Alfa MiTo 1.6 JDTM Progression: A hiányzó láncszem

VAS GYULA

Már csak azért sem, mert kizárólag három ajtóval készül. Viszont – tényleg nagyon aranyos, és csakugyan nagyon kellett az Alfa-palettára. MiTónak nevezték el – egyrészt az Alfa két történelmi fellegvárának, Milánónak és Torinónak az összevonásából, másrészt ez a szó olaszul mítoszt jelent. Az alacsonyabb szereltségi fokozatban és az egyetlen dízelmotorral kaptuk meg a szokásos tesztelésre.

Külalak, besorolás

Az apróságra természetesen rázsúfoltak annyi Alfa-stílusjegyek, amennyi csak ráfért; egyesek itt-ott még a 8C Competozione vonalait is felfedezni vélik rajta. Elöl ott a jellegzetes pajzs, fölötte markáns háromszög fut ki a motorháztetőre, a fényszórók viszont e sok dinamizmussal kiáltó ellentétben egy bánatos rajzfilmfigura szemei. Az extrém keskeny oldalüvegezés csaknem tisztán egy repülőgépszárny keresztmetszete, a hatalmas bádogfelületekért egy harci járműnek sem kéne szégyenkeznie. A hátsó szélvédő mérete szintén az autózás hőskorát idézi, a gömbölyű lámpák viszont feldobják az összképet. Sportosak a keret nélküli oldalablakok, de ez az effektus csak nyitott ajtónál érvényesül. S bármennyire is megszokták az Alfások az oldalra kicsapott rendszámtáblát, az bizony itt is sokat ront az autó esztétikumán. Ettől függetlenül bizonyos szögből kifejezetten sportosnak, más szögből kissé darabosnak tűnik a Mito, de itt valószínűleg inkább a Mini-féle trend, mint például az új Mazda2 vagy Ford Fiesta formavilága szolgáltatta a mintát. És ezzel egyben elérkeztünk a konkurensek, tehát a B-szegmensbeliek listájához, amelyről azonban a már említett 2 egzotikumon kívül valóban csak a legjobbak és a legújabbak – a Toyota Yaris, Honda Jazz, Opel Corsa, Peugeot 207 vagy a testvér Fiat Grande Punto – háromajtós verziói állíthatók a MiTo mellé.

Komfort, szereltség, térkínálat

Beülve mi tagadás, lelombozódtunk. Alfás környezetet-életérzést vártunk, csövek mélyére rejtett műszerekkel, hurkásra tömött ajtókárpitokkal és még néhány jellegzetességgel. Helyette kaptunk egy kétzónás digitális klímát a Grande Puntóból, mint ahogyan a kormánytól balra található műszeregység, a bajuszkapcsolók és a legtöbb műanyag elem is onnan érkezett. Sőt, a kormány is, ám itt – a hasonlóságot kendőzendő – ezüstszínű műanyaggal vonták be a küllőket. Mindegy, azért dicsérnivalót is találtunk. A műszerblokk és a középkonzol, ha nem is alfás, de esztétikus, elegáns és rangos. Az elülső ülések jól formázottak és minden irányban állíthatók, a vezetőének deréktámasza is van. Hátul, nem kis meglepetésünkre az ilyen autókban megszokottaknál jóval masszívabb és kényelmesebb üléseket fedeztünk fel, ám csak némi tornamutatvány után lehetett rajtuk helyet foglalni. Itt kell elmondanunk azt is, hogy a MiTo hivatalosan négyszemélyes. A csomagtartó a kategória átlaga, de küszöbe iszonyúan magas. Bővíteni is lehet, de kicsit macerás (ülőlap felállítandó, támla előredöntendő, feltéve, ha engedik a fejtámlák. Ha nem, még az elülső ülésekkel is operálnunk kell.) Végezetül néhány szó a szereltségről, amely biztonsági szempontból egyenesen imponáló. Lássuk csak: VDC (az Alfa ESP-je), DST (aktív elektronikus kormányrendszer, amely automatikusan ellenőrzi, s ha kell, korrigálja a túlkormányzást síkos útfelületen), Q2 (a kerekek közötti hajtónyomatékot minden körülmények között egyenletesen elosztó rendszer, amely az önzáró differenciálmű szerepét is betölti), DNA (a kormány rásegítését, a menetstabilizáló toleranciáját és a gázpedál érzékenységét megválasztó rendszer) és 7 légzsák. Mindez, megismételjük, alapszereltség, mint ahogy a 6 hangszórós, mp3-as rádió vagy a fedélzeti számítógép. Légkondi viszont csak a magasabb Distinctive szinten jár, kocsinkban feláras volt.

Motor, meghajtás, menettulajdonságok

Az 1,6-os, közös csöves turbódízel a Fiat Bravóból származik, és tisztes teljesítménymutatókkal büszkélkedhet. Főleg ha ama bizonyos DNA rendszer kapcsolóját D, vagyis Dynamic állásba toljuk (N=Normal, A=All weather). Ez lényegében sportos üzemmód, ahol a már említett változásokon kívül a motor is túltöltést kap, tehát ekkor adja le a 320 Nm-t. Nm-t. Ezen felül fürgébbé válnak a gáz- és kormányreakciók, a motor hangja megszépül, a stabilizáló rendszer pedig toleránsabb lesz.

Az „All weather” üzemmód pedig arra szolgál, hogy havas és vizes úton is biztonsággal mozogjon a MiTo. Itt némi párhuzamot vélünk felfedezni a Ferrarik Manettino kapcsolójával, ám az Alfán kimaradt az elektronikus stabilizálás kiiktatásának lehetősége. A másik baj, hogy a rendszer a motor újraindítása után alapra (N) áll vissza, pedig inkább a D pozíciót kellett volna bebetonozni… Az autó egyébként, a sarkaiba kicsapott kerekeinek (is) köszönhetően hihetetlenül stabil . Kritikát érdemel viszont a hatfokozatú kézi váltó: míves fejjel ékesített karját néha kimondottan gumibotnak éreztük.

Zárszó helyett

B-kategóriás autóból millió van, sőt a legtöbbje mára kifejezetten széppé, attraktívvá vált. Ha viszont valakinek még ez sem elég – például kissé rangosabb márkában gondolkodik –, annak ott az Alfa Romeo új kiskocsija. Bónuszként egy kicsit még mindig az újdonság varázsával, ami például a Miniről vagy a VW Beetle-ről már nem mondható el…