A lombos fák kórokozói

A vírusfertőzött növények számának növekedését megfelelő mintaszámú vizsgálatok nélkül felelőtlenség lenne állítani. Az azonban tény, hogy tavaly többféle, vírusok által okozott tünetet lehetett dísznövényeinken megfigyelni, mint a megelőző két-három évben. Ennek azonban olyan egyszerű magyarázata is lehet, hogy a csapadékosabb időjárási körülmények között a tünetek jobban kifejlődhettek, azaz kevésbé maszkírozódtak. A késő tavaszi csapadékos, hűvös időjárási viszonyok több dísznövény fajon is kedvező feltételeket biztosítottak a rozsdabetegségek kialakulásának. ĺgy a nyírfa-, berkenye-, rózsa-, fűz-, mahónia-, galagonyarozsdának. A nyár második felében, több hullámban támadta a rózsalisztharmat a rózsatöveket, ősszel pedig a diplokarponos levélfoltosság betegítette meg a lombot. A vadgesztenye guignardiás levélbarnulásának fertőzését is nagyobb arányban tapasztaltuk, mint az elmúlt 2-3 évben. Ez a betegség a vadgesztenyelevél-aknázómollyal párosulva jelentős korai lombhullást okozott. Szeptember közepére számos, idő előtt lombját vesztett vadgesztenyefa kihajtott vagy ki is virágzott. Sajnos az ilyen egyedeket a téli fagykárok még inkább veszélyeztetik, mert kevésbe készülnek fel a télre. A bőséges nyári csapadék a platán apiognomóniás betegségének terjedését is elősegítette. Az ágakon lefolyó csapadékvíz igen sok konídiumot és aszkospórát sodort magával. A kórokozó ugyan sebparazita, de képes a levelek és a hajtások légzőnyílásain keresztül is fertőzni. Ez a betegség különösen a levegőtlen, tömött talajokon élő, nagy immissziós terhelésnek kitett platánsorokon tud rohamosan terjedni. Mint ahogy az almán és a körtén, úgy az arra érzékeny dísznövényfajokon is erős varasodás fertőzést tapasztalhattunk az elmúlt év során. A tűztövis spilóceás varasodása az alma ventúriás varasodásának közeli rokona. A fertőzést követően a levélen, a hajtáson, de főként a termésen olívazöld, illetve fekete foltok jelennek meg. Az erősen fertőzött levelek korán lehullnak. A terméseket nyár végére, őszre szürke, kéregszerű bevonat borítja, ezek a foltok esetenként fel is repednek. A csapadékos, párás időjárás 2005-ben különösen kedvezett e betegség megtelepedésének és fertőzésének is. Ezzel összefüggésben nagy mennyiségű fertőző anyag áttelelése valószínűsíthető. A 2006. évi fertőzések mértékét a vegetációban uralkodó időjárási viszonyok is jelentősen befolyásolni fogják.