Új szelek a vegyszeres kezelésben

Hogyan változott a peszticidek használata Szlovákiában a felhasznált vegyszerek mennyiségét, illetve a hatóanyagok számát tekintve?

Szlovákiában az 1990-es évek elején regisztráltuk a felhasznált peszticidek mennyiségének legjelentősebb csökkenését, amikor a gazdálkodók korlátlan hozzáférést kaptak a modern kémiai anyagokhoz, és felhagytak az elavult termékek használatával, amelyeket hektáronként több tíz kilogrammban alkalmaztak. A FAO (Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet) statisztikai adatai szerint ez a csökkenés Szlovákia függetlenségétől 2018-ig akár az 54%-ot is elérheti. Az új hatóanyagok nyilvántartásba vétele ellenére számuk továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Nem mindegyiket lehet új, rendkívül hatékony, ugyanakkor környezetbarátabb szerrel helyettesíteni, amely ráadásul nem konkrét célszervezetre hat. Becslések szerint a jelenleg regisztrált hatóanyagok közül 2030-ig csak körülbelül 13% marad az európai piacon.

Valószínűleg nem jó hír egy vegyipari vállalat számára, ha kevesebb peszticidet használnak a gazdák…

A BASF támogatja az Európai Zöld Megállapodás célját. Úgy gondoljuk, hogy a kémiai innováció kulcsfontosságú e megállapodás sikeres végrehajtásához, amely csaknem 450 millió uniós polgár életét fogja befolyásolni. Komolyan vesszük kötelezettségvállalásainkat, ezért ezeket már most beépítjük a jövőbeni stratégiáinkba. Hosszú távú célunk a fenntartható mezőgazdasági termelés biztosítása. Konkrétan meg tudom nevezni saját kezdeményezéseinket, amelyek célja a CO2-kibocsátás csökkentése, a biológiai sokféleség védelme és előmozdítása, valamint a korlátozott természeti erőforrások használatának általános optimalizálása. Célunk, hogy segítsük a gazdákat a biztonságos és egészséges élelmiszerek előállításában. Ez új megközelítéseket, technológiákat és természetesen szoros együttműködést hoz magával az egész láncban.

František Kocka

Mi a véleménye az Európai Unió azon igyekezetéről, hogy egyre több hatóanyagot visszaszorítson?

Az új növényvédő szerek jóváhagyása terén jelenleg is szigorúak a követelmények, és megértjük a fogyasztók nyomását a további korlátozásokra vonatkozóan, amelynek eredményeként az EU-ban elfogadtak egy dokumentumot „Farmtól az asztalig” címmel. A BASF támogatja a mezőgazdaság átalakítását, de ennek a stratégiának a gyakorlati megvalósítása számos kihívást jelent. Először is az ütemtervet tekintve. 2030-ig a Bizottság 50%-kal szeretné csökkenteni a hagyományos peszticidek használatának kockázatát. Egy ilyen beavatkozás viszont a termelékenység jelentős csökkenéséhez vezetne. Megoldatlan kérdés marad, hogy ezt a célt hogyan lehet elérni az egyes tagállamokban, mivel a felhasznált peszticidek mennyisége országonként változó. Kérdéses az is, hogyan lehet elkerülni az élelmiszer-ellátási problémákat, valamint a gazdálkodókra és magukra a fogyasztókra gyakorolt pénzügyi hatásokat.

