Akár karácsonykor is gazdagon virágozhatnak

Ha télen vásárolunk virágot, úgy lehetőleg fagymentes napon vagy napszakban tegyük azt, és ügyeljünk arra, hogy a növényt hazaszállításáig a lehető legkevesebb hideg érje. Ne nyomódjon össze, ne törjenek meg levelei, hajtásai. A karácsonyi csillag vagy ismertebb nevén mikulásvirág esetében (termesztési igényeivel a múlt héten foglalkoztunk) igyekezzünk mindig szép, sötétzöld levelű növényt választani, melyen a fellevelek is telt színűek. A sárguló, száraz szélű levelek a nem megfelelő nevelési körülményekre, fény- vagy tápanyaghiányra, illetve túlöntözésre utalnak. Még véletlenül se vigyünk haza olyan virágot, amely jól láthatóan elkezdett felkopaszodni, vagyis hiányoznak az alsó levelei.

A lankadó, száradó levelek olykor kártevők jelenlétére is utalhatnak, ezért lehetőleg még a diszkréten celofánba burkolt növényt is vegyük ki csomagolásából. Vizsgáljuk meg a levelek fonákát vagy finoman simítsuk végig a leveleket. Az esetleg felröppenő kis bogarak nem karácsonyi angyalkák, hanem levéltetvek vagy üvegházi molytetvek lehetnek. Ilyen esetben hagyjuk a cserepet a polcon, és vásárlás nélkül távozzunk az üzletből, ugyanis a beteg, fertőzött növényt majdnem lehetetlen otthon meggyógyítani.

Áprilisig virágzik

A ciklámen vadon is fellelhető. A termesztésben lévő fajták (Cyclamen Persicum) kisázsiai eredetűek. A ciklámen nemesítésével a XIX. század közepén kezdtek Angliában, majd Francia- és Németországban foglalkozni. Ma kapható fajtáinak színspektruma a fehértől sötétliláig terjed. Mivel szaporításuk többnyire magvetéssel történik, a színfolytonosság a szaporítványoknál nem feltétlen adott. Egy idő óta törpe fajtái is kaphatók.

A ciklámen árnyéki növény, hűvös, párás éghajlatban érzi magát legjobban. Novembertől áprilisig virágzik. Május közepétől kertünkben meleg, de árnyékos helyen tartva, alig öntözve levélzetét elveszíti és magtokjait beérleli, amennyiben azokat rajta hagytuk. Ezután gumóját kevéssel nagyobb cserépbe átültetjük. A nyár második felétől új leveleket fejleszt, majd az ősztől virágbimbói is megjelennek. Lágy, langyos vízzel mérsékelten, virágzáskor bőségesen öntözzük, kéthetenként tápoldatozzuk. Gumója sohase álljon víz alatt, előnyős az alátétbe történő öntözés.

Hosszú virágzása idején 10-15 fokos hőmérsékleten tartva díszlik legjobban, de rövidebb ideig 5-10 fokos hőmérsékletet is elvisel. Hazai klímában lehet télen a cserepet két ablak között is tartani, de más hűvös helység, pl. egy nem déli fekvésű veranda is ideális lehet számára.

Helytelen, ha a cikláment 20 fokos, vagy ennél is melegebb lakószobába visszük. Virágzása ez esetben sokkal rövidebb, virágjai hamar a cserép szélére borulva lógnak lefelé. Ebből fakad az a vélemény, hogy a cikláment nem lehet házilag átteleltetni, így az a virágzás után eldobandó. A valóságban, ha az átteleltetés valakinek már egyszer sikerült, számíthat rá, hogy azonos körülmények között a további években is sikerülni fog, miközben a növény gumója évről évre nagyobb lesz, és egyre szebb virágzatot fejleszt.

A ciklámen szaporítása magról történik. A megtermékenyült virágok a lehajló szárakon kialakuló gombnagyságú tokokban érlelik a magokat. A tokok ne érjék a nedves földet, mert idő előtt felrepednek. A magok a nyár közepére beérnek, utána vethetők. Ugyanakkor a magtokokat csak akkor hagyjuk beérni, ha valóban szaporítani akarunk. Ellenkező esetben azokat a virágzás után eltávolítjuk. A szaporításra szánt magokat érdemes válogatni. A nagyobbakból nagyobb gumó fejlődik. A magok lassan, 6 hét után kelnek.

A ciklámennek kevés kártevője van, azonban a botrítisz vagy szürkepenész könnyen károsíthatja, ha pl. a növénynek öntözés után nincs lehetősége gyorsan megszáradni.

