Importálják a sörárpát, hogy kivihessék a malátát

Tavaly is behozatalra szorult Szlovákia sörárpából, mindazok ellenére, hogy jól fizettek a sörárpáért a gazdáknak. A gond ott jelentkezett, hogy az időjárás miatt nem tudtak a gazdák megfelelő minőséget termelni.

A rendezvényt Pavel Kutmon, a Limagrain Central Europe Cereals igazgatója nyitotta meg. Majd rögtön átadta a szót Marián Šternockýnak, a Heineken Slovensko Sladovne, a.s. sörárpa felvásárlási osztálya vezetőjének, aki a sörárpa termesztésének, illetve a maláta gyártásának nehézségeit boncolgatta. Elmondta, a sörárpa iránt egyre nő a kereslet, hiszen a sörgyártás is egyre nő. Manapság már az is jó hírnek számít, hogy legalább nem csökken a sörárpa termőterülete Szlovákiában, de a mostaninál sokkal több sörárpát kellene vetni, hogy Szlovákia önállótó lehessen malátából. Megemlítette, hazánkban 4 nagy és 66 kis sörgyár működik. Ez utóbbiak a sörgyártás csupán 1%-át teszik ki a hazai piac forgalmának.

Malátagyártásból Szlovákia az elsők közt van

Szlovákia egyébként világiszonylatban az előkelő 12. helyen szerepel a malátaexportban, Európában a 6. helyet foglalja el. Szlovákia évente 292 600 tonna malátát gyárt, ehhez 379 000 tonna sörárpára van szüksége. Azonban a hazai sörárpa termelés messze nem elégíti ki a malátagyártók igényeit, mintegy 110 000 tonna hiányzik a hazai gyártásból. Értelemszerűen ezért importálni kell a sörárpát, hogy a nagy mennyiségű malátát exportálni tudják a hazai gyártók. Főleg Csehországból, Magyarországról és Franciaországból szállítják be a hiányzó mennyiséget. Ez természetesen növeli a költségeket. A malátagyártók költségeit ezen felül tovább növeli a tisztítás, a növekvő energiaszükséglet, a sörárpa alacsony szintű maláta kinyerhetősége, illetve az, hogy a minőséget csak nehezen lehet elérni, tehát a beérkezett árpa minőségi mutatóihoz kell igazítani a malátagyártás technológiáját. A hazai gyártóknak nagyon konkurenciaképesnek kell lenniük a minőséget illetően, hiszen a malátagyártó ipar erősen exportorientált.

A sörárpa termesztésére azonban nagyon nehéz rávenni a gazdákat, hiszen annak termesztése óriási odafigyelést igényel, és még ez sem garancia a sikerre. Elég egy tavalyihoz hasonló rossz év, és a jó felvásárlási árakba fektetett reményeket elmossa az eső. Tavaly ugyan a mennyiséggel nem voltak gondok, viszont a minőségi mutatók annál rosszabbak voltak. A megtermelt mennyiség csak 35%-a felelt meg a malátagyártók minőségi elvárásainak. „Áprilisban óriási volt a szárazság, május viszont rendkívül csapadékos volt. Ezért nagyon nehéz volt elérni a jó sörárpaminőséget. Mindezek ellenére igyekeztünk egy kompromisszumos megoldást találni a felvásárlási árakat illetően, hogy a gazda se járjon rosszul, és a malátagyártó cégek se fizessenek nagyon rá a rosszabb minőség miatt jelentkező pluszkiadásokra” – mondta Marián Šternocký.

Növelni kell a sörárpa termőterületét

A hazai malátagyártók megegyeznek abban, hogy mindenképp növelni kell Szlovákiában a sörárpa termőterületét, hiszen 400 000 tonna felettire akarják emelni az itthon előállított sör alapanyagának gyártását.

A következő előadó, Štefan Krupa, a Plzeňský Prazdroj Slovensko, a.s. képviselője is arra a negatív tényre hívta fel a figyelmet, hogy 2018-as adatok szerint Szlovákiában a malátagyártás 81%-a származott behozott sörárpából. Ekkor érte el a termelés 10 év után az eddigi legmagasabb mennyiséget, 290 ezer tonnát. Elmondta, tavaly a minőséget illetően gondot jelentett, hogy a rostán nagyon kevés árpaszem maradt fenn, és gondok voltak a nedvességtartalommal is.

A nagymihályi SLADOVŇA, a.s. kereskedelmi igazgatója, Daniel Kendereš bemutatta cégüket, és az általuk preferált sörárpafajtákat. Elmondta, az általuk feldolgozott sörárpa fele Kelet-Szlovákiából származik, a többi (nagyságrendben felsorakoztatva) Közép- és Nyugat-Szlovákiából, Magyarországról, Csehországból és Ukrajnából. Évente 65 000 tonna malátát gyártanak, és ezt Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Horvátországban, Oroszországban és Ukrajnában értékesítik. A tavaszi sörárpából a Malz, a Kangoo, az Overture, a Laudis, a Tango, a Bojos, az Odyssey fajtákat preferálják, az őszi fajtákból náluk a Wintmalt, a Malwinta, a KWS Scala, a Casanova a befutó. A malátagyártók ugyanis bizonyos fajtákat előnyben részesítenek, amelyek összetétele megfelel a gyártási folyamatuknak, és jó minőségű maláta készül belőle, ezért ezeket tanácsolják vetni a gazdáknak. Természetesen zajlanak új fajtákkal is kísérletek, az újdonságokról mindig informálják a gazdákat.

Előnyben részesített sörárpafajták

A következőkben a Limagrain Central Europe Cereals sörárpakínálatát mutatta be Radim Korhoň, az LCEC sörárpa-nemesítéssel foglakozó osztályának vezetője. Ezek közt akadt két újdonság is. Elmondta, tavaly a legnagyobb területen termesztett fajta az Overture volt, amely a piac 37%-át foglalta le. Nem véletlen, hiszen minden hazai malátagyártó cég előnyben részesíti. De az exportot tekintve is nagy az igény rá. Biztos pontot jelent a gazdák számára az Odyssey, a Laudis 550, a Kangoo és a Malz is.

A két bevezetett újdonság a tavaszi vetésű Tango és a szintén tavaszi LG Tosca. A Tango a Heineken zöld listáján szerepel, de teszteli a többi malátagyártó cég is. Nem véletlen, hiszen kiváló minőségi paraméterekkel rendelkezik. A másikat, a legfrisseb újdonságot a Heineken most teszteli.

A továbbiakban Pavel Kutmon a borsókínálatról, majd a tritikále- és lenkínálatról Stanislav Hudec marketingvezető beszélt, a YARA Agri Czech Republic s.r.o. kereskedelmi igazgatója, Tomáš Mayer pedig a növény tápanyagellátásáról mondott néhány szót. Végezetül Ivan Varečka, a Limagrain Central Europe képviselője mutatta be kukorica és napraforgó kínálatát, amelyről következő lapszámunkban számolunk be.

(czm)