Növénytermesztés a nitrátérzékeny területeken

Tudni kell, hogy a kormányrendeletben kijelölt helységek kataszterein belüli területek, a veszélyeztetettség mértéke szerint A, B és C csoportra vannak osztva, ahol a C betűvel megjelöltek a különböző szennyeződési lehetőségek szempontjából a legérzékenyebbek. További jogszabály, a 215/2016 sz. minisztériumi rendelet lényegében a „Nitrátová direktíva” néven ismert, és a 136/2000 számú törvényhez kötődik.

Főbb követelmények

Az állattartóknak az állományuk által legalább a 6 hónapos időszak alatt keletkezett szilárd állagú szerves trágya raktározására és ugyanennyi időben keletkezett hígtrágya tárolására alkalmas trágyateleppel kell rendelkezniük. A tárolóhelyeknek megfelelően szigeteltnek kell lenniük, ami meggátolja víz átszivárgását a talajba, emellett a hígtrágya tárolójának egy, a túltöltés meggátoló jelzőberendezéssel kell rendelkeznie. Az egy állat által kitermelt trágyamennyiség normáját a törvény 1. számú melléklete tartalmazza, állatfajok és korcsoportok, illetve az istállózási módok szerint. Amennyiben az állattartó nem rendelkezik ilyen raktározási kapacitással, bérelhet ilyet, vagy a trágyát átadhatja (eladhatja) egyéb felhasználásra. A szilárd állagú istállótrágya és a komposzt a nitrátérzékeny területeken ideiglenesen tárolható a szántóföldön is, amennyiben a parcella a veszélyeztetettség szempontjából az A, vagy a B besorolási területek közé tartozik. A tárolás helyének legalább 100 m távolságra kell lennie a legközelebbi felszíni víztároló partjától, a talaj lejtése pedig nem haladhatja meg a 30-ot. A szilárd állagú trágya és komposzt szabad tárolása esetén is meg kell gátolni a felszíni, vagy a föld alatti vizek szennyezését. A telephelyi szilárd alapú, szigetelt tároló helyekről az istállótrágyát, vagy komposztot csak azok utolsó feltöltése után 3 hónap elteltével szabad a szabad területre áthelyezni, kivéve az úgynevezett mélyalmos istállózásban kitermelt istállótrágyákat, és azokat, amelyekben szalmás almozást alkalmaznak és a hígtrágya és egyéb szennyvíz elkülönített, szigetelt tartályokban van tárolva. Továbbá azokra a telephelyekre, ahol az almozáshoz naponta, egy számosállatra számítva 6 kg-ot meghaladó alomszalmát használnak fel, és így nem keletkezik hígtrágya. Természetesen ezek igazolása „napi” nyilvántartáshoz kötött, illetve a helyszínen ellenőrizhető. A szabad területen ideiglenesen elhelyezett trágyatelepet az első kiszállítás időpontjától számítva legkésőbb 8 hónapon belül fel kell számolni, utána ugyanazon a helyen leghamarabb csak 4 év elteltével lehet új ideiglenes trágyatelepet létesíteni.

Szigorúan tilos

Szigetelés nélküli, ideiglenes trágyatelepet tilos létesíteni a fokozottan veszélyeztetett, azaz C parcellákon, az állandósult mocsaras területeken, a 0,6 méternél magasabb talajvíz esetén akkor sem, ha ez a szint csupán átmenetileg jön létre, több mint 30 talajlejtésnél, a folyóvizek inundációs területein, a feltárt föld alatti vízkészletek környékén – amennyiben az illetékes vízgazdálkodási intézmény így döntött – és a könnyű, szemcsés talajokon.

Nitrogénalapú trágyák alkalmazása a nitrátérzékeny területeken tilos bizonyos, a törvény 2. számú mellékletében megadott határidőkereten belül, eltekintve némely kivételtől, amelyek engedélyezését az illetékes központi intézmény (ÚKSÚP) adhatja ki. Nitrogénalapú szerves, vagy szervetlen trágyákat a szántóföld kultúrnövényekkel nem lefedett időszakaiban a szilárd állagú trágyák esetében közvetlen a talajba való bedolgozással, hígtrágyák esetén a talajszint alá juttatással lehet alkalmazni. Emellett figyelembe kell venni a növényeknek a törvény 3. számú mellékletében megadott nitrogénszükségleteit és betartani a törvény 4., 5. és 6. számú mellékleteiben található adatok alapján a szerves és szervetlen trágyákban a leköthető nitrogénmennyiségeket.

Évente ki kell dolgozni a tervet

A nitrogénérzékeny területeken gazdálkodóknak évente, legkésőbb augusztus 31-ig ki kell dolgozniuk a következő gazdasági évi nitrogént tartalmazó trágyák alkalmazásának tervét. Az őszi hónapokban a cseppfolyós és szilárd szervetlen trágyák alkalmazásában legfeljebb 40 kg/ha nitrogénadagolás alkalmazható, míg a szerves anyagokban lekötött nitrogén esetében maximum 80 kg/ha. Meg kell gátolni, hogy a növények által nem felhasznált nitrogén a vízkészletekbe kerüljön a betakarítási és az úgynevezett trágyázási tilalom megkezdése közötti időszakban. A tavaszi időszakban legfeljebb 60 kg/ha nitrogén adagolható alkalmakként a kevésbé veszélyeztetett, az A és a B csoportba sorolt parcellákon, míg a fokozottan veszélyeztetett C csoportba sorolt parcellákon max. 40 kg/ha egyszeri nitrogénadagolás a megengedett. Bizonyos esetekben ez az adagolás – elsősorban a magasabb nitrogénigényű növények, mint pl. a kukorica, repce és bizonyos zöldségfélék esetén az előírt nitrogénadagolás 50%-kal növelhető, kivéve a C csoportba sorolt területeket. A törvény további részeiben kitér a nitrátérzékeny területeken található rétek, legelők trágyázási korlátozására, továbbá szabályozza a vízkészletek szomszédságában lévő mezőgazdasági területek trágyázási lehetőségeit. Például, hogy a 7%-nál kisebb talajlejtésnél az A és a B területeken a vízpart közepétől számított legalább 10 m, a C területeken pedig 20 m sávon belül tilos nitrogénalapú műtrágyákat alkalmazni. A 7 %-nál nagyobb lejtésű területeken pedig 25 m ez a trágyázásmentes terület, sőt, amennyiben az ilyen területeken úgynevezett széles sortávolságú növényeket (főként cukorrépát, kukoricát, burgonyát) termesztünk, akkor a törvény 10c paragrafusa (11) b) pontjában leírt erózióellenes intézkedéseket kell betartani.

A törvényre kötődő 174/2017 számú kormányrendelet tárgya a regisztrációs információs rendszer, az időjárás helyzetének elérhetősége, a nitrogéntrágyák kivételes felhasználása kérvényezésének módja, a kiegészítő raktározási helyek jelentésének módja, a nitrogéntrágyák felhasználásának tervezése és az ellenőrzések regisztrációja. Az ide vonatkozó jogszabályok a http://www.uksup.sk/opvr-legislativa/ linken találhatók.

Az előírt nyilvántartás, a helyesen kitöltött jelentések mellett jó lenne ezeket a gyakorlatban is betartani, hisz nem kevesebb, mint az életet adó vizeink jövőbeni minősége a tét.

Varjú János, a Varjú Consulting tanácsadói iroda tulajdonosa