A malmok is kivárnak

Nem elég, hogy a gabonafélék hozamai az elozetes becslések szerint várhatóan jóval elmaradnak a várttól, a termeloket az is egyre jobban nyugtalanítja, hogy immár közvetlenül az aratás megkezdése elott még mindig nem tisztázott teljesen egyértelmuen, hogy a gabonatermés felvásárlásához és a termény értékesítéséhez szükséges pénzforrások honnan állnak majd az érintettek rendelkezésére. Amint ismeretes a tárca vezetése tavaly az intervenciós ügynökség révén visszatérítendo támogatások formájában jelentos segítséget nyújtott a raktári zálogjegyek általi gabonafelvásárlás finanszírozásához. Ennek keretében az intervenciós ügynökség a kereskedelmi bankokkal és a pozsonyi Terménytozsdével együttmuködve finanszírozta a közraktárakban tárolt gabona felvásárlását, miközben a készletek tárolóinak támogatást folyósított a termény be- és kitározási, valamint raktározási költségeinek fedezéséhez is. Az ügynökség tavaly a következo állami szabványoknak megfelelo minoségu, közraktárakban tárolt termékekre folyósított kölcsönöket: „B” minoségu élelmiszeripari búzára, rozsra, sörárpára, takarmánybúzára, takarmányárpára takarmányzabra, kukoricára, repcére, napraforgóra és takarmányborsóra. Idén már csak az „A” minoségu búza, élelmiszeripari minoségu kukorica és rozs, sörárpa, valamint, takarmánybúza, -árpa, -kukorica és –rozs felvásárlását támogatja Az így folyósított hitelek valóban komoly segítséget jelentettek a termeloket sújtó aggasztó idoszaki pénzhiány áthidalásában, illetve annak mérséklésében.

Annak ellenére, hogy a raktári zálogjegyek általi terményfinanszírozási rendszer további muködése mellett a tárca jelenlegi vezetése is letette a garast, sot a csatlakozási tárgyalásokon ennek a rendszernek a muködését az únióba való belépésünk utáni idoszakra is kiharcolta, sajnos, idén eléggé sokáig halogatta a konkrét feltételek nyilvánosságra hozatalát. A termelok már jól benne voltak az aratásban, amikor július elején végre rendeletben megjelentek a zálogjegyek általi terményfelvásárlás finanszírozási feltételei (errol a melléklet 1. oldalán olvashatnak összefoglalót). A lényegük, hogy a piaci árak alakulását egyre hangsúlyozottabban a termelok és a felvásárlók közötti megegyezésre hárítja át, azzal a nerm titkolt céllal, hogy a termeloket és a felvásárlókat is rákényszerítse a piaci feltételek szerinti viselkedésre. Magyarán, ok keressenek maguknak üzleti partnereket, ok egyezzenek meg a felvásárlási árakban, ok döntsék el, mikor adják el a terméküket. Az intervenciós ügynökségnek küldetéséhez híven elsosorban a piaci viszonyok érvényesülésének akadályozása, a kereslet-kínálat viszonylagos egyensúlyának felbomlása esetén kéne csak beavatkoznia, ismerve azonban a hazai viszonyokat, idén sem tehetett mást, mint engedett a nyomásnak, s kompromisszumot kötött. S noha a rendelet által támogatott termékek köre szukült, az elozo évi feltételekhez képest a támogatásra szánt öszszeg is mintegy 25 százalékkal csökkent, az egyes termények zálogjegyek általi felvásárlására folyósított állami támogatások közzétételével újra egyik meghatározó kiindulópontja lett a gabonaárakról folyó egyeztetéseknek. Kétségtelen azonban, hogy ebben az átmeneti idoszakban sokat segíthet ezzel a gazdáknak a hiányolt termeloi biztonság feltételeinek kialakításában.

Mert egyelore a kereskedelmi bankok sem hozzák nyilvánosságra a közraktárakban raktári zálogjegyre elhelyezett gabona hitelezési felté-teleit, s nem tisztázottak az említett hitelek garanciális feltételei a Szlovák Garancia és Fejlesztési Bank által sem. Erre hivatkozva a hazai malomipar is kivár, úgy tunik, a malomipari célokra felvásárlandó búza árát már csak közvetlenül a termelokkkel folytatott kétoldalú tárgyalásokon fogják megszabni. Több oldalról érzik majd a nyomást így a termelok, hiszen az o érdekük azt kívánná, hogy az alacsonyabb terméshozamokból keletkezett kiesést a bevételeikben a kereslet alapján várható lehetoleg minél magasabb felvásárlási árral ellensúlyozzák, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a malomipar sem enged majd a negyvennyolcból, vagyis saját érdekei alapján minél alacsonyabbra igyekszik majd letörni az árakat. Szerepe a gabonafélék eladásának finanszírozásában nem elhanyagolható, hiszen az országban megtermett búzamennyiségnek csaknem a felét, mintegy 45 százalékát ok vásárolják és dolgozzák fel. Képviseloik véleménye szerint most még nem idoszeru az élelmiszeripari búza felvásárlási árának meghatározása, hiszen a hazai búzakínálat mellett várhatóan a gabona- és lisztbehozatal is komolyan beleszól majd az árak alakulásába. (yó)