Készüljünk a KAP következő tervezési időszakára

Napjainkban elsősorban a koronavírus okozta beláthatatlan mértékű emberi áldozatai mellett ma már egyre több makrogazdasági szakértő és intézmény véleménye szerint nem kérdés, hogy lesz e gazdasági válság, hanem az, hogy milyen mértékű lesz annak negatív hatása. Természetszerű, hogy az ilyen helyzetben számtalan kérdés merül fel az agrárvállalkozók részéről, érzékelve a brexit okozta negatív hatásokat is. Hogyan alakulnak majd kitermelt javaink piaci árai? Milyen prioritásai lesznek majd az következő 7 éves tervezési időszak közös agrárpolitikájának (KAP)? A jelenlegi helyzetben ugyanis már a 2014–2020-as tervezési időszak a még nem befejezett pályázati felhívásainak a kimenetele is kérdésessé válik. Ez a helyzet bizonyára nagy próbatétele lesz majd az EU-nak és a tagállamoknak, ill. az EU-n belüli együttműködésnek. Az EU-n belül most következik egy átmeneti időszak, egy ún. költségvetési provizórium, ami talán két évig is eltarthat.

Már most gondolni kell a jövőre

A mezőgazdasági termelés kevésbé kiszámítható kimenetele ellenére is ajánlatos a jövőre gondolni, hosszabb időre is tervezni, odafigyelni a várható agrártámogatások alakulására, hiszen az agrártámogatások éppen arra hivatottak, hogy kompenzálják a kiszámíthatatlan külső tényezők hatásait.

Jelenleg Szlovákiában ki van dolgozva egy fontos dokumentum, az Intervenciós stratégia néven közzétett elemző tanulmány, amely a 2021–2027-es tervezési időszakra kidolgozott KAP Stratégiai Tervét hivatott támogatni. Ez a tanulmány része a Szlovákia mezőgazdasági stratégiai tervének. Összhangban van az Európai Parlament és Tanács rendeletének javaslatával, amelynek alapján a tagállamok kidolgozzák a KAP keretein belüli saját stratégiai terveiket.

A dokumentum három általános célt fogalmaz meg, amelyeket kilenc specifikus cél részletes elemzése formájában mutat be. Jóllehet a dokumentum csak átmenetinek mondható, ám érdemes alaposabban áttanulmányozni, figyelemmel kísérni a fejleményeket, az agrártámogatások fő irányvonalait, amelyekre már lehet építeni a vállalkozások saját víziója, stratégiai tervezése folyamatában.

A 2021–2027-es KAP fő ismérvei

A támogatási pénzkeret esetében a 2014–2020-as tervezési időszakhoz képest számolni lehet némi csökkentésre. A támogatási rendszer szerkezetében nem lesz különösebb változás, azaz marad a két pillér rendszere, viszont lesznek bizonyos átcsoportosítások a vállalkozási formák támogatásai közt. Nagyobb hangsúlyt kapnak a kis-, kezdő ill. családi vállalkozások támogatásai. Emellett csökkennek a nagyobb mezőgazdasági területet művelő vállalkozások területalapú támogatásai, főként gabonafélékre és olajos növényekre orientált, azaz a kevés emberi munkát igénylő gazdálkodási formájú vállalkozásoké (támogatási plafon bevezetése). Ez a támogatási hangsúly áthelyezés a kisvállalkozások, ill. az állattenyésztés és a speciális növénytermesztés javára és átszövődik a támogatási formák egész rendszerén. Ez kezdve az első pillérbe sorolt, „komplementárna redispozícia”- ként feltüntetett támogatási pénzeszköz átcsoportosítástól egészen a beruházási támogatásokig megjelenik. Továbbá érdemes megemlíteni, hogy az új KAP dokumentumaiban kiemelt hangsúlyt kap a környezetkímélő gazdálkodás, a növényvédő szerek és műtrágyák használatának a csökkentése, a talaj szervesanyag-tartalmának a megtartása, ill. emelése. Újra nagyobb figyelmet kap a „szántóföldről az asztalig” kifejezés, ami a termékek maguktól a termelőktől már hozzáadott értékkel, azaz feldolgozott formában kerüljenek a fogyasztóhoz. Továbbá az eddiginél nagyobb figyelmet kapott a mezőgazdasági termelés kockázatainak enyhítése, ami a biztosítások támogatása formájában jelenik meg. Szó van valami kockázati alap létrehozásáról.

A beruházási támogatásokat illetően említésre méltó az ún. multiplikációs hatás érvényesítése. Tervezve van a kedvező hiteltámogatások, pl. az ún. „revolving” hitelek nagyobb mértékű bevonása a beruházási támogatások rendszerébe. Emellett a támogatott beruházások lehetőségei alapjában véve az állattenyésztés és a speciális növénytermesztés ágazataira korlátozódnak. Továbbra is kiemelt teret kapnak az összefogásként is megnevezett csoportos beruházások lehetőségei a helyi, ún. rövid láncú áruellátás kialakítása céljából.

Prioritás az élelmiszer-ellátás

Figyelembe kell venni azonban, hogy ezek még készülő dokumentumok, amelyek egy kiszámíthatatlan időszakban készülnek. Emellett azonban egy dolog biztos. A lakosság kellő mennyiségű és megfelelő minőségű élelmiszer-ellátása abszolút prioritásnak számít, azaz a mezőgazdaságra, élelmiszer előállítására mindig is szükség volt és lesz is a jövőben.

Szlovákiában csakúgy, mint a 2004-ben csatlakozott országok nagy részében, széles skálája van a mezőgazdasági vállalkozási formáknak. Ezek természetesen versenyben vannak egymássál. Vitathatatlan tény, hogy a nagyvállalkozások tőkeerősebbek, versenyképesebbek, mint a kis-, ill. családi vállalkozások. Emellett az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy versenyképesek lehetnek a kisvállalkozások is, amennyiben szakmailag kellően felkészültek, termelésüket saját kapacitásukra be tudják tervezni és meg tudják valósítani az optimálisan működő termelési szerkezetüket. Ehhez, a jelek szerint az elkövetkező években nagyobb részben járul majd hozzá az új támogatási rendszer.

Varjú János, a komáromi Varjú Consulting tanácsadói iroda tulajdonosa