Tavaszváró rovarkártevők

A kerti növények legtöbb kártevője a gazdanövényen vagy annak környékén telel át. Ha eredményesen szeretnénk ellenük védekezni, tudnunk kell, honnan, mikor, milyen fejlődési alakban jelennek meg, és kezdik meg táplálkozásukat (károsításukat), majd szaporodásukat.

A levéltetvek többsége tojás alakban vagy kifejlett, speciális áttelelésre képes tetű alakban telel át az évelő, fás növények kérgén. Áttelelésük gyakran bizonyos növényfajokhoz kötött, tavasszal ezekről a növényfajokról másokra vándorolnak, és váratlanul nagy tömegben tűnnek fel, felszaporodnak. Szívó kártevők, a szívogatás mellett vírusok terjesztésével rendkívüli kárt tudnak okozni.

A fás növényeket (gyümölcs-, szőlő és díszfákat) fertőző atkák szintén a fák kérgén meglapulva vészelik át tojás alakban a kemény telet. Továbbfejlődésükhöz szükséges felmelegedés után megjelennek a 4 pár lábú, apró, pókszerű állatok, szívogatásukkal erős deformációt idéznek elő.

Cserebogarak lárva alakban a talaj 30-40 cm-es mélységében húzódnak meg, és tavasszal a talaj felmelegedésével jönnek a talaj magasabb rétegeibe. A lárvák szinte minden növényfaj gyökerét, gyökérnyaki részét elrágják, és hirtelen növénypusztulást okoznak. Ásáskor gyakran kerülnek a megforgatott talajjal együtt a felszínre. Ha darabszámuk meghaladja a 1-2 db-ot négyzetméterenként, kémiai védekezés indokolt ellenük.

Leggyakoribb gyümölcsfajok molykártevői közül az almamoly, barackmoly, szilvamoly a fák kéregrepedéseiben, annak mélyedéseiben telelnek. Minden olyan kártevő, mely a fák kérgén telel, a törzs és vázágak drótkefélésével száma hatékonyan gyéríthetők, hatástalaníthatók. Bár ez a mechanikai védekezési mód az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult, házikertekben érdemes alkalmazni, mert a kémiai kezelések, permetezések számát csökkenthetjük vele.

Elterjedt kártevők fás növényeken a pajzstetvek. A kemény pajzsuk alatt, erősen a fakéregre tapadva telelnek át a fertőzött növényeken. A fakéreg drótkefélésével ezek többsége szintén elpusztítható, bár a téli permetezést sem nélkülözhetjük.

A cseresznye és meggy termését károsító és abból kimászó cseresznyelégy lárvái a talajban bebábozódnak, majd onnan repülnek ki az apró legyek. A gyümölcsfák zsenge leveleit károsító ormányos bogarak, a burgonyabogár egyedei, a poloskák kifejlett (imágó) alakban, a lehullott levelek alatt telelnek. Az aknázómoly kártevők többsége, például a vadgesztenye aknázó moly, a lehullott levelekben telel. Az áttelelő alakok elleni védelem módja ezeknél a kártevőknél a fertőzött, lehullott lomb tél előtti összegyűjtése és megsemmisítése, illetve a talajba dolgozása.

A levéltetvekkel táplálkozó, tehát hasznos tevékenységet folytató katicabogarak is az avar alatt várják a tavasz megjelenését. Amikor a lehullott leveleket összegyűjtjük, hogy elégessük, a benne lapuló katicabogarak is a tűzbe kerülnek. Ezért a komposztálható levelek égetését kerüljük, így a hasznos katicák életben maradnak.

A fák kérgén vagy repedéseiben áttelelő rovarok ellen télen, a fák nyugalmi állapotában, a rügypattanás előtt lemosó permetezéssel lehet védekezni. Mindegyik rovarcsoport ellen hatásosak az olaj tartalmú szerek. Ölő hatásuk elve: a olajoldatból készült vékony permetlé-réteg alatt a rovarok levegő híján megfulladnak és elpusztulnak. A lehullott levelek alá húzódó rovarok telelését megakadályozhatjuk a lomb összegyűjtésével.