Túl szép, hogy igaz legyen…

Úgy tartja a mondás, hogy a májusi eső aranyat ér, de amikor hetekig nem tud a gazda a földekre menni, ez már bosszantó is lehet. A betegségekkel nem annyira, inkább a kártevőkkel és a hideggel volt gond, különösen a repcében pusztítottak a kártevők, de akadt olyan terület is, ahol a gabonakalászt is érték fagykárok. A kukoricánál és a napraforgónál pedig akkor volt gond, ha a preemergens gyomirtást nem végezték el, mert posztemergensen már nagyon nehéz volt a védekezés. „Ha valaki nem tudott időben lépni, túlnőttek a gyomok, és ilyenkor nagyon körülményes a védekezés, mert ha az időjárás sem kedvező, és ha a gyomok is túlnőnek, nem minden gyomirtó-kombináció tud működni. A preemergens kezelések viszont nagyon jól hatottak, elegendő csapadék volt, hogy kiirtsa a gyomokat. Az idei év is jó tanulság volt arra, hogy idejében, lehetőleg preemergensen kell kezelni a területet” – figyelmeztetett Villár Gábor, az AM-AGRO kereskedelmi igazgatója.

Néhány gazda attól tartott, hogy ha eláll az égi áldás, és beköszönt egy melegebb időszak, az a gabonafélék betegségének rohamos terjedését fogja okozni. „Az idei szezonban legalább egy gombaölő szeres kezelést megspórolhattak a gazdák, de aki biztonságban akarja tudni a búzáját, az a kalászbetegségekkel szemben biztosan kezeli azt” – mondta Róbert Jurových, a BASF területi képviselője. Hozzátette még, hogy bár biztatóan festenek a repceföldek, a búzatáblák és az árpa is, az aratásig van még néhány olyan faktor, amely nagyon negatívan befolyásolhatja a termés alakulását. Ilyen például az is, hogy a nagy forróságokban „megsülhet” a kalász. „Már negyvennyolc éve vagyok a szakmában, és sok mindent tapasztaltam, így elmondható, hogy biztonságban csak akkor tudhatja a gazda a termést, ha az tető alá kerül, vagy ha már értékesítette. Jól emlékszem egy kísérletre, amelyet Zselízen végeztünk. Június hetedikén a búza még kiváló állapotban volt, amikor viszont június 14-én újra szemrevételeztük, láthattuk, hogy a 35 °C-os hőmérséklet egy hét alatt szinte teljesen elégette a kalászokat” – tette hozzá Róbert Jurových.

Az egyik általunk megkérdezett gazda elmondta, a változó időjárás következtében változtatni kell a régi szokásokon is. A repcét tavaly sokkal később vetette, mint ahogy a „nagykönyvben” meg van írva, aminek köszönhetően megspórolt egy növényvédelmi kezelést, és nem kellett morforegulátort sem használnia. Az általános vélemény az, hogy június közepéig az őszi vetemények szépnek mutatkoztak, talán túl szép is a helyzet ahhoz, hogy igaz legyen…

-er-