Hatóanyagok az EU „feketelistáján”

Ez nemcsak a vegyszerforgalmazó vállalatokat, hanem a gazdákat is érzékenyen érinti majd, hiszen nehezebb lesz a védekezés néhány kártevővel, illetve kórokozóval szemben. Hogy a gyomirtásról már ne is beszéljünk. Villár Gábor, az AM-Agro kereskedelmi igazgatója a KWS tavaly decemberi szemináriumán is boncolgatta a problémát. „Ami az élelmiszer minőségét illeti, természetesnek számít a nullás tolerancia, de a magas minőség eléréséhez a növényvédő szerek alkalmazása elengedhetetlen” – mondta Villár Gábor. A korlátozások bevezetésének fő oka az ember és az állatok egészségének biztosítása, valamint a környezetvédelem. Ezen belül is a felszín alatti vizek védelme, a hormonális egyensúly, valamint a méhek védelme. A szakember azonban hozzáfűzte, sajnos azonban a korlátozások nem mindig a valóban rizikót jelentő tényezők mérlegelésén, inkább a hazardírozás szintjén valósulna meg.

A kukorica termesztését illetően a 2017-es adatokra hivatkozva elmondta, európai uniós viszonylatban növekedett a kukorica termelése, Szlovákiában viszont 2016-hoz viszonyítva kb. 70 00 tonnával csökkent. Világviszonylatban a hektárhozamok az USA-ban alakultak a legjobban, míg ott 11 t/ha kukoricát produkáltak, addig Szlovákiában csak 5,7 t/ha-t. Nem alakultak rosszul Franciaország és Németország hektárhozamai sem, ahol 10 tonna feletti volt az átlag. A szárazság és klímaváltozás miatt azonban egyre nehezebb nálunk is a kukoricatermesztés, csakúgy, mint az Európai Unió több országában is, így például Olaszországban.

A 2019-es mutatók ennél jobban alakultak nálunk, 7,5 t/ha volt az átlagos hozam. A gazdák 198 000 hektáron termesztettek szemest, 72 000 hektáron silókukoricát. A felvásárlási ár 130–150 euró körül mozgott a termény tonnájáért, tehát 1 hektárra átszámítva 1000–1300 euró körüli volt a jövedelem.

A szakember figyelmeztetett, a kukorica esetében nagyon fontos, hogy már a keléstől számítva tiszta legyen az állomány. Bizonyított tény ugyanis, hogy a kezdeti stádiumban való elgyomosodás van a leginkább negatív hatással a kukoricatermesztésre. A kukorica tisztán tartását szolgálják manapság a gyomirtók, amelyeket lehet pre- és posztemergensen is alkalmazni. A gyomirtási technológia megválasztásánál azonban tudatosítani kell, hogy a vegetáció során változik a gyomosodás hatása a hozamokra.

A hetvenes évektől kezdve folyamatosan jelentek meg a piacon a pre- majd a posztemergens készítmények. Manapság viszont ezek nagy részét az Európai Unió korlátozni fogja. Kivonják a forgalomból a 90-es években bevezetett a A 90-es években kivonták a forgalomból az EPTC-hatóanyagot, a 2000-es évek elején az atrazint és a többi triazinbázisú gyomirtót. Ebben a kategóriában csak a terbutylazin marad még meg. Kérdés viszont, hogy vajon meddig? A klóracetamid kategóriából már kivonták az alachlór, acetochlór, propisochlór hatóanyagokat, úgy hogy e csoportból csak az S-metolachlór és a dimethenamid-P hatóanyagú vegyszerek maradtak meg. „2020 után kukába kerül” a bromoxynil hatóanyag is, amely a posztemergens kezelésben volt használatos. Az Európai Unióban folyamatos betiltásra kerülhet több napjainkban széles körben használt hatóanyag – a veszélyeztetettek kategóriájába tartozik a nikosulfuron, prosulfuron, flumioxazin, sulcotrion is. Amennyiben ezek a hatóanyagok feketelistára kerülnek, több készítmény is kiesik a használatból, amelyek összetételét ezek a hatóanyagok alkotják. Szlovákiában egyébként 27 jóváhagyott hatóanyag létezik a kukorica gyomirtásában, és több mint 60 készítmény van regisztrálva, amelyeket ezen hatóanyagok kombinációja alkotja.

A kukorica gyomirtásában akad jónéhány nehézség a korlátozáskon kívül is. A preemergens gyomirtásban az egyik ilyen a csapadéktól való függőség, vagy például az, hogy nemigazán marad meg a szer hatékonysága az alkalmazást követően a később kelő gyomokra.

A növény- és állatvédelemmel, valamint az élelmiszeriparral és takarmánnyal foglalkozó Európai Bizottság nem hagyta jóvá a chlorpyrifos hatóanyag megújítását, ami azt jelenti, hogy vissza kell vonni az ilyen hatóanyagot tartalmazó készítményeket. Az Európai Unió döntése alapján 2020. február 16-ig kell kivonni a forgalomból minden készítményt, amely chlorpyrifos, illetve chlórpyrifos-metil hatóanyagot tartalmaz azzal, hogy a termelőnek további 2 hónap türelmi időszakot biztosít, azaz 2020. április 16-ig, amely alatt véglegesen fel kell használni, vagy meg kell semmisíteni az ilyen hatóanyagú készítményeket.

Villár Gábor kitért arra is, milyen készítmények alkalmazhatók a védett területeken. Majd rátért az AM-AGRO gombaölő szeres kínálatára gabonafélékben. A korlátozások miatt kiesnek a vegyszerforgalmazó cég kínálatából az a chlortalonil és a propiconazole hatóanyagú készítmények – mint a Cloril illetve a Bumper 25 EC – , melyek tiltólistára kerültek. A cukorrépában 2020-tól már nem alkalmazható a chloridazon hatóanyag, és ebben az évben lehet a gyomirtást utoljára elvégezni a desmedipham hatóanyagú készítményekkel.

(czm)