Agro

A gümőképződést befolyásoló tényezők

A gümőképződést abiotikus és a biotikus tényezők befolyásolják. Az abiotikus tényezők közül a legfontosabbak a talaj pH-értéke, a talaj hőmérséklete, a talaj nedvességtartalma, a talaj tápanyag-ellátottsága, műtrágyahatás, peszticidek hatása.
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

2019. február 12. 14:28

A talaj kémhatása

A rhizóbiumfélékről általánosságban elmondható, hogy a semleges (pH = 7), illetve az enyhén savas (pH = 6-7) közeget kedvelik. 5 alatti pH-értéknél már a rhizóbiumok életképességi problémákkal küszködnek, illetve az ilyen mértékű savanyúság már meggátolja magát a gümőképződés kialakulásának kezdeti fázisában létrejövő kapcsolatot a rhizóbium és a hajszálgyökerek között, a rhizóbium képtelen behatolni a növény gyökérszövetébe, így a gümőképződés elmarad. A talaj szélsőséges kémhatása a tápanyagok hozzáférhetőségének, felvehetőségének korlátozása útján, közvetetten is befolyásolja a gümőképződést.

 

A talaj hőmérséklete

A magas talajhőmérséklet a növények gyökérzónájában erősen gátolhatja a pillangósok gyökerének rhizóbium általi infekcióját, vagyis a gümőképződést, valamint magát a N-megkötést (a már létező gümőknél). Szójánál ez az érték a 35–40 Celsius fok közé esik. Az optimálisnál magasabb, tehát az e feletti hőmérséklet késleltetheti, vagy mélyebb, illetve hűvösebb talajrétegekre korlátozhatja a gümőképződést. A szemcsés szerkezetű talajokban a rhizóbiumok hőtűrése magasabb, mint a nem szemcsés szerkezetűekben.

 

A talaj nedvességtartalma

Míg az enyhe vízhiány csak gümőszámcsökkenéssel jár, addig a közepes és szélsőséges vízhiány mind a gümőszámra, mind pedig a gümőtömegre negatívan hat. A talaj nedvességtartalmának csökkenése a nitrogénkötés redukcióját idézheti elő. A vízhiány a vegetációs időszakban sokkal károsabb hatású a gümőképződésre és a nitrogénkötésre, mint a reprodukciós időszakban. Nedves talajokban a rhizóbiumok hőtűrése is magasabb.

 

A talaj tápanyag-ellátottsága

Az irodalmi adatok a gümők nitrogénkötési hatékonysága szempontjából a makro-, mezoelemek közül kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a kalcium- és foszforellátottságnak. Különböző stresszhatásoknál (hőmérséklet, pH, szárazság stb.) a kalciumra és foszforra a rhizóbiumok igénye megnő.

 

Műtrágyahatás

A kutatók egyöntetű véleménye, hogy a növény érzékeli a talajban a nitrátkoncentrációt és képes hozzáigazítani a nitrogénkötés mértékét. Közölnek olyan eseteket, ahol 200 kg/ha nitrogénkoncentráció nem idézett elő semmilyen változást a szója állományban található Bradyrhizobium-populáció esetében, pedig ez pétisóban számolva 740 kg/ha. Mások azt tapasztalták, hogy a szója nitrogénkötésére a talaj nagy nitrogéntartalma – 83 mg/kg – gátló hatást fejtett ki. A nitrogén-műtrágyázással kapcsolatban tehát nem a nagymértékű N-műtrágyázás káros hatásait kell feszegetni, hanem a nagymértékű N-műtrágyázás feleslegességét kell hangsúlyozni.

 

Peszticidhatás

A növénytermesztésben alkalmazott növényvédő szerek szintén hatással lehetnek a rhizóbiumokra és a gümőkre. Az oltóanyaggyártók szinte minden esetben felsorolják, mely csávázószereket lehet a készítményeikkel együtt használni az oltóanyag károsodása nélkül.

Szegedi Gabonakutató

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Čaputová magyar civilekkel egyeztetett

Haščák állítólag egymillió eurót fizetett a Gorilla-felvételért

Két sztrókja is volt a Trónok harca sztárjának

Pénzzel lehet pénzt keresni

TRAGÉDIA: Kamion gázolt gyalogost, a sofőr először azt hitte, egy állatot ütött el

Az SNS támogatja az előrehozott választásokat

Legfrissebb galériák
Olvasta már?