az elemeknek.

A nagy és drága elektromos meghajtású SUV-modellek, mint az Audi e-tron vagy a Mercedes EQC ezért inkább a technológiai vívmányok mintapéldái, mintsem a hétköznapi forgalomban reálisan használható autók. Ahhoz, hogy elég messze eljussanak egy töltésre, túl nehezek és fölöslegesen sok áramot fogyasztanak. Az egyetlen gyártó, amely ezen a téren már elég jó eredményeket ért el, a Tesla, néhány modellje ugyanis egyetlen feltöltésre már 500 kilométernél nagyobb távot is megtesz. Sok márka viszont azért sorolja kínálatába az elektromos járgányokat, hogy teljesítse az unió által meghatározott károsanyag-kibocsátási normákat, ezért az elektromobilátás gyakran kényszer a gyártók részéről.
 

Mit érdemes venni?

Ha azon olvasóink közé tartoznak, akik megengedhetnek maguknak egy elektromobilt, s ha van lehetőségük hol tölteni az autót, akkor ne gondolkozzanak, s vegyenek egyet. A jelenleg árusított elektromos meghajtású autók ugyanis - tisztelet a kivételnek - valóban megbízhatók, a legmodernebb technológiával rendelkeznek, s jól működnek. Ezek már nem holmiféle próbaautók, amelyeken azt tesztelnék a gyártók, hogyan is működnek az elektromos meghajtású autók. Meglátják, hogy kevesebb pénzt fognak költeni az üzemanyagra és a szervizre, idővel pedig megváltozik a vezetési stílusuk is, lassabban, takarékosabban fognak vezetni, ami ugyancsak mindenkinek a hasznára válik.

Annak sincs mitől félnie, akinek nincs pénze, vagy akinek egyszerűen nem tetszenek az elektromos autók. A piacon temérdek belső égésű motorral rendelkező autóból lehet válogatni. Ha rendszeresen hosszabb utakat szokott megtenni, akkor dízelmotort vegyen - még akkor is, ha jelenleg hatalmas antikampány zajlik a dízel ellen. A legmodernebb dízelmotorok rendkívüli módon kímélik a légkört, alacsony a fogyasztásuk. Ráadásul, ami a bonyolult összetételüket illeti, a benzinmotorok már ugyanarra a szintre jutottak, tehát jelenleg - s az aktuálisan legmodernebb erőforrásokról beszélek - már nincs olyan eget rengető különbség a dízel- és benzinmotorok között. Az egyetlen érv, amely a benzinmotorok mellett szól, így jelenleg az, hogy aránylag könnyen átalakíthatók rendkívül olcsó sűrített földgázra (CNG) működő motorokra. A rossz hír csak az, hogy az autógyártók fokozatosan leállítják a CNG-meghajtású autók gyártását, ezen modelleknek ugyanis túl magas a CO2-kibocsátása, így forgalmazásukból a gyártónak nem származik semmi előnye.

Akinek pedig a felsorolt lehetőségek egyike sem tetszik, az gondoskodjon jelenleg használt autójáról, hogy az minél tovább kibírja. Amíg működik, senki sem fogja megtiltani, hogy használja.