A szamócaültetvény talajművelése

A szamóca fejlődése viszonylag korán megindul. Első tavaszi teendő a szamócatövek megtisztítása az elszáradt levelektől. Nagy árutermelő ültetvényekben ezt egy könnyű fogasolással, kiskerti ültetvényben óvatos gereblyézéssel végezhetjük.

A szamócával egy időben a gyomok csírázása és növekedése is megindul, ezért virágzásig a sorok között két alkalommal és legalább egyszer a sorokban kézikapával sekélyen munkáljuk meg a talajt. A fejtrágyát is ekkor kell kiszórni, ha szükség van rá. Virágzás alatt lehetőleg szüneteltessük a talajmunkát, hogy a méheket ne zavarjuk. A virágzás és a termés érése között kell harmadszor kapálni. Ebben az időben nem szabad mélyen munkálni a talajt, mert a felszíni rétegekben elhelyezkedő gyökérzetet megsértenénk, akkor pedig a szamócatő nem tudja a gyümölcsöket kifejleszteni és a fejlett gyümölcsöket beérlelni.

Az érés kezdete előtt, amíg a tőkocsányokat az érő, zöld gyümölcsök tömege földre nem húzza, alkalmazzuk a szalmával, szénával való aláterítést. Ennek az a célja, hogy az érett gyümölcsök ne közvetlenül a talajra feküdjenek, így eső vagy öntözés esetén nem szennyeződnek a felfröccsenő sártól, és a szürkepenész is kevésbé fertőzi őket. Szüret után a letaposott sorközök talaját fel kell lazítani, esetleg a takaró szalmát is be kell dolgozni, és a műtrágyaadag második felét is a talajba kell juttatni.

Az érés időszakában már jelentkeznek az indák. Ezeket termő ültetvényekből rendszeresen el kell távolítani. Az indákat metszőollóval vagy éles késsel vágjuk le a tőről. Ha a növénykék már legyökeresedtek a sorközökbe, kapával távolítsuk el őket, mert gyomosítanak és az anyanövény tápanyag- és vízkészletét fogyasztva csökkentik a következő évi termésmennyiséget.

Az utolsó talajmunkát legkésőbb szeptember végén, október elején kell elvégezni, mert ilyenkor van a növények rügydifferenciálódása és a gyökértörzs-elágazódások legyökeresedése. Ilyenkor kell a tövekhez a morzsalékos talajt húzni, vigyázva arra, hogy a szívlevelekre véletlenül se kerüljön föld.

A szamócaültetvényben a talajművelés minden esetben sekély, 3–5 cm legyen, mert különben a járulékos gyökerek jelentős részét károsítják. Még a szüret utáni lazító és műtrágya-bedolgozó talajmunka sem lehet 5–8 cm-nél mélyebb.

A szerző agrármérnök