Kevesen jelentkeztek a mezőgazdasági szakokra

A mezőgazdasági szektorban óriási a hiány a szakképzett munkaerőből, és az oktatási intézmények, vállalatok, valamint a szektorban érdekelt egyesületek minden fórumot kihasználnak arra, hogy a mezőgazdasági munkát népszerűsítsék. Azonban úgy tűnik, mindez hiába, a diákok inkább a jól csengő, divatos szakokat választják, még akkor is, ha nagyon kicsi az esély arra, hogy ebben a szakmában érvényesülni tudnak. A mezőgazdasági jellegű oktatási intézmények viszont állítják, az ilyen szakon végző diákoknak nincs gondjuk az elhelyezkedéssel, sőt, a fizetési feltételek sem a legalacsonyabbak. Mégis nehéz feltölteni az ilyen irányú szakokat. Néhány évvel ezelőtt a komáromi Műszaki Szakközépiskola próbálkozott a mezőgazdasági gépjavító szak beindításával – sikertelenül. Az ógyallai Műszaki és Gépesítési Szakközépiskola viszont indított ilyen szakot. A mezőgazdasági gépszerelő szakon a mezőgazdasági gépek javítására készítik fel a diákokat, egy másik szakon belül, a mezőgazdasági gépkezelő szakon pedig a gépek működtetését sajátítják el, beleértve az állattenyésztést szolgáló modern berendezéseket is. Az említett két szakra összesen csak 16 tanulót vehettek fel a kvóta szerint, de még ezt sem sikerült elérni. A duális képzés itt is működik, bár egy kicsit más formában. Az iskola igazgatója, Papp Benő elmondása szerint a cégek keresik a diákokat, sokan már a gyakorlat alatt megalapozzák jövőjüket, mert az ügyesebbeket a cégek gyorsan leszerződtetik a tanulmányok befejeztével.

A mezőgazdaságigép-kereskedőket tömörítő szervezet, az Agrion is nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdasági szakok népszerűsítésére, minden fórumot, lehetőséget kihasznál arra, hogy a fiatalokkal megértesse, nem egy elavult szakmáról van szó, és egyáltalán nem „ciki” manapság a mezőgazdaságban dolgozni. Épp ellenkezőleg, a modern gépek működtetése szakértelmet igényel, a drága gépeket a tulajdonosok nem adják szívesen olyan kezébe, aki felelőtlenül áll a gépek működtetéséhez. A jó munkaerőt viszont megbecsülik. Annál is inkább, mert ebből nagyon kevés akad Szlovákiában. Az Agrion védnöksége alatt Szlovákiában 3 szakközépiskolában (Pruské, Szepsi, Rimaszombat) indult képzés, az agromechatronika szak, amely a gépészet, automatizáció, hidraulika, pneumatika, mechatronika és a mechanika alapjaiból készíti fel a diákokat. A végzős diák képes lesz nemcsak kezelni és működtetni a gépeket, hanem karban tartani, diagnosztizálni és elhárítani a hibát, de az ökonómián, könyvelésen, marketingen és menedzsmenten belül is szerez fontos ismereteket. Tehát a mezőgazdasági szakokra toborzók hangoztatják, ma már a mezőgazdaságban dolgozni nem „piszkos munka”, vannak olyan traktoristák, akik a gépjeikben cipőt cserélnek, nehogy összepiszkolják. A másik sokat hangoztatott érv a mezőgazdasági munka mellett, hogy nem kell monoton munkát végezni a szalag mellett bezárva a gyárban egész nap, hanem a szabadban végezheti a munkás a dolgát.

A felmérések szerint az agrár-élelmiszeripari szektorban 1995-ben még 203 000 mezőgazdasági munkás dolgozott, 2014-ben már csak 53 000. A szektort ráadásul az elöregedés fenyegeti, főleg a férfiak esetében. Erre panaszkodik az ógyallai szakközépiskola igazgatója is, aki szerint nemcsak a szektort veszélyezteti az elöregedés, hanem a szakiskolákat, illetve a szakoktatói gárdát is. „A mesterek és a szakoktatók 2-3 év múlva nyugdíjba vonulnak, és nem lesz, aki tanítson a szakiskolákon, mert a fiatal mérnökök, szakemberek a jobb bérezés miatt inkább máshol helyezkednek el” – vázolta a riasztó helyzetet Papp Benő.

-er