Alapvető termelőeszközzé vált

Szerencsére egyre többen tudatosítják, hogy a növényfajták és hibridek értékmérő tulajdonságait magába foglaló és átörökítő nemesített vetőmag a sikeres növénytermesztés egyik alapvető feltétele, s így a a vetőmagot már az eredményeket jelentősen befolyásoló termelőeszközként tartják számon.

A magas szaporulati fokú fémzárolt vetőmag valóban a minőség garanciája, az ilyen szaporítóanyagot ugyanis kiváló szántóföldi körülmények között állítják elő, és a vetőmag kezeléséhez is megbízható laboratóriumi háttér adja a szempontokat. Ez utóbbi azt is lehetővé teszi, hogy a vetőmagtételből a beteg, fertőzött szemek kikerüljenek. A gombabetegségek jelentős része ellen például kizárólag csak a csávázás nyújt védelmet. A vetőmagüzemek a fungicides (gombaölő) kezelést inszekticides (rovarölő) kezeléssel is kiegészítik, amelyek egyben a magtári és talajlakó kártevők elleni védelmet is biztosítják. A csávázás tehát a vetőmag számára olyan elhagyhatatlan kezelést jelent, amely egyben a komplex növényvédelmi technológiának is a részévé vált.

A termelés jelenlegi szintjén a nemesített vetőmag szerepe sokkal fontosabb, mint azt a saját „maradék“ búzájukat – szükségből vagy meggyőződésből – vetőmaggá előléptető gazdák gondolják. A minőséget képviselő élelmiszeripari búza termesztéséhez alapvető követelmény a kiváló minőségű másodfokú fémzárolt vetőmag. Nyugat-Európában vannak olyan országok, ahol a vetésterületnek csaknem 80%-án már ilyen magot vetnek.

A vetőmagon nem lehet és nem is érdemes spórolni – állítják a sikeres búzatermesztők. Ha fémzár nélküli, csávázatlan, esetleg ismeretlen eredetű vagy kevert vetőmagot vetünk, a termelés sikerét veszélyeztetjük, s a jelenlegi minőségi követelmények miatt gyakorlatilag önmagunkat zárjuk ki a versenyből. A nem fémzárolt, hanem saját vetőmagot vető termelők talán nem is tudatosítják, hogy az így elvetett parcellán gyakorlatilag több mint 10 %-ban már eleve jelen van a fuzárium gomba. A vetőmagból ezt csak szakszerű, fajsúly szerinti szeparátoros kezeléssel végzett tisztítással lehet lecsökkenteni, amit csak vetőmagüzemben lehet elvégezni.

Örvenetes, hogy manapság mind többen vannak, akik először saját területeiken kisebb kísérleti parcellákon próbálják ki egy-egy fajta teljesítőképességét, minőségét, s csak miután megbizonyosodtak róla, hogy a helyi körülményeknek és feltételeknek megfelelő tulajdonságú fajtáról van szó, kezdik el termelni. Ebben a vetőmagcégek kínálata és gyakorlata is segíti őket, hiszen soha nem tapasztalt nagyságrendű az a kínálat, amely napjainkban a hazai piacon is megjelenik. A genetikai háttér valóban megvan, az igényesen, szakszerűen gazdálkodók valóban kiválaszthatják a termőképesség, termésbiztonság, az alkalmazkodóképesség és a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség szempontjából leginkább alkalmas fajtákat.

Be kell látni, hogy a sikeres termesztésnek valóban egyik meghatározó tényezője a jól kiválasztott, termőhelyre adaptált fajta és annak csávázott, fémzárolt vetőmagja. Ezt a vetőmagban rejlő genetikai potenciált kell megfelelő termesztéstechnológiával – a talajelőkészítéstől kezdve a tápanyagpótláson és a hatékony növényvédelmen át a betakarításig – a lehető leghatékonyabban kihasználni. (ly)