A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok közül azok választják a mezőgazdasági szektort a megélhetésük forrásának, akiknek már a szülei, vagy nagyszülei is ezzel foglalkoztak. Nem volt ez másképp a bényi Balogh Balázs esetében sem.
Kisállattenyésztő és agronómus is egyben
A fiatal mezőgazdász esetében is igaz a mondás, miszerint nem esett messze az alma a fájától, hiszen a családban „az ősök” is foglalkoztak mezőgazdasági termeléssel, az viszont különösen érdekes, hogy milyen ágazatot választott a fiatal gazda a mezőgazdasági főiskolán. Állattenyésztésre szakosodott, azon belül is a kisállatok, illetve a szárnyasok tenyésztésére, ami ugyan manapság a legkevésbé menő szakma, hiszen talán ebből van a legkevesebb Szlovákiában. „A szüleim csak kis területen gazdálkodtak, amit most megművelünk testvéremmel, azt már közösen vásároltuk. Bár nem nagy területről van szó, 1,5 hektár szántóföldünk van, de odahaza tartunk még nyulakat és baromfit is” – mondja a fiatal gazda.
Elmondása szerint a szántóföldön most takarmánynövényt termesztenek, és a saját területen kívül majd 3 hektár területet kaszál. A szénát, illetve a lucernát értékesítik. Arról pedig, hogy milyennek kell lennie a jó takarmánynak, szintén elsajátított mindent a főiskolán.
De nem ez képezi a fiatal mezőgazdász fő megélhetési forrását. Mivel helybeli, és tettre kész fiatalember, a bényi Agroavar mezőgazdasági vállalat megszólította, vállalja el a cégnél az agronómusi teendőket. Így az előző munkahelyét, a fácánneveldét otthagyva már három éve a bényi Agroavar kötelékében van. A vállalat úgy 2800 hektáron gazdálkodik, ahol őszi búzát, őszi sör- és takarmányárpát, káposztarepcét, őszi borsót, tavaszi árpát, kukoricát és napraforgót is termesztenek. A föld, amit művelnek, 1/3 részt dombos, 1/3 részt ártéri, 1/3 részt pedig sík terület. „A Garam közelsége miatt a megművelt föld nagy része kötött, de van erdőtalaj és feketeföld is” – sorolja.
Azt tartja a mondás, hogy a májusi eső aranyat ér, ez a takarmánynövényekre, illetve a fű növekedésére is jól hatott, azonban sok gazda amiatt aggódott, hogy nem mehet a földekre. A kukoricánál ez meg is látszott Bényben is, mivel a nagy esőzések miatt a posztemergens gyomirtást nem tudták elvégezni. Az agronómus szerint ez nem egyedi probléma Szlovákiában. „A kukoricánál, de még a napraforgónál is sok helyütt elszaporodtak a gyomok. A hideg időjárás a repcére rányomta a bélyegét, de a búzánál is akadnak fagykárok. Nagy gondot okoz az, hogy a permetszerek használata korlátozódott, egyre több hatóanyag kerül ki a forgalomból, ami a kártevők és kórokozók elszaporodását okozza. Többször kell permetezni, a növényvédelem nagyon körülményessé vált. Ezért nagyon fontos a gazdák közötti tapasztalatcsere, mi is informálódunk, hogy mások hogyan oldják meg a problémáikat” – mondja.
A nagy terület, illetve a növénykultúra összetétele igényli a hatékony gépparkot, viszont amit még ennél is inkább kiemel, az a munkaerő hatékonysága. „Ami a speciális tevékenységeket, illetve a gépek kezelését illeti, nagyon örülök annak, hogy jó szakembergárdával rendelkezik a vállalat, ez egyébként a cég egyik nagy erőssége” – teszi hozzá.
A fiatal gazdának tehát nemcsak a munkában, hanem otthon is tartania kell a frontot, de mint mondja, ha valaki nem a munka sokaságát nézi, megéri a fáradtságot…
(czm)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.