Az agrárberuházási támogatások lehetőségei és kerékkötői

Az ígéret viszont részben teljesült azzal, hogy „közszemlére” kerültek a pályázati feltételek részletei, amelyeket véleményezni lehetett. Ez egy pozitív lépésnek tekinthető az Agrárkifizető Ügynökség részéről, viszont ezzel együtt számolni kell a pályázati felhívások meghirdetésének időeltolódásával is. A nyilvánosságra hozott felhívásjavaslatok alapján már lehet tervezni, alaposan átgondolni a támogatható beruházások tárgyát. A hosszabb távra rendszerszerűen tervező, az ún. projekt alapú fejlesztésre és üzemirányításra alapozó vállalkozások jóval felkészültebbek lehetnek egy-egy ilyen beruházási támogatás effektív felhasználására. Annál is inkább, mert a tervezett pályázati felhívásokra jelentős összegek lettek kihelyezve, így a „nagy” vállalkozások akár 2 millió eurós, az ún. „kis” vállalkozások csoportjába tartozók pedig 400 000 eurós beruházásra is igényelhetnek 40, 50, vagy akár 70 százalékarányú vissza nem térítendő támogatást, amennyiben teljesítik az adott feltételeket. Azzal, hogy a támogatható beruházásoknak legkevesebb 10 000, legtöbb pedig 400 000, illetve 2 000 000 eurós összegekre vannak behatárolva, a lehetőségek széles skálája nyílt meg a legkülönbözőbb nagyságú mezőgazdasági vállalkozások számára.

A pályázónak lehetősége van saját szükségleteinek, pénzügyi helyzetének, hitelképességének megfelelően terveznie beruházásait. Persze köztudott, hogy ezúttal is a mezőgazdasági vállalkozások a speciálisnövény-termesztés és az állattenyésztés fejlesztésére kérhetnek támogatást. A leendő pályázási feltételek, illetve lehetőségek ismeretében is, a tájékoztatás szempontjából jelenleg még van jókora hiányosság, ami főként a nagyobb összegekre, azaz hosszú távra tervezőkre vonatkozik. Jóllehet a pályázatok a 2 éves átmeneti időszakra szólnak, ahol még az előző 2014–2020 támogatási rendszer ismert feltételei szerint lesznek kiírva a pályázatok, és erre a két évre már ismertek az egész agrártámogatási rendszer számszerű adatai is. Rendkívül kockázatossá teszi a nagy beruházásokat az a sajnálatos tény, hogy még mindig homályosak az információk a 2021–2027 tervezési időszak szabályaira, agrártámogatási rendszerére vonatkozólag. Ezen ismeretek hiányában halmozottan nagyobb kockázatot vállal pl. az a tejtermelésre szakosodott mezőgazdasági vállalkozás, amely szarvasmarhatelepének egy komplett átépítését, modernizálását tervezi és erre a beruházásra nagyobb összeget, akár 2 millió € költségvetést tervez. Tudniillik az ilyen nagyberuházások megtérülése 15–20 évig is eltarthat, a megannyi külső és belső gazdasági tényező hatásának függvényében, mint pl. a tej piaci árának alakulása, vagy hogy mennyire kompenzálhatók az esetleges túl alacsony árak közpénzekből, milyen hatással lesznek majd rájuk a szigorú környezetvédelmi előírások, a tej és a húsfogyasztás abszolút korlátozását propagáló élelmezési „szakértők” ajánlatai a fogyasztókra stb. Félő, hogy a tejtermelésre szakosodott termelők nagyobb része csupán az ágazat esetleges néhány éves túlélését biztosító részleges beruházásokra korlátozza majd támogatható beruházásait. Az EU 2021–2027 tervezési időszakra szóló Közös Agrárpolitikája (amely leghamarabb 2023-as év elejével lép majd be a gyakorlatba) részleteinek hiánya bármely mezőgazdasági speciális ágazat számára jelenthet beruházási kockázatot.

A 4.1 alrendelkezés, azaz a speciálisnövény-termesztés és az állattenyésztés beruházási támogatását célzó felhívásnak van néhány új eleme, pl. hogy a 100 000 euró támogatható beruházási összeget meghaladó pályázatok elbírálásánál nagyobb súlyt kap a pályázó adott gazdasági helyzete. Ezúttal a 2020-as lezárt számviteli év eredményeit alaposabb elemzésnek vetik alá. Külön a kettős könyvelésre, külön az egyszerű könyvelésre összeállított táblázatok kitöltésével a pályázó vállalkozás gazdasági eredményeiből kiszámítható a pályázó „Hitelindexe” ill. a tervezett beruházás volumene arányának összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a pályázó eléri-e a megszabott arányokat „A pályázó összes elszámolható kiadása a projekt részletes költségvetéséből” és „A vállalkozás eszközeinek részesedése a kérelmező összes elszámolható kiadásának összegéhez”, ill. „A forgalomból származó összes eszköz” között.

További újdonság, hogy „Különösen az alaptámogatási rátát lehet 35%-kal, legfeljebb 75%-ra növelni az olyan projektek esetében, amelyek kizárólag az EURI-forrásokból, rugalmas, fenntartható és digitális gazdasági fellendüléshez hozzájáruló beruházásokat céloznak meg.”

Azt is tudjuk, hogy a pályázatokat ezúton is kizárólag elektronikusan lehet majd benyújtani.

Említésre méltó, hogy ezekben a felhívási javaslatokban már csaknem másfél évtized elteltével először jelenik meg a maximum 100 pont elérésének teljes mértékű kiszámíthatósága. Végre kiesett az április végéig beadott támogatási kérelmeknél még alkalmazott 5 pont is, miszerint ezt azok a pályázatok kapják meg, amelyekhez nem igényelnek további kiegészítő magyarázatot, vagy hiánypótlást. Gyakorlatból tudjuk, hogy nincs az a pályázat, amihez, ha kell, ne lehetne ilyet kérni, és az a pályázat sem, aminél az esetleges hiányosságot a hivatalos út megkerülésével ne lehetne megoldani. A 100 pont kiszámíthatóságával végleg kiesett az elbírálók „mérleg nyelve” pozíciójának alkalmazhatósága.

Persze ezek még mindig csak javaslatok, nem lepődnénk meg, ha a végleges pályázati felhívásoknál az ilyen kicsinek mondott szubjektivitás ilyen, vagy olyan, – az elbírálók által, de akár az olyan potenciális pályázók részéről is, akik még mindig „közelebb érzik magukat a tűzhöz” – mondvacsinált okokra hivatkozva visszakerülne a pontozás alapú elbírálási rendszerbe, így biztosítva a „mérleg nyelve” intézményét a pályázatok elbírálásánál.

Mivel még nem ismerjük a véleményezések eredménye után pontosított négy pályázati lehetőség szabályait, egyelőre nem érdemes belemerülni a részletekbe, meg amiatt sem, mert a legtöbb érdekelt vállalkozó számára hozzáférhetők ezek a felhívási, ill. szabályozási javaslatok. Ami azonban megállapítható, hogy a szerteágazó pályázati, ill. az elbírálási lehetőségek alkalmazása látszólag összetettebbé tette a szabályzatot, ám a pályázók így a vállalkozásukra szabott feltételek mentén eredményesebben tudják kidolgozni saját pályázati esélyeiket. Ami a sokak által bírált közbeszerzési előírásokat illeti, ne legyenek illúzióink afelől, hogy azok egyszerűbb formája már ennél a pályázati szabályzatnál megjelenik. Ennek bizonyítéka pl. a június 15-ével érvénybe lépett kézikönyv, az „Egységes útmutató a pályázók/kedvezményezettek számára a közbeszerzések feldolgozásához és ellenőrzéséhez”. Ez a több mint 170 oldalnyi dokumentum egységessé teszi az EU-s alapokból támogatott közbeszerzések rendszerét. Ennek lényeges részei, pl. a „feltételezett árak” megállapításának új szabályai, az ex ante ellenőrzések lehetősége, ill. kötelessége, az ún. „kartellezés” ellenőrzésének új, szigorúbb szabályai stb. Tetszik, vagy nem, érdemes ezt a kézikönyvet is alaposan áttanulmányozni és főként figyelembe venni az „előre megegyezett” árak alapján elvégzett közbeszerzések veszélyeit.

A 2021–2027 tervezési időszak KAP támogatási rendszer homályos ismereteit figyelembe véve, főleg a hosszú távra szóló nagyobb beruházások esetében, érdemes minél előbb egy mindenre kiterjedő, alapos elemzést, ill. beruházási tervet készíteni az adott ágazatról, annak helyzetéről és céljairól, ill. a célok elérhetőségéről.

Varjú János, a komáromi Varjú Consulting tanácsadói iroda tulajdonosa