Ha hasonló termelékenységet akarunk fenntartani Európában, akkor kompenzálni kell a növényvédő szerek használatának csökkenését alternatív technológiák kifejlesztésével vagy alkalmazásával. Például az EU-n kívüli országokban figyelemre méltó előrelépés történt a modern növénynemesítés területén, ami a termelés növekedését vonja maga után. A jelenlegi uniós szabályozások azonban jelentős akadályokat állítanak a fejlett nemesítési technikák elé, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a növényvédő szerek és műtrágyák felhasználásának csökkentéséhez. Az új készítmények regisztrációjának magas költségei és összetettsége pedig lassítja az új generációs, csökkentett kockázati profilú peszticidek bevezetését.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a piac sajátosságairól sem. Például Szlovákiában lényegesen kevesebb növényvédő szert használunk, mint más nyugat-európai országokban. Sajnos jelenleg még ez sem tükröződik teljes mértékben a stratégiában. Ezért elengedhetetlen, hogy továbbra is párbeszédet folytassunk a célok kitűzéséről és a stratégia alkalmazásáról az egyes tagállamokat tekintve. A BASF a stratégiai céljainak teljesítése érdekében igyekszik felgyorsítani az új generációs hatóanyagok (pl. Revysol®) bevezetését, a precíziós mezőgazdaságot támogató digitális technológiák (pl. XarvioTM) kifejlesztését, vagy az éghajlatváltozással szemben jobban ellenálló fajták kinemesítését. A Revysol®, XarvioTM vagy hibrid búza programunk csak a kezdetet jelentheti ebben.

A múltban egyszerűbb volt regisztrálni egy hatóanyagot, mint most? Milyen volt a regisztráció anno és milyen most?

Általánosságban elmondható, hogy a jelenlegi uniós szabályozási keret a világ egyik legszigorúbbja, amely magas fogyasztó- és környezetvédelmet diktál. A múltban minden ország külön-külön regisztrált, így a regisztrációs folyamat követelményei eltérőek lehettek. Jelenleg az EU-ban a regisztrációs folyamat harmonizált, de figyelembe lehet venni az ország sajátosságait. Amint az egyik tagállam regisztrálja a terméket, a többi tagállam átveszi ezt a döntést. A jóváhagyás Szlovákiában ezután az erre szakosodott intézmények nyilatkozataival folytatódik, mint amilyen pl. a kassai Állatorvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Nemzeti Vegyészeti Referencialaboratóriuma, amely a termékek toxikológiáját és ökotoxikológiáját értékeli, a Vízgazdálkodási Kutatóintézet, amely értékeli a termékek viselkedését a felszín alatti vizekben, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet, amely értékeli a készítmények viselkedését a felszíni vizekben, végül a Szlovák Köztársaság Közegészségügyi Hivatalához kerül az ügy, amely megvizsgálja a maximális maradékanyag-határértékét. A regisztráció ezért tagállami szinten is nagyon összetett és alapos folyamat, amely garantálja a fogyasztók és a környezet biztonságát.

Természetesen a termékregisztráció követelményei szigorúbbak, mint a múltban. Míg korábban az anyagot a használatából eredő kockázatok alapján értékelték, addig most részben annak bevezetésveszélyei alapján értékelik. Általában azonban a veszélyalapú értékelés nem növeli az emberek és a környezet védelmének szintjét. A BASF támogatja a tudományosan megalapozott kockázatértékelési eljárásokat a jóváhagyás előtt, amely kizárólag a veszélyes tulajdonságok értékelésén alapul, ami jelenleg az EU-ban reális. Véleményünk szerint a vegyi anyagok kockázati tényezőjének tudományos alapú értékelése magasabb szintű biztonságot nyújt használatuk során.

Hogyan születik egy új hatóanyag, és mennyi időbe telik, amíg piacra kerül?

A növényvédő szer fejlesztése több mint 10 évet vesz igénybe: a kutatástól, beleértve az anyagok szűrését a laboratóriumi és az üvegházi körülmények közt, a fejlesztést, beleértve a terepi kísérleteket, a környezeti tanulmányokat és a formulációk fejlesztését a hivatalos regisztrációs folyamatig, a gyártásig és a marketingig. A több mint 100 000 vizsgált anyag közül végül csak egyet hoznak forgalomba. A folyamat során legfeljebb 300 vizsgálatot végeznek a magas biztonsági előírások betartása érdekében.

Egy új hatóanyag kifejlesztése nagyon időigényes és pénzügyileg megterhelő folyamat. Például az a hatóanyag, amelyet idén a Revysol® néven dobunk piacra Szlovákiában csaknem tíz évet vett igénybe, amely során a fejlesztőcsoportnak mintegy négyezer molekulát kellett megvizsgálnia és kiértékelnie. Stratégiánk az integrált, hosszú távon fenntartható megoldások kidolgozásán alapul, amelyek segítik a gazdálkodókat a termelés minőségének biztosításában és a hozam növelésében. Tavaly a BASF Agrármegoldások divíziója 840 millió eurót fektetett be új termékek és technológiák kutatásába és fejlesztésébe, ami a részleg forgalmának körülbelül 11%-át teszi ki. 2021-ben is tervezzük fenntartani a beruházások szintjét ebben a tartományban.

A rezisztencia kérdését illetően van-e még lehetőség új hatóanyagok létrehozására? Vannak-e még csodák, vagy a tudomány ezen a téren a „végét járja”?

A rezisztencia kérdése új és innovatív növényvédő szerek létrehozását igényli, amelyeken a BASF folyamatosan dolgozik. Az új gombaölő Revysol® hatóanyag kifejlesztése és sikeres regisztrációja is bizonyítja, hogy a tudomány még nem ért a végéhez. Az innovatív vállalatok továbbra is képesek kedvező környezeti profilú molekulák és a kórokozó ellen megbízhatóan fellépő hatóanyagok létrehozására. 2030-ig több mint 30 olyan újítás bevezetését tervezzük, amelyek kibővítik a vetőmagok, növényvédő szerek, biológiai alapú termékek és digitális eszközök kínálatát. Már azért is, mivel az innováció nemcsak új termékek és hatóanyagok létrehozását jelenti, hanem olyan technológiákét is, amelyek lehetővé teszik az adott termékben rejlő lehetőségek célzottabb kihasználását, ezáltal csökkentve a peszticidek használatából eredő kockázatokat.

Mindenki egészséges ételt szeretne, és az emberek többsége számára ez azt jelenti, hogy a termesztés során nem használnak vegyszereket. Lehetséges lenne-e a világ emberiségét ellátni peszticidek használata nélkül? Más szóval, mi lenne, ha minden bio lenne?

Becslések szerint 2050-ben több mint 9 milliárd embert kell jóllakatnunk, ami a mezőgazdasági termelés 50%-os növekedését jelenti a maihoz képest. A korlátozott természeti erőforrások és egyúttal a növények fenntartható módon történő termesztése olyan kihívások, amelyekkel meg kell küzdenünk. Jelenleg a világon minden kilencedik embernek nincs elegendő étele, ugyanakkor a globálisan előállított élelmiszerek csaknem 1/3-át dobják ki évente. A FAO becslései szerint a globális terméshozamok akár 40%-a is évente leértékelődik a kártevők tevékenysége miatt, ezért jogos a kérdés, hogy az élelmiszer-termelés növelhető-e anélkül, hogy a hagyományos mezőgazdasági technikákra, például a növényvédő szerekre támaszkodnánk?

Ön szerint az, amit az üzletláncokban „bio” jelzővel látnak el, ez valóban azt jelenti, hogy nem használtak a termelés során semmilyen vegyszert?

A termelésnek azt a részét, amelyet az üzletekben „bio” néven emlegetnek, általában nem teljesen vegyszerek használata nélkül állítják elő. Ebben az esetben ezek hagyományos peszticidek, amelyeket az ökológiai termelésben engedélyeztek. Ezenkívül biológiai készítmények, például feromonok is használhatók az előállítás során. A BASF ebben a szegmensben is jelentősen képviselteti magát, és tervezzük, hogy tovább bővítjük kínálatunkat.

Mi a véleménye az ökológiai gazdálkodásról?

Szeretném vázolni a saját biogazdálkodási elképzelésemet. Szerintem az ökológiai termesztés akkor van, amikor a talaj, a víz, a levegő és az állatok vagy növények sokféleségét átadjuk a következő generációnak, amely élelmiszert fog termelni úgy, hogy az még jobb állapotban van, mint ahogy mi megkaptuk. Az „ökológiai” szó számomra többrétegű, nem csak a peszticidek használatáról szól.

Az EU-ban az ökológiai gazdálkodás a teljes művelés alatt álló terület mintegy 7%-át adja. Nincs kétségem afelől, hogy ez az élelmiszer-előállítási módszer már megtalálta a helyét a gazdálkodók és a fogyasztók körében is, de minden tényt és összefüggést figyelembe kell venni. Alacsonyabb hektáronkénti hozam jellemzi, és az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett növényvédő szerek gyakran jelentősen nagyobb mennyiségben használhatók. Természetesen az így előállított termékek ára is lényegesen magasabb. Ha kizárólag az ökológiai gazdálkodásra szeretnénk támaszkodni, akkor máris jelentősen több szántóra lenne szükségünk, már csak a jelenlegi lakosság táplálását tekintve is. Különösen a fejlődő országokban várható a népesség növekedése, ezért úgy gondolom, hogy a hagyományos gazdálkodás továbbra is meghatározó lesz. Ellenkező esetben a bolygó lakói nem tudnak elegendő mennyiségű minőségi ételt biztosítani.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az élelmiszer-termelés jelenlegi módja nem igényel változtatásokat. Meg kell találnunk a módját a szerves anyagok növelésére a talajban, a talaj védelmére a tömörödéssel és az erózióval szemben, a talajvíz és a felszíni vizek, a méhek védelmére és általában a biológiai sokféleség előmozdítására. Sok olyan terület van, amelyet elhanyagoltunk az elmúlt három évtizedben.

Mit tanácsolna a gazdálkodóknak, hogyan válasszák ki a készítményeket a terményeik védelme érdekében, és hogyan alkalmazzák azokat megfelelően?

A növényvédő szerek helyes megválasztása és alkalmazása nagyon összetett kérdés. Ez alapvetően egy adott gazdaság szintjén zajló folyamat. A döntés során figyelembe kell venni az elővetemény, a fajta, a talaj és az éghajlati viszonyokat az adott helyen, az állomány állapotát, és természetesen helyesen kell meghatározni a károsító tényezőt. Szükséges, hogy az alkalmazott termék Szlovákiában regisztrálva legyen.

Egy termék piacra dobása azonban nem jelenti a munkánk végét. Folyamatosan figyeljük az adott termék teljesítményét különböző talaj- és éghajlati viszonyok mellett. Dokumentáljuk a termék hatékonyságát befolyásoló tényezőket, és ezeket a tényeket hozzátesszük a későbbi ajánlásainkhoz. Általában azonban nem javasoljuk ismeretlen beszállítóktól a vásárlást, akik gyanúsan alacsony áron értékesítenek. Szlovákiában a növényvédő szerek és műtrágyák forgalmazóinak bevált hálózata működik, és ezek garanciát jelentenek arra, hogy az ügyfél a tartályra írtakat vásárolja és fizeti meg.

Végül, de nem utolsósorban, célunk a maximális biztonság biztosítása termékeink kezelésében, azok használatától kezdve a tároláson át a tartályok tényleges ártalmatlanításáig. Rendszeresen képezzük ügyfeleinket a BASF-termékek helyes használatát illetően. Jelenleg más gyártókkal dolgozunk egy olyan zárt átviteli rendszer kifejlesztésén, amely hamarosan az európai piacon indul easyconnect néven. Célja annak biztosítása, hogy a munkavállalók minimalizálják a növényvédő szerek kezelésének kockázatát.

Czigler Mónika