Télen ontja virágait

A karácsonyi kaktusz (Schlumbergera truncata) hajtásait lapos, fogazott szártagok alkotják. Nevét onnan kapta, hogy karácsony körül jelennek meg a hajtások csúcsán élénk színű, fehér, piros, rózsaszín vagy lilás-piros virágai. A levélszerű szár hajtásai kezdetben felfelé ívelnek, de később a többi szártag kifejlődése után lefelé hajlanak. Az idősebb növényekre a lecsüngő karakter a jellemző. Habitusa miatt ámpolnanövényként is használhatjuk, talán így, vagy polcra helyezve, szoliter növényként mutat a legjobban.

Hűvös, félárnyékos helyiségekben fejlődik legjobban. Kedveli a párás környezetet, a lágy vízzel való öntözést. Ügyeljünk rá, hogy cserepe alatt ne álljon a víz, mert ez a gyökérzet berothadásához, a növény pusztulásához vezethet. A bimbók megjelenése után a helyváltoztatásra érzékenyen reagálhat, ezért előfordul, hogy a frissen kapott, vagy vásárolt példány ledobja bimbóit, virágait. Ilyenkor csak következő évi virágzásában gyönyörködhetünk.

Az elvirágzott növényt hűvösebb, 15–16 C fok hőmérsékletű helyre vigyük, hetente csak egyszer öntözzük. Márciusban jelennek meg az új hajtások, ekkor ismét melegebb helyre tehetjük. Nyáron jól érzi magát a szabadban, árnyékos helyen. Augusztustól kezdve ismét hűvösebb környezetet igényel, ezután a bimbók megjelenéséig ritkábban öntözzük. (Ez a növény ún. pihenési időszaka.)

A bimbók megjelenése után ismét növelhetjük az öntözés gyakoriságát. Kártevői a takácsatkák, a viaszos pajzstetvek és a pajzstetvek lehetnek.

A korallvirág fényigényes

Európában egyre közkedveltebb a Madagaszkárról származó pozsgás korallvirág (Kalanchoe blossfeldiana, Crassulaceae). 1927-ben került Párizsba, 1928-ban egy német virágkereskedő, Robert Blossfeld, szobanövényként nevelte, és már 1932-ben már megkezdte értékesítését. Nagy áttörés a múlt évszázad nyolcvanas éveiben következett be, amikor kinemesítették mai, kompakt formáját, és megnövelték a virághozamot. Manapság már a korallvirág teltvirágú változatai dívnak.

A korallvirág átellenesen álló fényes, zöld levelei húsosak, vastagok, enyhén fogazottak. Virágai rendszerint pirosak, de előállítanak narancssárga és rózsaszín hibrideket is. Kompakt, kevés helyet foglal (30x30 cm), lassan fejlődik. A virágok magasan a levélzet fölé emelkednek. Vágott virágként is tartós.

A korallvirág nagyon fényigényes növény, szereti a közvetlen napfényt is. Ha legalább 4 órán át kap fényt, biztosan megtartja kompakt formáját, ám a nyári, tűző naptól óvni kell. A legjobban 19–20 fok C között érzi magát, télen legalább 10 C fokot igényel, ám 16 C fok alatt már nem számíthatunk virágzásra, 10 fok alatt leveleit elhullatja. Öntözzük rendszeresen. Virágzás idején tápozható. A pajzstetvek és a levéltetvek károsíthatják.

A korallvirág rövidnappalos növény, ha minimum 6 héten keresztül 14 órán át sötétben tartjuk, biztosan virágozni kezd. Természetes feltételek mellett tavasszal nyílik, de a fénymennyiség csökkentésével el lehet érni, hogy a tél közepén is virágozzon. Karácsonyra virágba borul, ha szeptembertől 30 napig 18 és 19 óra között sötétben tartjuk a növényt. A virágzás idején 2–3 hetente tápozhatjuk. Hosszan virágzik.

Az elnyílt korallvirág virágszár maradványait vágjuk le. Ha egyidejűleg a hajtásaiból is levágunk, bokrosodását segítjük. Ilyen módon még alsó leveleinek az elvesztése miatti felkopaszodása is megszűntethető. Ugyanezért egészen rövidre, tő közelben is visszavághatjuk, legalábbis egyes hajtásait.

Az aktív növekedés időszakában levél- vagy hajtásdugványról szaporítható. Az 5–8 cm hosszú szárról távolítsuk el az alsó leveleket. Olyan mélyre ültessük, hogy az eltávolított levelek helye a talajba kerüljön. Valamivel kevesebb vizet kíván, mint a kifejlett növény. Könnyű talajba ültetve 2-3 hét alatt begyökeresedik, 14-21 napig tartsuk meleg, kissé árnyékos helyen. Ezután végleges helyére kerülhet.

Más növényekkel ne ültessük össze. Mutatós, ha több cserepes növényt együtt tartunk. (garami, kertpont.hu, w, )