Mire ügyeljünk a szója termesztésénél?

Az EU szójaszükségletének több mint 90 %-át csak importból tudja biztosítani. Az igény a nem génmódosított végtermékre egyre növekszik, és ez az árakban is megmutatkozik. Ezért is nagyon fontos, hogy a területnövekedés mellett minél nagyobb figyelmet fordítsunk a technológia fejlesztésére.

A szója vetésénél szükséges a terület alapos kiválasztása, a megfontolt fajtaválasztás és elsősorban a kritikus agrotechnikai elemek betartása. Bizonyos régiókban nem nélkülözhető az öntözés sem, már kisebb vízadagokkal is jelentős sikereket érhetünk el, hiszen ha biztosítjuk a megfelelő párás mikroklímát, azzal 1–1,5 tonnával is emelhető a termésátlag.

Elővetemény, gyomirtás

A terület kiválasztásánál nagyon fontos az elővetemény és annak gyomirtása, hiszen sokan kukorica után vetnek szóját, de néhány kukoricában használt gyomirtó szer bizonyos esetekben jelentősen károsíthatja a szóját, mint utónövényt. A növény ugyan képes ezt kiheverni, de a fertőzés következtében elvékonyodott, parásodott szár a legkisebb mechanikai behatás esetén sem tartja meg az akár 30–40 cm-esre már megnőtt növényt, mely egyszerűen kitörik, elszárad.

További problémákat okozhat, ha a szója vetését követően, kelés előtt alkalmazott gyomirtó szereket jócskán az engedélyezett koncentráció felett alkalmazzák. Ezekben az esetekben tovább nehezíti a helyzetet, ha a szója kelését követően intenzív csapadékot kapunk („csapó eső”), ilyenkor a növények első valódi levelei leszáradnak. Ezt az állomány nagy valószínűséggel túléli, de biztosan hozamcsökkenéssel jár.

A szójáról általában elmondható, hogy növényvédelmi szempontból – a gyomirtástól eltekintve – nem túlságosan igényes növény. Kevés a kórokozója, kártevője. Akik azonban nem nézik folyamatosan az állományukat és nem védekeznek szükség szerint a nyomástól függően, azok jelentős hozamkieséssel számolhattak az atkák károsítása miatt. Ezek a kártevők általában frissen kaszált árokpartokról terjednek a táblaszélekre, majd onnan karéjosan tovább. Védekezni atkaölő szerekkel eredményesen lehet.

Oltott vetőmag

A szója nem őshonos növényünk, ezért nem őshonosak talajainkban azok a baktériumok sem, amelyek a szójanövény gyökerén gümőt tudnak képezni. Ezek a gümők a növény nitrogénszükségletét képesek biztosítani a tenyészidőszak alatt. A vetőmagot ezekkel a baktériumokkal oltani kell. A jó oltás, a megfelelő gümőképződés, eleve záloga a magas termésátlagnak (1–1,5 t/ha-os többlet), a termény magas nyersfehérje-tartalmának (32–33 % feletti nyersfehérje) és a szóját követő növényi kultúra magasabb hozamának.

Tőszám – „Arany középút”

A szója termesztésénél gyakran felmerülő kérdés az optimális tőszám megválasztása. Az agrotechnikai kísérleteink alapján megállapítható, hogy a hektáronkénti optimális tőszám a 350–550 ezer növény/ha sávba esik. A sávon belül az állományt érő egyéb hatások vélhetően nagyobb befolyással vannak a hozamra, mint maga a tőszám. Általánosságban elmondható, hogy a korai, kisebb bokrosodási hajlammal rendelkező fajtákat magasabb, akár 600 ezer növény/ha tőszámon érdemes termelni, míg a középérésű, elágazásra inkább hajlamos fajtáknál ez 400–550 ezer növény/ha. Alacsonyabb tőszámnál a gyomosodás nagyobb gondot okozhat. A cukorrépa vagy kukorica sortáv alkalmazása nem helyből elvetendő, hiszen itt lehetőségünk van a mechanikai gyomirtásra is, de megfelelő fajtát, technikai hátteret és nagy odafigyelést igényel (pl. a talaj-előkészítés, tápanyagellátás terén). Ugyanis az esetleges termesztési hibák ebben az esetben felnagyítódnak. A tőszám emelése magasabb növényeket eredményez, de ebben az esetben romolhat az állóképesség, viszont az alsó hüvelyek is magasabbra kerülnek, csökkentve a betakarítási veszteséget. Az állomány sűrítése/ritkítása előnyökkel és hátrányokkal egyaránt jár, mindenkinek feladata a számára kedvező „arany középút” kiválasztása, amely igazodik a saját technikai, termőterületbeli adottságaihoz.

Fajtaválasztás

Olyan fajtákat válasszunk, melyek tág tőszámintervallumban képesek kihozni magukból a maximumot, bokrosodási hajlamukkal kompenzálni a kisebb technológiai hibákat. Nagyon fontos a megbízhatóan magas hozam, hogy intenzív körülmények között azt kihasználhassuk, de itt a Kárpát-medencében fontos szempont a szárazságtűrés is.

Szóját termeszteni korántsem olyan bonyolult, mint repcét, ezért egy kis odafigyeléssel, a technológia betartásával és kellő fajtatulajdonosi háttértámogatással akár a következő évtized sikernövényévé is válhat.

Szegedi Gabonakutató