Természetes növényi talajfertőtlenítő

Újabb kísérletekkel a szakemberek igazolták, hogy a fehér mustár (Sinapis alba) gyökérzete biológiailag aktív anyagokat termel és választ ki. Ezek elsősorban izotiocianátok, amelyek hidrolizálnak, majd gázosodnak a talajban. Ezek a ciántartalmú vegyületek erősen pusztítják a talajban található károsítókat. A talajban található fonálférgek, cserebogárpajor jelentős részét elpusztítják.

Hogy a biokertészek is kellőn kihasználhassák a mustár talajfertőtlenítő és más kedvező hatását, szükséges, hogy időben beszerezzenek kellő mennyiségű olcsó mustármagot és szeptember második felétől a felszabadult sorokra és be nem árnyékolt sorközökre minél sűrűbben elvessék. A vetést folytassuk a következő hónapban is addig, míg csak a hőmérséklet annyira nem csökken, hogy a mustármag csírázására semmi remény nincs.A mustárvetemény agrobiológiai jelentősége óriási. Azonkívül, hogy a gyökérzete által termelt anyagok pusztítják több talajlakó kártevőit, a talaj felett levő növényi rész is riaszt több kártevőt. A kikelt növényzet védi a talajt a kiszáradástól, az erózió ellen. Megfelelő feltételeket teremt a gazdag talajélethez és nagyon fontos szerepe a talaj átlevegőztetésében azáltal, hogy még a sziklevél stádiumban levő növény is hosszú gyökeret fejleszt. A növény -7 C foknál tejesen elfagy. Tavasszal a giliszták szinte minden egyes elhagyott növénymaradványt elfogyasztanak és ezáltal a felszínig készítenek járatot, amely lehetővé teszi a talaj megfelelő átlevegőztetését anélkül, hogy szántani vagy ásni kelljen. A visszahagyott gilisztahumusz pedig jelentősen növeli a talaj termőképességét.

A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára