Hogyan permetezzük a kajszibarack fáinkat?

Leggyakrabban a kajszin jelentkeznek az ágelhalást (gutaütést) okozó baktériumos és gombás kórokozók. A kutatók bebizonyították, hogy a betegség a márciust és az áprilist kivéve képes a sebeken keresztül egész éven át fertőzni. Ezekre a hetekre kell tehát időzíteni a fák metszését. Fertőzéskor rákos sebek keletkeznek, amelyek a fás részen évről évre növekednek. Emiatt egyre szűkebbé válik az az ágrész, ahol a víz és a tápanyagok szállítása történik. A folyamat végeredménye a hirtelen ágelhalás a sebek feletti ágrészeken vagy a fatörzsön, illetve a teljes fapusztulás.

Korai lomb- és gyümölcshullást okoz

Bár a gnómiás levélfoltosság csak a vegetációban, április-júniusban lép fel, az ellene való védekezés alapja a tenyészidő végén lehullott levelek gombaölő szerrel való kezelésében nyilvánul meg. A gnómiás levélfoltosság a kajszi egyik legsúlyosabb betegsége. Járványos években tömeges, korai lombhullással jár, amit súlyos gyümölcshullás is követ. A fertőzés után a leveleken halványsárga, határozatlan alakú és szegélyű foltok jelennek meg, amelyek összefolyva barnára majd szürkére színeződnek. Később a foltok beszáradnak, és a levélnyél defomálásával megindul a lombhullás. Intenzív kémiai védekezést a virágzás utáni időszaktól kell alkalmazni, főleg felszívódó szerekkel.

Monília tizedeli a fákat

A csonthéjasok moníliás megbetegedése azonos a meggymoníliával, és hozzá hasonló nagyságrendű károkat is okoz (pl. 2001-ben). A kajszi esetében is jellegzetes a betegség gyors lefolyása. Mivel a kajszi a meggynél korábban virágzik, sokszor még kedvezőbbek a környezeti feltételek – hideg, párás, esős időjárás – a betegség kialakulására, terjedésére. A hirtelen virágelhalást a termőrügy tömeges pusztulása követi, ami a következő év termését határolja be. Jellegzetes tünet a fertőzés helye körüli mézgakiválasztás.

Állati kártevők

Az állati kártevők közül a barackmoly hernyó alakban telel a fák vesszőbe rágott kamrájában, és rügypattanás körül ébredezve a rügyeket odvasítják, majd a hajtásokba rágva magukat azok hervadását okozzák. A jól időzített, megfelelően megválasztott tavaszi lemosó permetezéssel, valamint a vegetációban végzett további védekezésekkel könnyen kártevési szint alatt lehet tartani ez a kártevőt.

A keleti gyümölcsmoly lárvái a gyenge hajtásokban készítenek maguknak járatokat. A megtámadott hajtások elhervadnak, a kifúrás helyén mézgafolyás látható. A keleti gyümölcsmoly károsítása hasonlít a barackmolyéhoz, de mivel a keleti gyümölcsmoly később, májusban károsít, így a megtámadott hajtások már 8-10 cm hosszúak. A későbbi hernyók már a gyümölcsöt rágják. Feromon csapdával jól jelezhető a rajzása, táblázatunkban feltüntetett készítményekkel hatékonyan védekezhetünk ellene.

A sodrómolyok a kora tavasszal fakadó rügyeket odvasítják, később a fiatal leveleket, bimbókat, virágokat sodorják össze, és a kötődött gyümölcsöt is megrágják. Súlyos kártételnél nagy a levélfelület vesztesége. A kéregmoly a kajszin kívül még a mandulát és cseresznyét is előszeretettel támadja, túlszaporodás esetén részleges vagy teljes faelhalást okozva. A kártevő jelenlétéről árulkodik a törzs körül a talajra hulló, rozsdabarna ürüléke.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó