A zöldségmagvak csírázóképességéről

A zöldségmagok csírázóképessége függ a zöldségfajtól és a tárolási körülményektől. Főleg ezek a tényezők határozzák meg, hogy a magok meddig őrzik meg csírázóképességüket.

A hagymafélék, különösen a metélőhagyma, továbbá a feketegyökér, rebarbara és a petrezselyem viszonylag rövid ideig csíraképes.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb zöldségfaj 3–5 évig csíraképes, ha a magot nem éri nedvesség és nem támadja meg kórokozó vagy kártevő. A dinnyefélék – görög- és sárgadinnye – továbbá a spárgatök, sütőtök, cukkini, uborka és patisszon magja 6–8 évig is kifogástalan marad, mert csírázóképességét jól megőrzi. Helytelen azonban a különböző korú magvakat összeöntögetni, még ha azok azonos fajtájúak is. A magot tartsuk egész évben száraz, hűvös helyen. A vizes vagy párás környezetben tartott mag is megszívja magát nedvességgel, megduzzad, csirázásnak indul vagy megpenészedik.

Ha a vetőmagot sikerült is jó helyen tárolni, néhány év után ajánlatos csírázási próbának alávetni: A magvakat helyezzük nedves itatóspapír közé. Tartsuk 20 C fok körüli hőmérsékleten, és két hét után megszámolhatjuk, hogy hány mag kelt ki 100 szemből. A hivatalos csiráztatási próba azonban ennél jóval szigorúbb előírások szerint történik, de házi használatra bőven elegendő a fenti eljárással kapott csirázási eredmény is.

Az utóbbi időben elterjedtek a termesztésben a külföldi eredetű, nagy értékű hibridek. Ezek terméséből nem érdemes magot fogni továbbszaporítás céljából, mert a termés nem viszi tovább a szülők tulajdonságait. Még a nem hibridek esetében sem javasolt magot fogni, a gyakori vírusátvitel, illetve a termés minőségi leromlása miatt.

Egyes termesztők szerint a 4–5 éves magból kelt növényeknek többet teremnek és jobb a minőségük. Ezek a megállapítások alaptalanok, tehát nem érdemes a magvakat éveken át tárolni.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó