Egyesek esküsznek az üvegházas zöldségtermesztésre, mások ellenzik azt. Érdekes módon ugyanazon oknál fogva, ami nem más, mint az egészségesség és az „ízesség” kérdése. De mi a véleménye erről Bindics Zsoltnak, a Greencoop elnökének, aki már évek óta foglalkozik a paradicsom nagybani üvegházas termesztésével Csallóközaranyoson, Gútán, Dunaszerdahelyen és Felsőpatonyban is?
A paradicsom kis világa
Sokan azt tartják, hogy az üvegházas paradicsomtermesztés távol áll a természetességtől. Mi a véleménye erről?
Valóban létezik egy tévhit, ami talán abból alakult ki, hogy a paradicsomok az üvegházakban általában nem a földből táplálkoznak. Az igazság azonban az, hogy ezek a paradicsomok sokkal egészségesebbek, mint a szabadföldi termesztésből származók. Nálunk a paradicsomok táptalaja kőgyapot és kókuszrost, melybe csöpögtetőrendszeren keresztül kerül a szükséges tápanyag. Üvegházainkban fenntartható, permetszer nélküli gazdálkodással finom, vitamindús és egészséges paradicsomokat termesztünk. Az üvegházakban a növények el vannak zárva a külső fertőzésektől. Szigorú előírásokat kell betartani azoknak, akik ide be akarnak lépni. Egy munkás csak egy adott üvegházban dolgozhat, nehogy az esetleges fertőzést átvigye másik üvegházba. Ha mégis felüti a fejét paradicsomok közt valamilyen fertőzés, az „karanténba” kerül. A szezon végére, ami decembertől decemberig tart, csak a növények mintegy 2%-át kell eltávolítani a betegségek miatt, ami nagyon szép eredmény. Főkertészünk és növényorvosunk folyamatosan figyeli a növényeket és a növekedésüket, az időjárásnak és sok más egyéb tényezőnek megfelelően irányítják a termesztést. December közepén lekerülnek a növények, és úgy három hetet szánunk a tisztításra, az üvegház fertőtlenítésére, a táptalaj cseréjére.
Melyik a jobb táptalaj, a föld, a kókuszrost, vagy a kőgyapot?
Alapvetően az a jó táptalaj, amely nem hordoz magában fertőzést. A kőgyapot és a kókuszrost ilyen, viszont az előbbiben érdekes módon jobban érzi magát a növény. A termőföld ennek a kritériumnak sajnos nem felel meg, nehéz lenne fertőtleníteni, mi pedig nem engedhetjük meg magunknak, hogy fertőzött táptalajt vigyünk az üvegházba. Nem lehetnek fertőzöttek a palánták sem, ezt úgy tudjuk elérni, hogy csakis bizonylattal rendelkező palántákat vásárolunk Hollandiából vagy Ausztriából speciális palántaneveldékből.
A fogyasztó számára azonban talán nehéz elképzelni, hogy egy kis méretű kókuszrost, vagy kőgyapot „csomagból” hogyan tud többméteres egészséges paradicsom növekedni, még akkor is, ha minden szükséges tápoldatot megkap a növény.
A növénynek nem földre, hanem elsősorban tápanyagra van szüksége. Ez valóban furcsának és természetellenesnek tűnhet, de vegyük figyelembe, hogy a föld elsősorban arra szolgál, hogy megkapaszkodjanak benne a gyökerek, és ez megtámassza a növényt. Erre a célra tökéletesen megfelel a kókuszrost is. Ami viszont elengedhetetlen, az a pontos tápanyagfelvétel biztosítása. Nálunk az irányított csöpögtetőrendszeren keresztül minden szükséges tápanyagot időben és könnyen felvehető formában kap meg a növény. A szabadföldi termesztésnél ezt nehéz biztosítani. A földnek mint termesztőközegnek a fő hátránya az, hogy sokszor erodálódott, műtrágyás, vegyszermaradvánnyal teli, sokszor már annyira ki van zsákmányolva, hogy nincs is benne kellő tápanyag, vagy legalábbis nem olyan formában, hogy azt fel tudja venni a növényzet. Ehhez jön még a szabadföldi gazdálkodás kötelező velejárója, a permetezés a kártevők és a kórokozók ellen, ami nélkül nem lehet szabad ég alatt sikeresen termesztést folytatni. A földdel kapcsolatos másik hátrány, hogy nem lehet lecserélni, ezért a kártevők nagy része áttelel a talajban. Mi viszont a szezon után mindig cseréljük a táptalajt. Az addig alkalmazott kókuszreszeléket kertészetek használják a föld feljavítására, a kőgyapotot szintén újrahasznosítják. Mi nem fertőzzük a talajvizet, ami a szabadföldi termesztésről nem mondható el, üvegházainkban nincs vízkibocsátás a természetbe. Az esővizet felfogjuk és minden víz vissza van forgatva egészen addig, amíg a növény fel nem használja. Az általunk alkalmazott üvegházas gazdálkodás nagyon természetbarát. A paradicsom a tiszta termesztőközegben és a tökéletes gondoskodás mellett láthatóan jól érzi magát.
Nem lenne jobb akkor minden paradicsomot üvegházban termeszteni?
A népesség növekedésével és a klímaváltozással egyre nagyobbak a követelmények a produktivitás növelésre. Emiatt egyre fontosabbá vált, hogy a zöldségtermesztést olyan helyen folytassuk, amely védelmet biztosít a növénynek a külső kártevők és az időjárás viszontagságai ellen. Erre legalkalmasabb hely egy modern, irányított légterű üvegház. Az európai fogyasztó a boltokban ma már szinte csak üvegházas, illetve fóliasátras paradicsommal találkozhat. Hagyományos módon főleg ipari paradicsomot termesztenek, amit nem kézzel, hanem kombájnnal aratnak. A szabadföldi termesztés viszont sok terménynél elengedhetetlen, de itt a növény egészségét szinte csakis vegyszerekkel lehet biztosítani. Ha a hagyományos szabadföldi gazdálkodásnál nem alkalmaznának vegyszeres kezelést és műtrágyát, és minden csak bio lenne, az emberiség éhínségben szenvedne, mint a középkorban. Annak a két kémikusnak köszönhetően, akik a 20. század elején feltalálták a műtrágyakészítést, a számítások szerint 2,7 milliárd emberrel növekedhetett az emberi populáció, mert volt mit enni.
Szlovákiában több üvegházra is szükség lenne?
Megközelítőleg 50 hektár üvegházat építettek ki az említett időszak alatt, ennél sokkal többre talán nincs is szükség. Nálunk ugyanis nem olyanok a körülmények, hogy megérje ebbe invesztálni. Ahhoz egyébként, hogy a hazai piacot lefedjük az üvegházas termesztésből, 300 hektár üvegházra lenne szükség. Azonban ez legalább 300 millió eurós beruházást igényelne, kérdés, hogy kinek van anyagi kerete ilyen rizikós vállalkozásba belevágni. Különösen akkor, ha ehhez 4500 fő alkalmazására lenne szükség. A szlovák kormányok eddig nem nagyon támogatták az üvegházas termesztést, de természetesen az is igaz, hogy a minőségi zöldségtermesztésnél sokkal magasabb lehet a nyereség, mint a szabadföldi növénytermesztésnél, ahol sokkal több rizikófaktorral kell számolni.
Az önök üvegházaiban megéri?
Sok tényezőtől függ a sikeres termesztés. Meg kell találni a piacot, folyamatos ellátást kell biztosítani, és nem utolsósorban, minőséget kell termelni. Ehhez még az is hozzájön, hogy mennyire tudjuk kiaknázni a természet adta lehetőségeket. Üvegházaink a Csallóköz szívében vannak, ahol minden feltétel adott a minőség előállításához. Nemcsak a hosszú nappalokból adódó napenergiát használjuk ki, hanem a geotermikus energiát is, tehát fűtéssel nem szennyezzük a környezetet. Az öntözővizet is rendszeresen bevizsgáltatjuk és törekedünk a maximális élelmiszer-biztonságra.
Milyen fajtákat termesztenek?
Nagyon széles a skála az ízre, méretre, formára, színre való tekintettel is. A fajtákat először teszteljük, hogy hogyan bírja a mi körülményeink közti való termesztést, milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Két éven keresztül teszteljük az új fajtákat, közben figyeljük a hozamot és a minőségi paramétereket is, illetve hogyan viseli az adott fajta például a hősokkot, mennyire egyenletes a beérés stb. Csak ezt követően kerülhet a kereskedelembe.
Önök nagyban termelnek, tehát ott kell lenniük az üzletláncokban. Viszont az üzletláncok kemény üzleti politikájára sokan panaszkodnak. Önöknek mi a tapasztalatuk?
Meg lehet találni a közös nevezőt az üzletláncokkal is. A legfontosabb követelmény részükről a minőség és a nagybani beszállítás, hogy egész évben biztosított legyen az ellátás. Szerencsére a vásárlók is egyre tudatosabbak, keresik a hazait és a friss terméket, ezért az üzletláncok is rá vannak kényszerítve, hogy hazai termelőktől vásároljanak. Cégünk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy mindig friss áruval lássuk el a boltokat, a szedést követő másnapon ott kell lennie a polcokon a terméknek.
A vásárló milyen fajtát keres?
Alapvetően a jóízűt. Az ízlések különbözőek, de elmondható, hogy a nem szokványos, tehát a sárga, lilás-zöldes színű paradicsomokat csak alkalmi céllal használják, például salátákba, hidegtálakra, díszítőelemként.
Melyik az ön kedvence?
A Silky Pink, amely – amint már a neve is elárulja – rózsaszínes árnyalatú. A rózsaszínes árnyalat ennél a paradicsomnál fajtatulajdonság, én azért szeretem, mert vékonyabb a héja, és nagyon lédús. A gyerekek viszont a cherryt kedvelik, és ez a szülőknek is egyszerűbb megoldás, mert nem kell szeletelni, és nem maszatol. Mi is nagyon szeretjük a zöldségsalátákat, ezt általában én állítom össze, megfűszerezem a paradicsomot, olívaolajjal meglocsolom, a feleségem süt hozzá házi kenyeret, és máris kész az egészséges ínyencség.
Czigler Mónika
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.