Drága a műtrágya? Gazdálkodj vele okosan…

A modern gépeknek nemcsak a környezetvédelem, hanem a hatékonyság és gazdaságosság szempontjából is nagy jelentőségük van a műtrágyahasználat során. Ez azonban csak egy lépés a gazdaságosság megtétele irányában.

Épp elérkezett az ideje a tavaszi fejtrágyázásnak, amellyel hatékonyan befolyásolható a műtrágya felhasználása. Köztudott, hogy a talajban lévő tápelemek közül nem mindegyik felvehető a növény számára, a legmozgékonyabb a nitrogén. A nitrogénről pedig még tudni kell, hogy a káliummal és a foszforral ellentétben egyetlen kijuttatással nem érhető el többéves tartamhatás, ezért azt több adagban juttatjuk ki.

Ősszel alaptrágyaként a tervezett nitrogénmennyiség 20-25%-át juttatjuk ki, melyet optimális esetben még három fejtrágyázás követ. Az őszi búza esetében a bokrosodás kezdetén kijuttatott nitrogén műtrágya határozza meg a termésmennyiséget, a szárba indulás és a virágzás idején végzett tápanyag-utánpótlás pedig a termés minőségét befolyásolja. Tavasszal a nitrogén mellett a kén pótlásáról sem szabad megfeledkezni, amely például a búzaliszt minőségére van hatással. A réz utánpótlása pedig megakadályozza a levélcsavarodást, illetve a fehérkalászúság okozta termésveszteséget. A kénpótlást általában kénes nitrogén fejtrágyaként, a rézpótlást pedig lombtrágyaként lehet elvégezni.

A kijuttatott tápanyag mennyisége függ a talajadottságoktól és a növény tápanyagigényétől is.

A pontos és szakszerű tápanyag-utánpótláshoz fontos a talajvizsgálat, hiszen a talaj összetétele nagyban befolyásolja a műtrágyázás mértékét, illetve annak sikerét. Az olyan területeken például, ahol kellő mértékben használnak szerves trágyát, és minden agrotechnikai műveletet betartottak, ott a műtrágya csak 5-6 százalékban növeli a termést. Szerves trágyában szegényebb területen, illetve az agyagos talajon, amelyből Szlovákiában jeleskedünk, nagyban megnő a műtrágyázás jelentősége. Ehhez mérten kell beállítani az adagokat.

A talajösszetétel viszont csak az egyik szempont, a műtrágyázás folyamatában sok más tényező is adott, amely befolyásolhatja annak hozzáférhetőségét a növény számára. Ilyen például a talaj levegőtartalma, amelynek a mineralizáció folyamatában van jelentősége. A talaj levegőztetése ugyanis nagyban hozzájárul a tápanyagok felhasználásához.

Fontos tényező a természetes talajbaktériumok jelenléte, amelyek megkötik a nitrogént. A baktériumokat különféle készítmények segítségével pótolni is lehet a talajban, de ezek alkalmazásánál figyelembe kell venni, hogy azok mennyire igényesek a környezetre.

Arra is oda kell figyelni, hogy az egyes búzafajták milyen minőségi paraméterrel rendelkeznek, mert ezek eltérő szintű nitrogénellátást igényelnek. Az őszi búza esetében az a rentábilis, ha 450–600 kalászt hoz négyzetméterenként. Ahhoz, hogy elérjük a megfelelő kalászszámot, a nitrogén mennyisége mellett a tavaszi fejtrágya kijuttatása időpontjának is meghatározó szerepe van.

A műtrágyázás időpontjának megválasztásával befolyásolható az állománysűrűség is. Ha az első tavaszi fejtrágyázás során túl sok nitrogént adtunk, a másodikkal meg kell várni a 2 nóduszos állapotot, amikor a levelek kicsit kezdenek kivilágosodni, így a búzanövények gyengébb hajtásai visszafejlődnek. Ha viszont az állomány túl gyér, a második fejtrágyázással ne várjunk, már a bokrosodás végén juttassuk ki, így az összes hajtáskezdeményből kalász fejlődhet.

Amint a fentiekből kitűnik, apró tényezők hosszú sora befolyásolja a műtrágya hatékony felhasználását, ma már tehát nem állja meg a helyét az a gyakorlat, miszerint tele kell szórni a földet műtrágyával, és majd lesz, ami lesz. Ez nemcsak a környezetvédelem, hanem a gazdaságosság és a fenntarthatóság szempontjából sem járható út…

(-er)