Autonóm autó gázolt el egy embert

Múlt héten az arizonai Tempe városban egy autó elgázolt egy embert. A 49 éves nő belehalt sérüléseibe. Ez a hír így önmagában még nem szokatlan, a baleset mégis különleges, a tragédiát okozó gépkocsit ugyanis nem ember, hanem elektronikus rendszerek vezették.

Eaine Herzberget az úton gázolta el a Volvo XC90 SUV, amely egyébként a gyalogosbiztonság szempontjából a legjobb gépjárművek közé tartozik. A gépkocsi az Uber alternatív taxisszolgálat tulajdonában volt. Bár autonóm üzemmódra volt kapcsolva, tehát elektronikus rendszerek irányították, a volánja mögött mégis ült egy ember, konkrétan egy technikus. Az volt a feladata, hogy figyelje az autó viselkedését és szükség esetén közbeavatkozzon.

Az Uber úgy reagált a tragédiára, hogy kivonta a városi forgalomból minden autonóm gépkocsiját. A társaság az autonóm gépkocsik tesztelése terén úttörők közé tartozik, számos nagyvárosban szállítottak embereket ilyen gépkocsikkal.

A lehető legrosszabbkor

Számos felmérés és szakértő igazolta az utóbbi években, hogy az autonóm gépkocsik, autóbuszok és kamionok ígéretes jövő elé néznek. Egyesek szerint kétség nem fér hozzá, hogy épp ezen gépjárművek fogják radikálisan megváltoztatni az emberek közlekedési szokásait.

Nemegy olyan társaságot találnánk a világban, amely dollárok milliárdjait ölte ezen technológiák fejlesztésébe – nemcsak a klasszikus gépkocsik átalakításába, de azokba a rendszerekbe is, amelyek figyelik a forgalmat s az úton tartják az autót. Az a cég, amely elsőként eljut az autonóm gépkocsik sorozatgyártásáig, hatalmas bevételekre számíthat, viszont még évtizedekig eltarthat, míg eljutunk addig. Az egész ágazat ezekben a napokban a legsebezhetőbb: bár az autonóm autók már az utakon vannak, még távolról sem hibátlanok.

Miért Arizona?

Nem véletlen, hogy az első halálos közúti baleset épp Arizonában történt. Sőt, egyesek szerint valószínűsíthető volt, hogy ha valami bajnak kell történnie az autonóm autókkal, akkor az éppen Arizonában fog megtörténni, hiszen az ágazatban tevékenykedő cégek többsége, például az Uber, a Lyft vagy a Waymo épp itt teszteli az autonóm autóit. Miért?

Elsősorban a kedvező éghajlat miatt. Az autóknak nem kell alkalmazkodniuk az időjárás viszontagságaihoz, hiszen Arizonában átlagban az év 330 napján van derült idő. Olyan autók számára, amelyek szenzorokkal figyelik a forgalmat és az utakat, ez kulcsfontosságú.

Másrészt, ami mindennél fontosabb, hogy ebben az államban az autonóm autók bármilyen korlátozás nélkül közlekedhetnek. Semmilyen extra engedélyre nincs szükség, elég beregisztrálni az autót ugyanúgy, mint bármilyen más gépkocsit. Ráadásul a cégeknek, amelyek tesztelik az autonóm autókat, semmilyen információt nem kell átadniuk a hatóságoknak arról, milyen méréseket és kutatásokat végeznek. Így nem kell attól tartaniuk, hogy szigorúan titkolt saját fejlesztésű technológiájuk kiszivárogna.

„Bár számos ország különböző korlátozást és szabályt vezet be az autonóm gépkocsik tesztelése miatt, Arizona nem tartja fontosnak ilyen intézkedések foganatosítását” – közölte már 2017-ben az amerikai közlekedésügyi minisztérium a Wired magazin kérdésére válaszolva. Idén év elején Arizona kormányzója, Doug Ducey ráadásul aláírt egy rendeletet, amellyel nemcsak engedélyezte az autonóm autók tesztelését, hanem rábólintott ezen gépkocsik korlátlan használatára a közúti forgalomban.

Ezt követően a Google leányvállalata, a Waymo társaság bejelentette, hogy Arizona fővárosában, Phoenixben beindítja teljesen autonóm taxisszolgálatát. Pedig néhány éve még Kalifornia számított az autonóm autók paradicsomának, ez azonban a számos törvényes korlátozás miatt megváltozott. Kalifornia ugyanis kötelezővé tette, hogy az autonóm technológiákon dolgozó társaságok nyilvánosságra hozzák a fejlesztés során szerzett információkat – jelenteni kell minden balesetet és olyan kockázatos helyzetet, amikor a sofőr kénytelen átvenni az uralmat az autó felett.

Hiányzó törvények

Az autonóm autók, ugyanúgy mint más korszerű technológia ugyanazzal a problémával küszködik: a törvények képtelenek rugalmasan reagálni a technika vívmányaira. Például nehéz törvénybe iktatni, kit terhel felelősség az autonóm autók által elkövetett balesetekért.

Az Amerikai Egyesült Államokban, de Európában sem született olyan törvény, amely bevezetné az autonóm autók használatára vonatkozó általános érvényű szabályokat. Az USA-ban ugyan van egy törvény, amely minden társaságnak legtöbb 100 000 autonóm gépkocsi tesztelésére ad engedélyt, mindeddig nem fogadták el a szenátusban. A törvényhozók attól tartanak, hogy az autonóm technológiák túl agresszívak, az ember még nem tudja kordában tartani ezeket a gépkocsikat. A múlt heti balesethez hasonlók pedig csak az autonóm autók ellenzőinek a malmára hajtják a vizet.

„Ez a baleset csak igazolja, hogy az autonóm technológiáknak még nagyon hosszú utat kell megtenniük ahhoz, hogy biztonságosak legyenek és ne veszélyeztessék a közúti forgalom résztvevőit. A korszerű technológiák fejlesztése során sem feledkezhetünk meg a biztonság alapszabályairól” – nyilatkozta a balesetet követően Richard Blumenthal demokrata szenátor.

Mit tudunk a balesetről?

Bár még nem fejeződött be a múlt heti tragédia kapcsán indított nyomozás, aránylag sok információ ismert a balesetről. A gázolás napján ideális időjárás volt, kellemesen meleg levegő, gyenge erősségű szél fújt.

A tragédia a rendőrség szerint egy négy, öt- és hatsávos út kereszteződésén történt, ahol nem valószínű, hogy gyalogos lesz az úton, ráadásul a gyalogosátkelőn kívül. A gépkocsi autonóm üzemmódba volt kapcsolva, s az ütközés pillanatában a NY Times magazin szerint 60 km/órás sebességgel haladt. Az elgázolt nő egy kerékpárt tolt maga mellett az úton. Az autó végképp nem lassított az ütközés előtt, a volán mögött ülő technikus pedig éber volt, figyelt a forgalomra. Egyes felvetések szerint épp a kerékpár okozhatta, hogy a rendszer nem tudta felismerni a gyalogost, bár ezt még nem támasztották alá az Uber képviselői. Az sem nyilvánvaló, miért nem avatkozott közbe a volán mögött ülő technikus.

A statisztika ellenük szól

A múlt heti volt az első olyan baleset, amely során egy autonóm autó halálra gázolt valakit. 2016-ban már volt egy halálos baleset, akkor az autonóm Tesla sofőrje halt meg, miután gépkocsija nekihajtott egy utánfutónak. A nyomozók ebben az esetben arra a következtetésre jutottak, hogy nem az autonóm rendszer okozta a balesetet, tehát hogy nem az autó ölte meg az embert. A múlt heti balesetről ugyanezt már nem lehet elmondani, mivel az első számú gyanúsított a gépkocsi autonóm rendszere.

Miről tanúskodik az autonóm gépkocsik baleseti statisztikája? 2016-ban az USA-ban 37 000 ember halt meg közúti balesetek során, ebből 6000 volt gyalogos. Ez 100 millió megtett mérföldre leszámítva 1,18 halálesetet jelent. Az autonóm autók ettől jóval kevesebb kilométert tettek meg: a Waymo autói 5 millió mérföldet, az Uber gépkocsijai közel hárommilliót. Ha ehhez hozzáadjuk a kisebb társaságoktól származó adatokat, akkor körülbelül 10 millió mérföldet kapunk. Eszerint a statisztika szerint az autonóm gépkocsik jelenleg a klasszikus autóknál tízszer veszélyesebbek.

„Ez egy másik bizonyítéka annak, hogy a technológia még nem érett meg a sorozatgyártásra. Tény, hogy óriási lehetőségeket rejt magában, ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy evolúcióról és nem revolúcióról beszélünk” – mondta a Wired magazinnak Bryan Reimer, az MIT egyetem professzora.